Emlékműavatás Pilisvörösváron

2014. december 16-án, a zsidó időszámítás szerinti 5775. év Hanuka-ünnepének első napján,  a pilisvörösvári Zsidó Temetőben egy civil adományozók állította emlékmű felavatásával a Holokauszt helyi áldozatai előtt évek óta esedékes főhajtás vált valósággá.

A szoboravatón, melynek szónoka Dr. Verő Tamás óbudai rabbi volt,  Pilisvörösváron elsőként emlékeztek nyilvánosan a náci népirtás 51, név szerint ismert helyi áldozatára. Pilisvörösvár/Werischwar Magyarország legnagyobb németek lakta települése.

Megkésett a Holokauszt áldozataira emlékezés – de emlékezni sosincs későn. A Hanuka első napján, 70 év után az emlékezés messzevilágló lángját meggyújtani – ez volt a első hivatalos pilisvörösvári Holokauszt-emléknap mottója.   A meghívón az ószövetségi idézet állt:

….ע ת    ל ב כ ו ת –  „Ideje van a sírásnak…“  – “Es ist Zeit für das Weinen” (Pred. 3. 4.).

A három méter magas, okkersárga kvarchomokkőből készült emlékmű felállítása és a megemlékezés szervezése a pilisvörösvári Friedrich Schillerről elnevezett gimnázium civil kezdeményezése volt. A szoboravatón budapesti, országos és külföldi zsidó közösségek, helyi és állami hivatalok, valamint Izrael állam, az Amerikai Egyesült Államok és Németország  diplomáciai képviselői, az áldozatok hozzátartozói, a gimnázium tanári kara és diáksága volt jelen.

Az emlékmű helytörténeti kutatások eredménye

Egy nagy fa letört ágának levelein olvasható annak az 51 áldozatnak a neve, akiket a szoboravatót megelőző helytörténeti vizsgálatok azonosítottak. Mellettük számos üresen álló levél, hiszen Magyarország egyik legnagyobb, legszebb, műemléki védelem alatt álló zsidó temetőjének sírjairól gyakorlatilag még csak most kezdődtek el az érdemi kutatások. A Budapesttől nyugatra fekvő településnek két diktatúrát követően még számos hiányt kell pótolnia e téren. A gimnázium igazgatója, Dr Guth Zoltán így fogalmaz: „A mai Magyarország legnagyobb nemzeti és nyelvi kisebbségének képviselőiként különösen felelősek vagyunk a helytörténet valósághű feltárásáért.“

Ennek a felelősségtudatnak további példái a vörösvári zsidóság történetéről megnyílt kiállítás a Friedrich Schiller Gimnázium aulájában, a pilisvörösvári zsidó temető gondozása mint nevelési tervben vállalt intézményi kötelezettség. Az emlékgondozási projekt folytatását és hasonló, magyarországi és közép-kelet-európai, határokon átívelő és vallási különbségeket áthidaló kezdeményezésekkel történő kapcsolatfelvételt az oktatási intézmény továbbra is feladatának tekinti.

A pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium (www.schillergimnazium.hu) több mint 600 diákjával a legnagyobb létszámú magyarországi német nemzetiségi gimnázium, ami annak köszönhető, hogy diákotthona a Pilisvörösvár határain túli régiókból is fogad tanulókat. Legfontosabb célunk, hogy diákjaink nyelvi készségeit fejlesszük, dédszüleik, nagyszüleik elvesztett anyanyelvét közvetítsük nekik, és segítsük őket abban, hogy német nemzetiségi fiatalként megtalálják önazonosságukat – mindez komplex megoldásokat kíván. A nyelv megtanulása a német nemzetiségi identitás kialakulásával kell, hogy járjon – nyelv és identitás: kéz a kézben. A kétnyelvűség a megélt valóság, amelynek megvalósítása az iskolai mindennapokban közös erőfeszítést kíván. Az iskola légkörét a tolerancia jellemzi, hiszen a „Schiller” úgynevezett „Begegnungsschule”, ahova a nemzetiségi fiatalok mellett többek között magyar, szlovák és roma diákok is járnak. A magyarországi németek kultúrájával, szokásaival, történelmével és irodalmával való találkozás, megismerkedés kulcsfontosságú. Ez azonban csak akkor működik, ha anyaországunk, Németország kultúrájával is foglalkozunk. Nem véletlenül döntött úgy az iskola 2005-ben, hogy Friedrich Schiller nevét veszi fel – mindezt az alapvető demokratikus értékek jegyében, mint a tolerancia, a szabadság, az önrendelkezés és a közjó.