Tavasszal a kormány módosította a közalapítványok irányítását. A
2004-ben megnyílt Holokauszt Dokumentációs Központ a közigazgatási és
igazságügyi minisztérium felügyelete alá került, amely új kuratóriumot
nevezett ki. E testület első ülésén azonnali hatállyal felmentette
Harsányi Lászlót, a Központ ügyvezető igazgatóját. 

… az antiszemita karakter nem tud változtatni ritualizálódott szerepén, csak a zsidó, aki képes az avantgárd önkritikára a megbékélés érdekében. Ám hiába: az antiszemita paranoia válik valóra, s egyszer csak valóban leszállnak azok az izraeli helikopterek, melyekről a szélsőjobbos elmék annyit fantáziálnak.

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Két nap alatt tucatnyi magyar politikussal és egyházi vezetővel tárgyalt
a világ reformzsidóságának két csúcsvezetője Stephen Fuchs rabbi, a
World Union for Progressive Judaism (WUPJ) elnöke és Leslie Bergman, a
szervezet európai vezetője.

Martonyi János külügyminiszterrel találkozott a Progresszív Zsidó
Világközösség (WUPJ) elnöke csütörtökön. A megbeszélésen, mint Stephen
Fuchs rabbi, a WUPJ elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, azt
vetette fel, hogy ismerjék el az egyházi törvényben magyarországi
vallási szervezeteiket – a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközséget és a
Bét Orim Reform Zsidó Hitközséget.
 

A napokban sokat lehetett olvasni arról, hogy miként képzeli a kormány a
Kossuth tér 1945 előtti állapotának visszaállítását. Szobrokat
cserélnének le, mozgatnának ide-oda, állítanának vissza, stb… Persze
Károlyi és a baloldaliságát nyíltan vállaló József Attila is repülne. 

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

Hátország Színháznak nevezné át az Új Színházat Dörner György, az
intézmény csütörtökön kinevezett igazgatója, mert ez a név szerinte
jobban kifejezi “a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot”.

Húsz művészt hívott meg a Zsidó Múzeum kiállítására Beke László
művészeti vezető és Rusznák Rita kurátor. Annyit kértek tőlük, hogy
gondolják át és jelenítsék meg, milyen hangulatok, képek és képzetek
élnek 2011-ben a magyar közvéleményben a zsidókról. 

Kovács Valéria üvegfestőművész kiállításának megnyitójával és a Szegedi
Szimfonikus Zenekar koncertjével hétfőn este elkezdődött a VII. Szegedi
Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál október végéig tartó programja az Új
Zsinagógában. 

Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.

Ügyvezető igazgatót választanak ma a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont
élére. Úgy hírlik, egyetlen pályázó van: az intézmény jelenlegi
megbízott vezetője, Szita Szabolcs történész. Sokkal érdekesebb az, ami a
kulisszák mögött történik.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 

Megjelent a Szombat szeptemberi száma
 

Pécs, múlt, jelen:

Schweitzer Gábor, Stark András, Vörös István

Vörös István: Pécs belváros török és zsidó emlékei

Pécs városképének tartósan törökös … Tovább »

„Heisler idén tavasszal vezető tisztségek várományosaként indult a
hitközségi választásokon – súlyos alapszabálysértésekkel, botrányt
kavarva állították félre az apparátus urai. Mostani kitüntetése
valószínűleg szolid üzenet: az állam szemében a Mazsihisz és a zsidóság
immár nem azonos fogalmak.

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

„A Tilos az Á a régi Bakony étteremben volt. Mindig odajártunk. A Fidesz
ott tartotta a gyűléseit lenn a pincében, de volt ott kuplerájtól
kezdve minden. Ha nagy társasággal, barátokkal mentünk az éjszakába,
akkor mindig odamentünk, mert ott biztosan volt hely. Aztán egyszer
megkérdeztük, hogy kié a hely.

Klasszikusok, operaslágerek, szefárd dalok és klezmer a Dohány utcai zsinagógában.

Jártam már a Teleki téren, jártam már más súlban is itt – igaz, csak
képzeletben. Keleti pályaudvar, végállomás című regényemben a
Karpfenstein utca egyik haszid imaházát írtam meg, a belzi rabbi
követőjével: milyen is lehetett e világ a Rajk-per idején.

A 2011-es Árkádia-díjat a „Transzport. A bevagonírozott ház”
holokauszt-emlékmű megvalósításának támogatójaként a 2B Kulturális és
Művészeti Alapítvány kapja. A díj átadására június 8-án, 14.30-kor kerül
sor a Ráday utcai 2B Galériában.

2004-ben Böröcz András és Rajk László közös holokauszt emlékmű
megtervezésébe kezdett.  A kiindulópont Böröcz diófából készített
vagonja volt, amiben kifaragott facipők kezdenek dobogni, ha valaki
megtekeri a hozzájuk tartozó kurblit. Ezt a konstrukciót a két alkotó
felnagyítva, egy vagonná átalakított házban képzelte el, mégpedig a
Kazinczy utca sarkán álló egyemeletes épületben.