Összesen 139 találat (61 - 80) : Heti Válasz online.
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Az ismert feminista újságíró, a New Yorkban élő, magyar származású Susan Faludi 2004-ben emailt kapott hetvenhat éves apjától, akivel addigra már elhidegültek egymástól és alig érintkeztek. Az apa a levél szerint nemrég tért vissza Thaiföldről, ahol férfiból nővé operálták, és ahol Istvánról Stefánie-ra változtatta a nevét.
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
85 éves korában, 2018. május 22-én meghalt Philip Roth, a 20. század amerikai és amerikai zsidó irodalmának kiemelkedő szerzője, aki – mint a New York Times fogalmazott búcsúztatójában – “felfedezte a vágyat, a zsidó életet és Amerikát”.
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Jared Kushner, az amerikai Tiborcz István 36 éves, házassági hirdetésekben úgy is írhatnák, „jóképűnek mondott”, ő elnöki vő, ambiciózus fiatalember és zsidó.
120 éve alakult meg a Bund, a nagy kelet-európai zsidó munkásszövetség
Az Algemeiner Jidiser Arbeter Bundot (vagyis Általános Zsidó Munkásszövetséget, röviden: a Bundot) 1897 októberében alapították Vilnában (ma Vilnius, Litvánia). A Bund lényegében zsidó munkások érdekvédelmi … Tovább »
A trianoni határokon kívül rekedt cionisták sajátos dilemma elé kerültek. Egyrészt nem kívántak részt venni a magyar identitásához ragaszkodó, titkon (vagy nyíltan) revízióra váró zsidók törekvéseiben, hiszen saját nemzeti célokkal rendelkeztek. Azonban sokan igenis éreztek nosztalgiát … Tovább »
A világhírű rabbi, Avi Weiss, a „nyitott ortodoxia” szellemi vezetője, aki a női rabbikat képző ortodox jesivát létrehozta és a szovjet zsidóság elengedését követelő polgári engedetlenségi mozgalom első soraiban harcolt, exkluzív interjút adott a MAZSIHISZ honlapjának. Ez az … Tovább »
70 éve akasztották fel Dov Grünert.
Mikor John Denley nyomozót, a Petach Tikva-i brit rendőrőrs vezetőjét 1946. április 21-én telefonon értesítették, hogy támadás érte az őrsöt, egyetlen gondolat járt a fejében: felesége és két gyermeke éppen az őrsön lévő szolgálati … Tovább »
Borgos Anna a nyugatos írófeleségekről – bár igaz, egy szűk nemzedékkel idősebb „sorstársakról” – szólva leszögezi, „írófeleségnek lenni a múlt századelőn egyfelől lehetőséget nyújt a hagyományos nemi és kulturális szerepek meghaladására, másfelől olyan kényszerpályát … Tovább »
Digitális oktatási anyagot készített a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítvány a Saul fia című Oscar-díjas film megtekintésének előkészítéséhez, feldolgozásához. A tananyag az Alapítvány IWitness digitális oktatási platformján található.
Szeptember 24-én este az … Tovább »
A zsinagógában Karmit Feintuch rabbanit lesz az első női gyülekezeti vezető. Izrael történetében mérföldkövet jelent, hogy a vallásos cionistáknak otthont adó Ramban zsinagóga gyülekezetének élére nőt választottak az ortodox Benny Lau rabbi mellé.
Pénzügyi gondok, ebből fakadó feszültségek nehezítik a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) életét – erről tudósították a Szombatot anonimitást kérő hitközségi tagok, akik úgy látják, pénzügyi szabálytalanságokra is sor került.
A névtelen elégedetlenek a DZSH június … Tovább »
A gyűlöletbeszéd és a terrorizmus elleni küzdelem fontosságáról beszélt Trócsányi László magyar és Ajelet Sakedizraeli igazságügyi miniszter újságíróknak hétfőn a Parlamentben, miután kétoldalú tárgyalásokat folytattak Budapesten.
Trócsányi László azt mondta, hogy … Tovább »
Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.
A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.
Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?
A Jobbik egy ideje próbál mérsékeltebb, néppártibb – cukibb – képet mutatni magáról. Abból a megfontolásból, hogy egy igazán radikális párt nehezen nyer választást, a győzelemhez középre kell húzni, aztán, amikor megvan a többség, már sok mindent el lehet intézni. (Lásd … Tovább »
Interjú Trócsányi László igazságügyi miniszterrel