A Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Települési Önkormányzatok Szövetsége idén is kiosztotta a Raoul Wallenberg-díjat január 19-én.

Emlékek a gyerekkorból és a Holokauszt idejéből

Nemzetközi tanárképzési program magyar résztvevőkkel és oktatóval a Soá Alapítvány szervezésében

a talán még el nem szalasztott a lehetőség

Nagybátyám*, Raoul Wallenberg, több tízezer zsidót mentett meg Magyarországon. 1945. január 17-én az oroszok elfogták, és napokon belül egy moszkvai KGB börtönbe került. Valószínűleg nem múlt el egy nap se anélkül, hogy családunk ne gondolt volna rá. Minden tőlünk telhetőt megtettünk, … Tovább »

Lassú, méltóságteljes beszéde volt, ha anekdotát, ha viccet mondott, akkor is. Azt hiszem, írásaiban sem tudta a tempót felgyorsítani. A színész Sinkovits Imre évekig járta az országot Egy katona megy a hóban című hosszú versével; az emberekben még nem fakult el a havas … Tovább »

Elrendelte a Kuruc.info holokauszt-tagadó cikkének törlését a bíróság – hangzott el a Kossuth Rádió Krónika című műsorában szerda este.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

A Miniszterelnökség kíváncsi a hazai, illetve a nemzetközi zsidó szervezetek véleményére.

Becslések szerint másfél millióan vettek részt Párizsban a terrorizmus elleni tiltakozó felvonuláson, melynek élén mintegy ötven ország államfője vonult fel a francia államfő oldalán.

Feltehetően a végéhez közeledik az a Schwezoff Dávid személyéhez köthető (de korántsem csak róla szóló) abszurd dráma, 

2014. december 16-án, a zsidó időszámítás szerinti 5775. év Hanuka-ünnepének első napján,  a pilisvörösvári Zsidó Temetőben egy civil adományozók állította emlékmű felavatásával a Holokauszt helyi áldozatai előtt évek óta esedékes főhajtás vált valósággá.

Tíz éve kutatja a szerbiai Bor bányavidékére 1944-ben elhurcolt magyar munkaszolgálatosok történetét Csapody Tamás, év végén jelent meg második kötete a témában. A jogász-szociológus szerint akadt emberséges keretlegény is az embertelenségben, és a legkegyetlenebbek sem bűnözőnek születtek: hogy azzá váltak, abban ők maguk és a körülmények is közrejátszottak.

Dr. Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója az alábbiakat tette közzé a Mazsihisz honlapján. Mint ismeretes, a Mazsihisz pályázatot írt ki a Dohány utcai zsinagóga online jegyértékesítői és beléptetési rendszerére. Az ügyről számos … Tovább »

Kiállítás, előadás és nemzetközi kerekasztal beszélgetés.

Dr. Frölich Róbert, a Dohány utcai Zsinagóga főrabbija (vallási vezetője) és Frölich Katalin rebecen (rabbifeleség) az alábbi nyilatkozatot tették közzé:
A Magyar Nemzetben a Dohány utcai Zsinagóga beléptetése ügyében megjelent mai napi cikkre és a Budapesti Zsidó Hitközség honlapján … Tovább »

Legalábbis ilyen tartalmú közleményt jelentetett meg Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató a BZSH weboldalán (s a közleményt az MTI-nek is elküldte):
“Mély megdöbbenéssel fogadtuk, hogy a Dohány utcai beléptetési rendszerrel kapcsolatosan többen is érintettek lehetnek a tisztességtelen … Tovább »

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Interjú Geert Wilders-szel, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetőjével.

“Rosszul vagyok még a gondolatától is, hogy valakinek a bőrszínéről beszéljek. Szabadságot akarok mindenkinek, a muszlimoknak is, nem emelek ki embercsoportokat, akiket alacsonyabb rendűnek tartok másoknál. … Tovább »

Megjelent a Hetek tanulmánykötete a holokauszt 70. évfordulója alkalmából. 12 összefoglaló írás, 12 túlélőinterjú 200 percnyi kép- és filmanyaggal.

A Hetek szakmai műhelye az elmúlt mintegy másfél évtizedben folyamatosan, szinte hétről hétre ráirányította olvasói … Tovább »