Összesen 8,228 találat (7661 - 7680) : JTA .
(regényrészlet)
Én nem tudom, ki ez a nő.
Sápadtan áll a napfényben.
Törökmintás pongyolája csillog.
Sovány.
Göndör haja a válláig ér.
A nő illata betölti a konyhát. Azt hiszem, tavasz van. Március vagy április.
Semmi nem vet árnyékot. Minden fényben. A körfolyosó … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
Az utóbbi időben felvettem azt a szokást, hogy elmondom a káddist, a zsidó búcsúimát, a keresztényekért is. Ez talán szokatlannak tűnik, de nincs szükségem ésszerű magyarázatra, hogy megindokoljam, miért terjesztem ki ezt a hagyományos zsidó családi szokást nem-zsidókra. … Tovább »
Haynal Morán festőművésszel beszélget Schőner Zsuzsa
1949-ben született Haynal Kornél Budapesten. Diplomáját Bécsben, az Akademie für Bildende Kunst mesteriskolájában szerezte. Önálló és csoportos kiállításokon Magyarországon, Ausztriában, Lengyelországban, az USA-ban, Spanyolországban, … Tovább »
Interjú Elan Ezrachival, a Melitz Intézet diaszpóra osztálya vezetőjével
Régi villa a Hananya dombon, a Cion heggyel átellenben. Jeruzsálem egyesítése előtt ebben az utcában húzódott a határ Jordánia és Izrael között. Itt-ott még ma is látni az egykori szögesdrót-kerítés … Tovább »
A háború előtt 120 000 zsidó élt Kárpátalján. Ma 5000 sincs e Holocaust-sújtotta területen, és a megmaradtak is nyomasztó identitászavarban szenvednek.
A diktatúra hatása alatt ellehetetlenült vallási élet most, a deportálások 50. évfordulóján ismét feléledni látszik, … Tovább »
Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis … Tovább »
Ahogyan minden évben, az idei színházi szezon végén is hirtelen fölélénkült az évadba belefáradt játékkedv: vendégjátékok sora érkezett a hazai színpadokra.
Szerencséje volt a budapesti közönségnek, ezúttal több igazi színházi csemegét láthattunk, és a zsidó kultúrát … Tovább »
Jehudi Menuhinnak
– Mi leszel, ha nagy leszel?
kérdezte, a felnőttek tehetetlen
banalitásával a riporter az állami gondozásból nevelő-
szülőkhöz került kisfiútól. Az ötéves gyerek meglepő lu-
ciditással felelt: ideális identitástudattal:
– Cigány.
Irigyeltem. … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
Egy szukkoti szokás
Berger István z.1. emlékének
Mózes harmadik könyvében, a 23. fejezet 42. versében a következőket olvashatjuk: „Sátorokban lakjatok hét nap,…”
A Tóra misztikus kommentárja, a Zóhár, így kommentálja ezt a szakaszt: „Jöjj és lásd! Mikor az ember … Tovább »
A Le Point interjúja Eli Barnavi történésszel, a Tel Aviv-i egyetem tanárával
A közel-keleti békefolyamat, a palesztin autonómia, a térségben végbemenő változások Izraelt közvetlen-közeiről érintik, mind gazdasági, mind kulturális vonatkozásban. Egyre gyakrabban olvasható, vagy … Tovább »
Herzl tér Budapesten
A Fővárosi Közgyűlés július 14-i ülésén Herzl Tivadarról nevezte el a Dohány utcai zsinagóga és a mellette álló Zsidó Múzeum előtti teret.
Az 1860-ban Budapesten, a Dohány utcában született Herzl Bécsben újságíróként és színpadi szerzőként sikeres … Tovább »
„SaLheVeT-JaH” („Istennek lángja a szerelem”). Azzal, hogy Berger István a közös Énekek Éneke fordításunk utószavában ezzel „a héberben oly ritka szóösszetételek egyikével” jellemezte a Héber Szentiratoknak negyedik könyvét, utólagosan pecsétet ütött arra az együttműködésre, … Tovább »
Interjú Komoróczy Géza professzorral, az ELTE Hebraisztikai és Asszíriológiai tanszékének vezetőjével
– A hebraisztika oktatása 1989-ben indult meg az ELTÉ-n. 40 évi szünet után milyen helyzettel kellett szembenézniük?
Ami az oktatási lehetőségeket illeti, a II. világháború … Tovább »
Az iskolák vezetői bemutatták intézményeiket, szóltak eredményeikről, azonos és eltérő nehézségeikről. Az alábbiakban néhány szülő tapasztalatait és véleményét ismertetjük.
ORBÁN FERENC pedagógus két lánya a Wesselényi utcába jár. Az idősebb a II. gimnáziumot kezdi, … Tovább »
Interjú Lippner Györggyel, a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola igazgatójával
Mi hozza a Javne iskolába a gyerekeket?
Több okból jönnek ide a gyerekek. A szülőknek – kevés kivétellel – van valami közük a zsidósághoz s szeretnének erről többet tudni. Fontos szempont az … Tovább »
Július vége, augusztus eleje, harminchét fok, szerkesztőségi ülés. Témavadászat szeptemberi vezércikk céljából. Rengeteg ötlet, egy se kiugró. Mind megírandó, ám egyik se fontosabb a másiknál.
Mert szólni kellene persze az új kormányról, mely az antiszemiták szerint aztán … Tovább »
Tisztelt Főszerkesztő úr!
London, 1994. április 28.
Megkaptam nyersfordításban elküldött írását. Őszinte örömmel tölt el, hogy a közelmúltban Kelet-Európában lezajlott demokratikus átalakulás megteremtette a lehetőségét, hogy könyveimnek azon része, mely korábban témája … Tovább »
Shuki, amikor megtaláltam a szerkesztőségben, először azt sem értette, ki van a vonal túlsó végén. Amikor aztán felfogta, elképedést színlelt. Mit keres az ilyen rendes zsidógyerek erre mifelénk?
Minden húsz évben egyszer eljövök megnézni, jól mennek-e a dolgok.
Pompásan … Tovább »