Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban

III. Pro Palesztina és/vagy cionizmus?

Második korszak: 1926-27. Az ország politikai és társadalmi konszolidációjának kiteljesedése a magyarországi orthodox és neológ zsidóságot az 1926-os … Tovább »

A szocialista országokban bekövetkezett rendszerváltás elvben lehetővé tette a fasiszta és kommunista rezsimek által kisajátított tulajdon visszaadását az eredeti tulajdonosoknak. Ám az erre szolgáló törvények számos esetben nem kielégítőek, és ami ennél is súlyosabb, diszkriminatívek … Tovább »

„Budapestről?”, kérdik felvillanyozva. „Akkor biztosan ismerik Baruch Oberlandert. Ő ott a Rebbe sliachja.” Ez jó. Tudnak rólunk, fontosak vagyunk. Furcsa örömmel álldogálunk a lubavicsiak főhadiszállása, a Brooklyn-i Eastern Parkway 770 könyvtárosaival szemben, Szabó Vera jiddisista, … Tovább »

Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban

Mert Ciont választotta ki az Örökkévaló, azt kívánta lakóhelyéül:

Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom!

(Zsolt.132,13-14.)

„Adjanak nekünk szuverenitást … Tovább »

(Abba Kovner: Megillott Ha’edut [A tanúság tekercsei]. Mossad Bialik, 277 oldal, 160 sékel.)

A zsidó történelem olyan sok katasztrófát ismert, hogy nem meglepő, ha ezek sokszor összemosódnak nemzeti és vallásos irodalmunkban. A bibliai Siralmak könyvét Jeruzsálem kifosztása és … Tovább »

Hihetetlen, de mifelénk az utóbbi ötven évben betiltották a halált. Na, nem a tényét. De a hírét.

Te is, fiam, Brutus mondta állítólag Ceasar március idusán a Capitolium előtt, majd belehalt a tőrdöfésbe. Ha ez megtörténhetett, akkor minden lehetséges, kommentálta az udvaronc … Tovább »

Egyes közgazdászok aggódnak amiatt, hogy az izraeli fellendülés a válság felé tart. De a legtöbb szakértő a jövőt a küszöbönálló béke fényében rózsaszínűnek látja.

A Nesz Cionában székelő Indigo nevű, csúcstechnológiai cég már hónapok óta hirdet a héber és a helyi … Tovább »

Fehér László festőművésszel beszélget Várai Emil

Valamikor az 1970-es évek végén rövid tudósítást olvastam az Új Életben a Tácon alkotó, elárvult zsidó temetőket festő Fehér Lászlóról. Képzeletben megjelent egy magányos öreg, aki elvesztett családját, valaha volt világát … Tovább »

A Landeszman-interjúra megjelenésétől számított egy hónapon belül 95 cikk reagált a magyar sajtóban.1 (Egyedül a Pesti Hírlap március 26-i száma négy kommentárt szentel az ügynek.) Ez a nagyságrend arra utal, hogy az eset nem tiszavirág-életű kis affér, hanem elég komoly ütközet … Tovább »

1

Ha Izraelről és a diaszpóráról, pontosabban ezek kölcsönös egymásrautaltságáról kell beszélnem, aligha ringathatom magam abban a hitben, hogy valóban bármi újat mondhatok a kérdésről. Az utóbbi években, sőt egészen Izrael Állam megalapításától kezdődően egyetlen más … Tovább »

Bárdos Pál interjúja Konrád Györggyel

Írókat faggatok a családdal kapcsolatos gondolataikról, írók a családban és gyarló magyarsággal fogalmazva a család az íróban. Te hogy kerültél föltehetően kakukktojásnak a családodba? Másfelől, a családod, fölmenők, élettársak, … Tovább »

1.: Az egyéni sérelmeket a 2. kárpótlási törvény orvosolja

2.: Az örökösök nélkül elhunytak értékeinek állami értékesítéséért az Országos Zsidó

Helyreállítási Alapot, vagy annak jogutódját kárpótlás illeti meg

Hosszú évek óta tartó, a zsidó szervezetek … Tovább »

Nem téved nagyot a holocaust előtti évtizedre tekintő szaktörténeti elemzés és nyomában a történeti köztudat, midőn a magyarországi zsidóság öngyilkos tehetetlenségéről, helyzetfelismerésének végzetes hiányáról, halálba-tereltetésének belső-lelki jóváhagyásáról beszél.* … Tovább »

Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »

A jiddis nyelvnek – így Isaac Bashevis Singer – már több száz éve egy hamarosan bekövetkező halált jövendöltek: a jövőben is, mondta a múlt évben elhunyt irodalmi Nobel-díjas a rá annyira jellemző fekete humorral, a jiddis még nagyon sokáig fog halódni – azaz tovább fog élni.

Ma … Tovább »

Jichák Rabin korábbi katonai és politikai pályája főként az ország arab ellenfelei elleni harc jegyében telt el. Most annak bebizonyítására készül, hogy békét is tud velük kötni.

Ígérete szerint másképpen vezeti majd az országot, mint Jichák Samír, akinek pártja, a jobboldali … Tovább »

Barátom, zsidó diák, fiatal zsidó értelmiségi, üzletember, vagy más szakember, mondd: érdemes?

Hogyne, hiszen itt nincs antiszemitizmus – hallhatjuk. Nincs olyan… Nincs abban az értelemben… Itt az antiszemitizmus állítólagos, az érvényesülésért küzdő zsidók aktív védekezése … Tovább »

Strasbourg: új közösségi ház

Az Esplanade nevű városrész helyén 1950-ig kaszárnyák álltak és katonai parádézásra szolgáló nagy tér volt. Az 1960 után fölépült új lakónegyed magasházai a De Gaulle sugárutat szegélyezik és tágas, szép parkot vesznek körül. E modern városrész … Tovább »

Ismerős nóta

Ismerős érveléshez folyamodik Sándor András, miközben azt bizonygatja, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus (Új Magyarország, július 31.). Szerinte az antiszemitizmus látszatát a pozícióit féltő zsidó értelmiség kelti, hogy ezen az alapon eleve visszautasíthasson … Tovább »

Az iraki pártállam – Legyilkolt papok, levágott fülek – Könyékig vérben – A családszerető Szaddam – Elmaradt számlák

Primakov, a Moszkvában működő iraki lobby egyik vezéralakja Szaddam Huszein katonai veresége után kénytelen volt elismerni: addigi pártfogoltjának vol­tak bizonyos … Tovább »