1.: Az egyéni sérelmeket a 2. kárpótlási törvény orvosolja

2.: Az örökösök nélkül elhunytak értékeinek állami értékesítéséért az Országos Zsidó

Helyreállítási Alapot, vagy annak jogutódját kárpótlás illeti meg

Hosszú évek óta tartó, a zsidó szervezetek … Tovább »

Nem téved nagyot a holocaust előtti évtizedre tekintő szaktörténeti elemzés és nyomában a történeti köztudat, midőn a magyarországi zsidóság öngyilkos tehetetlenségéről, helyzetfelismerésének végzetes hiányáról, halálba-tereltetésének belső-lelki jóváhagyásáról beszél.* … Tovább »

Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »

A jiddis nyelvnek – így Isaac Bashevis Singer – már több száz éve egy hamarosan bekövetkező halált jövendöltek: a jövőben is, mondta a múlt évben elhunyt irodalmi Nobel-díjas a rá annyira jellemző fekete humorral, a jiddis még nagyon sokáig fog halódni – azaz tovább fog élni.

Ma … Tovább »

Jichák Rabin korábbi katonai és politikai pályája főként az ország arab ellenfelei elleni harc jegyében telt el. Most annak bebizonyítására készül, hogy békét is tud velük kötni.

Ígérete szerint másképpen vezeti majd az országot, mint Jichák Samír, akinek pártja, a jobboldali … Tovább »

 Szénási Sándor, a művelődéspolitikai rovat munkatársa
Rózsa T.-nél napirenden volt az, hogy ez a goj meg az a goj, amivel önmagában engem nem lehet megsérteni, de nem tudom, hogy egy embernek miért fontos ez? És ak­kor valahogy kialakult bennem mondom, nem volt ben­nem személyes sértettség, … Tovább »

Barátom, zsidó diák, fiatal zsidó értelmiségi, üzletember, vagy más szakember, mondd: érdemes?

Hogyne, hiszen itt nincs antiszemitizmus – hallhatjuk. Nincs olyan… Nincs abban az értelemben… Itt az antiszemitizmus állítólagos, az érvényesülésért küzdő zsidók aktív védekezése … Tovább »

Strasbourg: új közösségi ház

Az Esplanade nevű városrész helyén 1950-ig kaszárnyák álltak és katonai parádézásra szolgáló nagy tér volt. Az 1960 után fölépült új lakónegyed magasházai a De Gaulle sugárutat szegélyezik és tágas, szép parkot vesznek körül. E modern városrész … Tovább »

Ismerős nóta

Ismerős érveléshez folyamodik Sándor András, miközben azt bizonygatja, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus (Új Magyarország, július 31.). Szerinte az antiszemitizmus látszatát a pozícióit féltő zsidó értelmiség kelti, hogy ezen az alapon eleve visszautasíthasson … Tovább »

Az iraki pártállam – Legyilkolt papok, levágott fülek – Könyékig vérben – A családszerető Szaddam – Elmaradt számlák

Primakov, a Moszkvában működő iraki lobby egyik vezéralakja Szaddam Huszein katonai veresége után kénytelen volt elismerni: addigi pártfogoltjának vol­tak bizonyos … Tovább »

 TULAJDONKÉPPEN örülnöm kellene. Hiszen az a kép, ami az olvasó elé tárul, miután megismerkedett a Hasachar (Hajnal) című, a Zsidó Kulturális Társaság lapjának múlt évi (ha nem is az összes) számaival, feltétlen bizakodásra, optimizmusra ad okot. Ha viszont letesszük a lapot, … Tovább »

Az 1990. július 8-i MIOK képviselőtestületi ülés a rabbikar javaslatára nyolcfős társadalmi bizottságot választott a zsidó szervezetek köréből. Feladata az volt, hogy az átmeneti időben „vigye tovább az ügyeket”, készítse elő a hitközség átalakulását, s a valamennyi zsidó … Tovább »

A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »

Zsidó-keresztény magyar család Kanadában
KOMÁROMBAN, csehszlovákiai szülővárosomban voltam múlt év májusában, Bíró Luciánnak, a kilencvenéves korában elhunyt bencés tanárnak temetésén. Eljöttek egy­kori tanáruk búcsúztatására a tenge­rentúlon élő, csallóközi származású, … Tovább »

Popper Pétert faggatva készülő könyve kapcsán

Cirénei Simon, avagy a zsidóság mint lelkiállapot – hírek szerint ilyen címmel készül Popper Péter pszichológus professzor újabb – hetedik – könyve. Jelképes cím. A cirénei ember, akire rátették a keresztet, hogy vigye fel a Golgotára, … Tovább »

TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és me­moárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyaror­szági antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezaj­lott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »

Beszélgetés Varga Imrével
A Dohány utcai zsinagóga kertjében 1990. július 8-án avatták fel a Holo­caust-emlékművet
A GYENGE SZÉLBEN hajladoznak az acélágak, leveleiket rájuk most rögzítik. Azokon olvasom: dr. Bajor Sándor Szolnok… Winter Chaya Budapest… Bleier Jenő Nagy­atád … Tovább »

1840-től 1867-ig
Fönnmaradtak az elmúlt idők­ből olyan súlyos intézkedések, mint a türelmi adó – ami ebben az idő­ben már több milliós hátralékra ug­rott fel s kilátástalan volt, hogy a zsidóság valaha is meg tudja fizetni -, s érvényben volt még a különö­sen sérelmezett … Tovább »

A groteszk kép egy könyv címlap­jának illusztrációja. A menórában álló hét gyertya közül csak a közép­ső ég, az formál keresztet; bizonyára szimbolizálni kívánja a mű célját, az alig rejtett agitációt a smádra, a kikeresztelkedésre. Lydia Buksbazen családregénye a számomra … Tovább »

Ez történt…
200 ÉVE: II. Lipót 1790. évi decrétumának 38. cikkelyéből: A zsidók­ról „… a karok és rendek ő szent felségének jóváhagyásával határoz­ták, (hogy a Magyarország és kap­csolt részei határain belül élő zsidók az összes szabad királyi városokban és … Tovább »