Irán vs. Izrael – minikonferencia

Írta: kidma.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

…a Kidma egyesület szervezésében

iran-izrael banner 2

Program:

13:00-13:15 – Megnyitó

13:15-13:40
Deák András, PhD, Magyar Külügyi Intézet külső munkatárs
Irán és az olaj – fegyver vagy átok?

Az előadásban szó lesz az iráni olajipar helyzetéről és fejlődési lehetőségeiről az elkövetkező évtizedben. Különös tekintettel az ország olajexport függőségére, és a legutóbbi időszak szankcióinak gazdasági hatásaira. Másrészt múltbeli tapasztalatok és a jelen trendek figyelembe vételével felmérem egy esetleges konfliktus feltételezhető hatását a világpiacokra, a gáz- és olajellátásra. Ezen belül is kiemelt helyet foglal el a Hormuzi-szoros esetleges lezárása, amelyre az iráni fegyveres erők az utóbbi években tudatosan készültek és jelentős kapacitásokat építettek ki. A szoros sikeres lezárását, vagy akár csak az azzal való hiteles fenyegetést joggal nevezik az “olajipar iráni atombombájának”, az iráni elrettentés egyik leghatékonyabb módjának: a Hormuzi-szoros pótolhatatlan és kiválthatatlan eleme a világ energiaellátásának, amelynek révén Teherán rövid távon is eminens globális üggyé tehet bármilyen őt ért vélt vagy valós sérelmet.

13:40-14:05
Ablaka Gergelypolitológus ELTE-ÁJK
„Izrael Iránban” – Politikai és társadalmi diskurzus Izraelről az Iráni Iszlám Köztársaságban

Az iráni politikai rendszer első szempillantásra úgy fest, mint egy modernkori szultanátus, valójában azonban az iszlám köztársaság hatalmi berendezkedése igencsak összetett. A politika alakításában számtalan szereplő vesz részt, amely szereplők között a forradalom győzelme óta folyamatos és éles frakcióharcok zajlanak. A politikai elit rendkívül megosztott, több gazdasági, politikai, társadalmi és vallási törésvonal mentén tagolódik. Izrael állam megítélése, a békefolyamat értékelése, vagy az aktív külpolitika folytatása szintén megosztja a forradalmi vezetést. De nem csak a politika világa bonyolult az iszlám köztársaságban, hanem a társadalmi gondolkodás is – ahogyan mondják: „az irániakat maguk az irániak sem értik meg”. Izrael és a zsidóság kérdése szerteágazó véleményeket eredményez az iráni fejekben, amit jól bizonyít, hogy míg egyesek Holokauszt-karikatúra kiállításra mennek, addig mások a tévében nézik a Schindler listájának iráni változatát…

14:05-14:30
Schwezoff Dávid, rabbi okleveles nemzetközi kapcsolatok szakértő
Konfliktus vs. Együttélés – perzsa-zsidó kulturális kölcsönhatások a történelemben és napjainban

A diplomáciát, a nemzetközi politikát az egyes nemzetek képviselői közötti konfliktusok és azok megoldásai is meghatározzák. Ennek dinamikáját jellemezhetik olyan végletes kérdések is, amelyek Irán vonatkozásában a diplomáciában szinte mindennapossá váltak: béke vagy elrettentés? Globalizáció vagy szankciók? Jó választ a végletekben nehéz találni. De miként szerveződnek az emberek? Milyenek az együttélés és együttműködés lehetőségei? Miben más a kulturális megközelítés, mint a politikai? Hogyan lehetne a két megközelítés egyensúlyát megtalálni? Elválasztható-e az ellenséges politikai hangulattól a kulturális és vallási párbeszéd? Elláthat-e a vallásközi (és kultúraközi) párbeszéd “jószolgálati” szerepet, ha a politika már visszafordíthatatlanul csődöt mondott?

14:30-14:40 – Szünet

14:40-15:05
Bencsáth Boldizsár, adjunktus, BME-HIT CrySyS Lab
Kódolt háború – Bénító vírusok – számítógépes hadviselés

Stuxnet, Duqu, Flame – kártevők, amiket Irán kapcsán szoktunk hallani és magyar szakemberek is a nyomukban jártak, nem is akármilyen sikerrel! De mi köze ehhez Izraelnek? És egyáltalán etikus-e nyilvánosságra hozni olyan eszközöket, amelyeket vélhetőleg szövetségeseink használtak Irán ellenében?

15:05-15:30
Kiss Álmos Péter, katonai szakértő, volt amerikai felderítő
A síita bomba

Egyes elemzők szerint Irán nukleáris programja célegyenesben van, és az ország hamrosan csatlakozik az egyre kevésbé exkluzív nukleáris klubhoz – immár a szunni (pakisztáni) bomba mellett lesz egy síita bomba is. Mit tehet a világ, és mit tehet a deklaráltan leginkább fenyegetett Izrael ennek megakadályozása érdekében? És mit tehet Irán, hogy nukleáris programját végre tudja hajtani az egyre gyanakvóbb világ akarata ellenére is?

15:30-15:55
Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár
Irán kontra Izrael

XXI. század Közel- és Közép-keleti kihívásai, ameriakai, orosz, európai és arab érdekek Irán és Izrael konfliktusában. Az arab tavasz és az új elnök, Haszan Róháni hatása Izrael biztonságára és Irán térségbeli pozíciójára.

15:55-16:20
Dr. Valki László, nemzetközi jogász
Nemzetközi jogot sért(ett) Irán?

16:20-16:30 – Szünet

16:30-16:55
Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal nyugalmazott elnöke
Irán atomprogramja és az atomsorompó rendszer 

Áttekintem az iráni nukleáris programot, különös tekintettel az atomfegyverkezés gyanúját megalapozó mozzanatokra. A politikai aspektusoktól függetlenül tisztázom a téma megértéséhez szükséges műszaki részleteket. 

16:55-17:20
Krekó Péter, politológus, a Political Capital igazgatója
A Jobbik és Irán kapcsolata

A politikai tőke növelésére láthatólag mindkét fél számára alkalmas a Jobbik és Irán kapcsolata. Irán esetében egyértelmű, hogy bármely európai parlamenti párttal fenntartott pozitív kapcsolatrendszer segíti a nemzetközi elszigeteltség enyhítését, az európai politikába a való belépést. A Jobbik számára az Irán-barátság pedig alkalmas lehet nem csupán az EU-, a Nyugat és az Izrael-ellenesség kifejezésére, hanem némi gazdasági előnyszerzésre is, amely a személyi és szervezeti kapcsolatok révén akár a párt számára is hasznos lehet. Emellett a Jobbik, e furcsa „páriák párosának” tagjaként tényleges politikai súlyánál jóval hangsúlyosabb nemzetközi „szereplőként” tűnhet fel. Mindennek a jelentőségét csökkentheti azonban a jelenleg Irán felé irányuló nemzetközi diplomáciai és gazdasági nyitás.

17:20-17:45 – Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete

17:45-             Zárszó

18:00-22:00 – Filmvetítések a nagyteremben

A teljes program itt olvasható.

támogatás
Pop up banner
ad joint40 ad dutch40 ad mazsok40 mti_hirfelhasznalo