A „magyar és fehér etnikai azonosságtudat” újraélesztését tartja feladatának a szélsőjobboldali Magyar Hajnal, amely elvárja vezetőitől és jelöltjeitől, hogy hozzák nyilvánosságra családfájukat.

Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi ülésére meghívott vendégek nem szavaztak Gordon Gábor mellett. Az ügyben, mint a Népszabadság hírt adott róla, rendőrségi eljárás is indult, valószínűleg ez áll az alapítvány elnökének bejelentése mögött.

A Tett és Védelem Alapítvány jelentős sajtókampányba kezdett. Néhány napja a Kurucinfo facebook oldala elleni lépéseikről, tegnap arról számolhattunk be, hogy 42.5 millió forinttal támogatja munkájukat a kormány, ma az alapítvány által felállított “Brüsszeli Intézet” májusi … Tovább »

Érthető persze, hogy megtekintve az elnökbuktató Mazsihisz közgyűlésről készült videót, és egy nemrég kirobbant újabb ügy hallatán, sok hitközségi képviselő úgy gondolja, érdemes június 27-én zárt ülésen új elnököt választani. Félő azonban, hogy a zárt ülés a választási … Tovább »

Külföldi szervereken lévő adatokat is véglegesen hozzáférhetetlenné tehet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter törvénymódosító javaslata, amelyet pénteken nyújtottak be a parlamentnek.

A büntető tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat szövege … Tovább »

Szombatra virradó éjszaka elhunyt Kézdy György, Jászai Mari-díjas színművész – írja a Borsonline. A lap szerint Kézdy öngyilkos lett, egy fővárosi kórház harmadik emeleti ablakából vetette ki magát. A hírt hivatalosan nem erősítették meg. Vasárnap délelőtt az MTI is megírta … Tovább »

Elgondolkodtató adatokat tett közzé a New York-i ADL (Rágalmazásellenes Liga) felmérése nyomán az MTI és a Népszabadság a magyarországi antiszemitizmust illetően. 10 vizsgált európai ország közül Magyarországon a legmagasabb, és négy év alatt nálunk nőtt leginkább az antiszemitizmust mérő kijelentésekkel egyetértők aránya.

A neonáci Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte, következetes párt.
Megalakulásától kezdve törekszik „vitéz nagybányai Horthy Miklós
kormányzó úr őfőméltósága” (ahogy a nyilvánosság előtt emlegetik)
rehabilitálására.

Rendkívül éles hangú levélben kifogásolták a Mazsihisz vezetői az állami
örökjáradék tervezett újraosztását. Ne gondoljuk, hogy egyedi esetről
van szó: Németországban és Csehországban is elfajuló vitákhoz vezetett,
amikor újonnan fellépő zsidó közösségek az állami támogatás megosztását
igényelték

Tarlós István nem ellenzi, hogy Csurka István drámáit műsorára tűzze az
Új Színház, de felkéri Dörner György kijelölt igazgatót, hogy az
író-politikust színházában ne alkalmazza – erről tájékoztatott a
budapesti főpolgármester.

II. világháború – Még mindig hamis számok keringenek az emberveszteségről
A feltételezésekkel ellentétben nincs valamennyi Magyarországról
deportált zsidó nevét tartalmazó lista. Jaross Andor, az 1944-es
belügyminiszter elrendelte ennek elkészítését, de a jegyzéket nem
készítették el teljes körűen. Ahol elkészült, ott sem volt teljes, nem
tükrözte a valóságot. 

Európában elsőként és egyetlenként a magyar kormány volt az, amely –
1849-ben – önálló egyházként ismerte el a reformzsidó közösséget. Mi, a
progresszív zsidó vallás hívei szerte a világban ma is büszkék vagyunk
erre a pillanatra, és erőt merítünk Kossuth Lajos bátor döntéséből, ha
egy-egy hitközségünk veszélybe kerül valahol. Ma mégis nagy esély van
rá, hogy 2012-ben az Európai Unióban Magyarország lesz az egyetlen
ország, ahol a kormány megvonja az egyházi státust a reformzsidó
hitközségektől. Az 1,8 millió hívet számláló Progresszív Zsidó
Világközösség elnökeként értetlenül állok a döntés előtt.
 

Levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor
miniszterelnökhöz, arra kérve a kormányt, hogy vizsgálja meg az állami
kitüntetések visszavonásának lehetőségét “az arra érdemtelenné vált
személy” esetében.

“Többet dolgozol és csökken a fizetésed”, “Nem lesz védelmed, de
dolgozhatsz látástól vakulásig”, “Nem leszünk rabszolgák, Orbán
takarodj” – ilyen transzparensekkel érkezett az a körülbelül ezer ember,
akik részt vettek a Kossuth téren a négy szakszervezeti konföderáció
által szervezett, “Ne tovább!” mottójú tüntetésen.
 

Hosszú egyeztetés után, kedden Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás
Minisztériumának helyettes államtitkára ünnepélyesen bejelentette, 173
objektum kapott egyedi műemléki címet és 4 terület műemléki jelentőségű
területté vált. Összeállításunkból kiderül, mely ingatlanokat és
területeket nyilvánítottak újonnan műemlékké, s az is, melyik az a 13
épület, amelynek esetében megszüntették a műemléki védettséget. 

Ügyvezető igazgatót választanak ma a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont
élére. Úgy hírlik, egyetlen pályázó van: az intézmény jelenlegi
megbízott vezetője, Szita Szabolcs történész. Sokkal érdekesebb az, ami a
kulisszák mögött történik.

A jobbikos Zagyva György Gyula arra szólítja fel az Országgyűlés
mentelmi bizottságát, hogy ha a testület elé kerül a Sziget Fesztivál
bejáratánál történt ügye, adja ki a mentelmi jogát. Korábban a
rendőrségnek azt mondta: élni akar vele. 

A Mazsihisz tisztújításán az újra elnökké választott Feldmájer Péter
viszonylag simán vette az akadályt, de már önmagában az meglepetést
okozott, hogy ellenjelöltek is indultak vele szemben. Zoltai Gusztáv
ügyvezető igazgatónak viszont nem akadt kihívója.

Élénk hazai reakciók követték azt nemrég megjelent nyilatkozatot, amelyben Gál András Levente, az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkára kifogásolta a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállítását.