Hírek

Herzl tér Budapesten

A Fővárosi Közgyűlés július 14-i ülésén Herzl Tivadarról nevezte el a Dohány utcai zsinagóga és a mellette álló Zsidó Múzeum előtti teret.

Az 1860-ban Budapesten, a Dohány utcában született Herzl Bécsben újságíróként és színpadi szerzőként sikeres pályát futott be. Asszimiláns álláspontja a Dreyfus-per kapcsán változott jelen­tősen, melyről lapját, a Neue Freie Presse-t tudósította Párizsból. 1896-ban jelentette meg A zsidó állam című röpiratát, majd 1897-ben az ő szorgalmazására ült össze Baselben az I. Cionista Kong­resszus. „Közjogilag biztosított zsidó nemzeti otthon” létrehozását tűzte zászlajára a mozgalom, s Herzl 1904-ben bekövetkezett haláláig folytatta sokoldalú tevékenységét a cionista eszme szol­gálatában.

Halálának kilencvenedik évfordulójáról világszerte megemlékeztek, s minden bizonnyal az évforduló is hozzájárult, hogy megszülessen a zsidó körökből régóta szorgalmazott döntés.

Új izraeli nagykövet Budapesten

Mire e sorok napvilágot látnak, már hivatalában találják az új izraeli nagykövetet, Joel Alont. Joel Alon Újpesten született 1935-ben. Kilencéves fővel úgy élhette túl Auschwitzot, hogy doktor Mengele kísérletezett rajta és ikertestvérén. Mindketten túlélték a haláltábort. A háború után Izraelbe mentek, ahol Joel Álon tanulmányai elvég­zése után hivatásos diplomata lett. A magyaron kívül még öt nyelven beszél, s egyebek között New Yorkban, Brüsszelben volt követségi első titkár, majd – éppen az oslói izraeli-palesztin titkos tárgyalások idején – Izrael norvégiai nagykövete.

A Hitközség nem vesz húsüzemet

A Népszava 1994. július 9-i számában megjelent hírrel ellentétben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) nem akarja megvenni a felszámolás alatt álló balassagyarmati Penomah húsipari vállalatot. „Nem a vágóhíd a probléma – tájék­oztatott Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója – mert kóser vágásra sok vágóhíd alkalmas és a vágóhidat nem kell megvenni ahhoz, hogy ott vághassunk. A nehézséget a megfelelő minőségű vágóállat felvásárlása jelenti.”

Zsidó szervezetek megegyezése a jóvátételi tárgyalásokon való részvételről

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Bnai Brith, A Magyar Cionista Szövetség, a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága, a Szochnut és a Zsidó Világkongresszus képviselői megállapodtak abban, hogy a zsidó szervezetek egységesen fognak fellépni a magyar állammal folyta­tott kártérítési tárgyalásokon, elkerülendő az olyan korábbi he­lyzetet, mikor a tárgyalás egy alkalommal lehetetlenné vált a résztvevő zsidó szervezetek egységes álláspontjának hiányában. (A kormány képviselői erre több alkalommal is hivatkoztak, midőn a tárgyalások elhúzódásával kapcsolatban kérdezték őket.) A megál­lapodás szerint a fontosabb szervezetek közös bizottságot állítanak föl, e bizottság alakítja ki a tárgyalási stratégiát, amelyet a bizottság által választott háromtagú delegáció fog képviselni a tárgyalások során.

Terjeszkedik a MAZSIKE

A Budapesti Ortodox Hitközséggel kötött megállapodása alapján, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület a jövőben saját céljaira használ­hatja a Garay utca 48. alatti egykori zsinagóga, később labdakészítő szövetkezet földszinti helyiségét, mely a Hitközség tulajdona.

A MAZSIKE eddig az első emeleti teremben működtette irodáját, szervezte programjait. Az ősz folyamán zajló munkálatok után az új helyiségben talál otthont a MAZSIKE Társasági Klubja, melynek keretében ismert személyiségekkel folytathatnak kötetlen eszmecserét az érdeklődők, s több új program beindítását is tervezik.

Képünkön részlet a tervrajzokból.