Hevesi Judit friss verseskötete Hálátlanok búcsúja címmel jelent meg a Magvető Kiadónál. Részlet a kötetből:

Egy auschwitzi túlélő a lüneburgi tartományi bíróságon kezet nyújtott a tárgyalóteremben a 300 ezer ember meggyilkolásában bűnrészességgel vádolt Oskar Gröningnek, az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőrnek. A gesztust élesen elítélte a perhez magánvádlóként csatlakozó 49 másik egykori fogoly, írja a Spiegel.

A zsidó humor fényei és árnyai

A három Gábor lány csodaszép volt.   Az a pletyka járta, hogy amikor Vilmos papa nyitott autójába ültette őket, és végighajtott az Andrássy úton – leállt a forgalom.   

Beszélgetés Ilan Mor izraeli nagykövettel a könyvfesztivál ürügyén.

Az izraeli követség standjának Theodor Herzl személye köré épül. Miért pont ő?

A fiatal magyarok alig tudnak valamit Herzlről, holott ő egyszerre magyar származású és a zsidó nép hőse. Úgy gondolom, … Tovább »

Michel Houellebecq Behódolás című regénye kevésbé szól az iszlámról, mint Franciaországról és a nyugati civilizáció jövőjéről. A tematika korántsem új: dekadencia, elpuhult, értékeit vesztett, “szaporodni nem akaró” „nyugati fogyasztók”, akiket békésen vagy kevésbé békésen, de szinte „sorsszerűen” leigáz egy erősebb, ambiciózusabb, demográfiailag agilisebb civilizáció.

Nem a párt tagjainak üzent Vona Gábor, nincs ellentmondás a pártelnök és Sneider Tamás véleménye között, a Betyársereg és a Jobbik között nincs egyeztetett munkamegosztás. A vadhajtásokat lemetszik, de úgy tűnik, ez senkinek nem fog fájni. A Jobbik sajtófőnökét kérdeztük az „új irányról”.

Gerő András hétfőn megjelent cikkében sok fontos és érdekes gondolatot vetett fel: azon lehetne polemizálni, hogy az installáció részét képező fényképek, illetve képmások szobornak minősülnek-e vagy sem.

Megint politikai színház, megint Alföldi Róbert rendezésében. Nem unjuk, mert az ember nehezen tud ráunni a valóságra. Kabaré / Budapest Bábszínház – BTF 

Gerő András történész vitacikkben bírálja a Mazsihisz 1 %-os kampányát. Felajánlottuk a válasz lehetőségét a Mazsihisznek.

Salomon ben Josua Maimon (1753-1800), lengyel-litván származású zsidó filozófus, a zsidó felvilágosodás (Haszkala) jelentős alakja, Kant követője és kritikusa. Német nyelvű önéletrajza, melyből az alábbi részlet származik, a Kalligram kiadónál jelent meg.

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Amit itt keresünk, az már nincs, vagy megfoghatatlan. Akárha puszta kézzel sebes folyóba nyúlnánk, s a víz kifolyna ujjaink között. Mégis: belemárthatjuk kezünket.

Habár az elmúlt hónapokban legtöbbször veszélyezettségük miatt kerültek híradásba a francia zsidó oktatási intézmények, most két iskola számára igazán örömteli eredmény ad okot az ünneplésre.

A múlt hét folyamán nyilvánosságra hozott eredmények alapján, … Tovább »

 A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Már egy hónap eltelt a március 17-i izraeli parlamenti választások óta, amelyeken Benjámin Netanjahu jobbközép Likud pártja hat mandátummal megelőzte a második legnagyobb balközép Cionista Tábort, mégsem alakult meg mindeddig az új izraeli kormány.

A Likud párt miniszterelnöknek … Tovább »

Houllebecq új regénye nagy port vert fel, különösen, mert azon a héten mutatták be, amikor a Charlie Hebdo elleni merénylet történt. A regény témája: Franciaországban, szabad választásokon hatalomra jut a Muzulmán Testvériség. Rendkívül kulturáltan kezdik, de aztán…

Megrázó képek kerültek elő a bergen-belseni haláltábor 70 évvel ezelőtti felszabadításáról;

Gerillaharcra oktat a “nemzeti ellenállás” propagandafilmje

Izraelben ma van a Jom haSoá, ma emlékeznek a Holokauszt áldozataira. Mi ezzel a történettel emlékezünk.