Tiltakozás és petíció

Írta: Szombat - Rovat: Politika

A fenti címmel küldött levelet a Magyar Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) tizenhét tagja a szervezet elnökének, Deutsch Róbertnek. Az aláírók levelükben illegitimnek nyilvánítják a szervezet legutóbbi – online formában lebonyolított – közgyűlését.

Deutsch Róbert a MAOIH elnöke

Mint ismeretes, a 2021 januárjában MAOIH elnökké választott Deutsch Róbert gyorsan szembefordult a Mazsihisszel, tízmilliárd forintos követeléssel lépett fel vele szemben és ennek érvényesítésére pert kezdeményezett izraeli rabbinikus bíróság előtt. (A Mazsihisz nem ismerte el sem a követelés jogosságát, sem a jeruzsálemi rabbinikus bíróság illetékességét.) 2021 májusában a MAOIH tagjainak egy csoportja levélben fordult az elnökhöz és határozott, de korrekt hangon óvták attól, hogy a belső építkezés helyett a konfrontatív politikára helyezze a hangsúlyt. Levelükben azt írták: „Minden jel arra mutat, hogy már a jelenlegi pereskedés ötlete sem Elnök úrtól és nem is a hitközség köreiből származik.”

A tizenhét MAOIH-tag által aláírt mostani levél sokkal élesebb hangon bírálja az elnököt, a megválasztása óta hozott minden döntését illegitimnek minősíti, és azzal vádolja, hogy a tagság által nem ismert új tagok beléptetésével próbált számára kedvező döntéseket kicsikarni.

“Mi, a Magyar Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH; a továbbiakban: Hitközség) tagjainak egy jelentős csoportja a MAOIH 2022. március 22-i, online formában megtartott ún. „közgyűlését” illegitimnek, így meg nem történtnek minősítjük. E „közgyűlés”  meghirdetését és lefolyását súlyos jogi és egyéb anomáliák kísérték. A „közgyűlés” levezetése a demokratikus játékszabályok nyílt felrúgását jelentette, világos példáját szolgáltatva az online forma visszaélésszerű használatának.

Jelen irat csak a jelen hitközségi vezetés, és emellett a lezajlott  „közgyűlés”, illegitimitásának legnyilvánvalóbb bizonyítékaival foglalkozik. Deutsch Róbert elnök egész eddigi működésének megítélése nem tárgya jelen petíciónak. Bár igen nehéz helyzetet örökölt és próbált orvosolni, le kell szögeznünk, hogy az alább tárgyalandó jogi kérdéseken túlmenően összességében elfogadhatatlannak tartjuk az elnök antidemokratikus, egy nagy létszámú csoport többszöri tiltakozását ignoráló, hitelveinkkel és a Hitközség Alapszabályával összeegyeztethetetlen módszereit, valamint a Hitközség vallási identitását semmibe vevő önkényes döntéseit és működését.

 A Hitközség közgyűlése 2021. január végén csak elnököt és főtitkárt választott, az Alapszabály által kötelezően előírt elöljárókat azonban, szemben az Elnök ígéreteivel, sem akkor, sem azóta (ld. alább, III.) nem választotta meg.

Bár az Alapszabály II. része 3. pontjának bevezetése szerint az Elöljáróság „maximum 5 tagból áll”, ugyanezen pont szerint az Elöljáróság tagjai: a) a Hitközség elnöke; b) a főtitkár; c) 3 tag. „Elöljáróságról” tehát ‒ az Alapszabály mértékadó értelmezése alapján ‒ csak akkor lehet beszélni, ha annak 5 tagja van, köztük 3 elöljárója. A Hitközség két választott vezetője (az elnök és a főtitkár) mellett azonban 2021. febr. 1. óta egyetlen megválasztott elöljáró sem volt hivatalban, a Hitközség (mindenekelőtt: annak vezetősége) tehát mindenképp Alapszabály-ellenes módon működött. Mint az Alapszabály egy másik (III. rész, 2.) pontja fogalmaz: „elöljárósági ülés megtartásához legalább három elöljárósági tag megjelenése szükséges”. Miután a Hitközségnek 2021. febr. 1. óta csak két elöljárósági tagja volt, vagyis Elöljárósága ‒ tudniillik az Alapszabálynak megfelelő Elöljárósága ‒ nem volt, ezért semmilyen hitközségi grémium semmilyen érvényes elöljárósági ülést nem tarthatott.

Mindebből az következik, hogy mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály a Hitközség Elöljáróságának hatáskörébe utal, a Hitközség döntései és lépései illegitimek voltak 2021. februárja óta. Márpedig az Alapszabály igen tágan szabja meg az Elöljáróság hatáskörét, ide sorolva egyebek mellett (II. rész, 3. pont) a döntési jogot „különböző szerződésekben”, továbbá „a Hitközség összes folyamatban lévő ügyé”-nek intézését „két közgyűlési ülés között”, valamint új tagok felvételét a Hitközségbe.

II.

Ugyan a közgyűlés összehívásának módjáról nem rendelkezik az Alapszabály, a közgyűlés tárgysorozatának érdemi előkészítése az Elöljáróság feladataként van megjelölve benne.

A 2022. március 20-ára meghirdetett (majd 2 nappal elhalasztott) ún. „közgyűlés” működő és legitim Elöljáróság híján tartalmi szempontból tehát mindenképpen Alapszabály-ellenesnek minősül. Ezen túlmenően, e „közgyűlés” összehívása, időpontjának, napirendjének, és online formában való megtartásának – az ex lex állapot dacára minden érdemi egyeztetést nélkülöző – önkényes elnöki kihirdetése merőben ellentmond az Alapszabály szellemének, továbbá a közösség belső értékrendjének, hagyományainak és szokásjogának, az Alapszabály ezirányú hiátusai ellenére is. Különösen felháborítónak tartjuk, hogy a „közgyűlés” összehívása többszöri sürgetésünk és követelésünk ellenére és elnöki ígéreteket is megszegve, több hónapos késéssel került kihirdetésre, a „közgyűlés” minden paraméterét illetően elnöki diktátumként, szembemenve a közösség jelentős részének többször világosan és írásban is kifejezett akaratával, illetve tüntetően ignorálva azt.

 III.

A folyó év márc. 22-én megtartott „közgyűlés” eseményeinek fényében napnál világosabb, hogy mi volt a közgyűlés elnök általi halogatásának valódi oka, szembemenve a tagság jelentős részének követeléseivel. Szembesülve a tagság iránta való bizalmának rohamos fogyásával, az elnök új tagok tömeges és önkényes felvételével óhajtott hatalmon maradni és a maga javára fordítani a szavazati arányokat, fittyet hányva az Alapszabály által szabályozott tagfelvételi procedúrára. A tagság „leváltását” célzó eme tagfelvételekhez idő kellett. A felvett új tagok pontos személyazonossága és felvételük körülményei jelenleg nem ismertek a számunkra (ld. alább), de minden körülmény arra utal, hogy a több tucat új tag túlnyomórészt olyanokból áll, akiknek a személyazonossága, vallási hovatartozása, más hitközségekben való tagsága, stb. a hitközség tagsága előtt ismeretlenek és ellenőrizetlenek, és akiknek a helyi ortodox zsidó élethez és a mai magyarországi zsidósághoz semmilyen érdemi közük nem volt felvételük előtt. E tömeges és fiktív tagfelvételek nemcsak, hogy ellentmondanak a tisztességes és a vallási szabályoknak megfelelő eljárás minden írott és íratlan szabályának, de súlyos és nyilvánvaló törvénysértést valósítottak és valósítanak meg. Az Alapszabály szerint a tagfelvétel alapvető (komoly vallási szakértelmet is igénylő) procedúrájának lefolytatására az Elöljáróság és a Rabbiság jogosult – amely Elöljáróság és Rabbiság azonban a tagfelvételek időpontjában minden vitán felül nemlétező intézmények voltak a Hitközségen belül. E csoportos, fiktív beléptetés a Hitközség tagjai sorába „tagfelvételnek” nem nevezhető; sokkal inkább jellemezhető egyfajta szervezett választási csalásként. A szavazati jog eme gátlástalan – és egyben az Elnök vezetési stílusát és szándékait leleplező – manipulálásában, több tucat új hitközségi tag önkényes, titkolt és ellenőrizetlen felvételében az Elnöknek (és feltehetően a Hitközség másik legitim módon választott vezető tisztségviselőjének, a főtitkárnak) döntő felelőssége van.

Az illegitim módon felvett tagoknak a szavazataival választotta meg a 2022. márc. 22-i ún. „közgyűlés” az Elnök jelöltjeit a 3 elöljárósági helyre. Ezen elöljárósági tagok megválasztása ezáltal természetesen maga is törvénytelen és semmis.

 IV.

A lezajlott „közgyűlés” fényében az is világos, miért ragaszkodott az Elnök e gyűlés online formában való megtartásához (szembemenve ezzel a tagság egy meghatározó csoportjának követelésével) annak ellenére, hogy az effajta közgyűlések online megtartása pusztán lehetőség, de nem kötelező érvényű szabály az idevágó két kormányrendelet (502/2020. [XI. 16.]; 289­/2021. [V. 31]) alapján. A  „közgyűlés” online megtartására irányuló elnöki akarat már csak e körülmény miatt sem írhatta volna és írhatja felül a Hitközség Alapszabályát, belső hagyományait, és a tagság demokratikus akaratát. Az online forma, és csak az online forma, tette lehetővé az Elnök számára, hogy a „közgyűlést” a saját levezetésével, a saját kénye-kedve szerint, a kritikus hangok elfojtásával vezethesse, továbbá akadálytalanul keresztülvihesse jelöltjeinek elöljárókká történő megválasztását, az általa bonyolított önkényes tagfelvételi procedúrák illetve a felvettek alapvető személyazonossági adatainak elhallgatásával, és szavazati joguknak a résztvevők előtti verifikálása nélkül. A közgyűlés egyik résztvevőjének követelésére ugyan az Elnök jogásza elhadarta a hitközség tagjainak egy listáját (köztük az Elnök által újonnan felvettek tucatjainak neveit, amely neveket a hitközség valódi tagjai akkor hallottak először), ám ez a névsorolvasás természetesen nem pótolhatta a közgyűlési résztvevők személyazonosságának és szavazati jogának a résztvevők számára is átlátható és ellenőrizhető verifikálását.[1]  

 V.

A fentiek figyelembevételével és azokkal összhangban követeljük:
(1) a 2022. márc. 22.-én tartott ún. „közgyűlés” jegyzőkönyvének és teljes felvételének azonnali hozzáférhetővé tételét az összes hitközségi tag számára;
(2) az alábbi listák azonnali hozzáférhetővé tételét: (a) az Elnök által felvett új „tagok” listája; (b) azok listája (névvel, állandó bejelentett lakhellyel és egyéb személyi adatokkal) akik a közgyűlésen részt vettek,[2] továbbá (c) utóbbiak közül azok listája, akiket az Elnök szavazati joggal rendelkezőknek tekintett és a szavazatszámlálásnál figyelembe vett.

Ezeken túlmenően nyomatékosan felszólítjuk Deutsch Róbert elnököt egy jogszerű, szabályosan, a legitim tagság egyetértésével összehívott, jelenléti formában megtartandó közgyűlés mielőbbi összehívására.

  1. márc. 28.”

Az elnöknek eljuttatott levél alatt tizenhét aláírás szerepel.

 

[1] Deutsch elnök … tagtársunk levelére írt 2022. márc. 24-i válaszában azt írja:  “Tételesen valótlan az az állítás, mely szerint nem került tisztázásra a közgyűlésen jelenlévő választásra jogosultak köre. Erről a jelenlévő MAOIH jogi képviselő tájékoztatást adott.” Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Csak a hitközség egy zavaros, általános taglistája (beleértve az Elnök által illegitim módon felvetteket is) került felolvasásra. A felolvasott lista jogi értelemben használhatatlan és érvénytelen, nem csak a törvénytelenül felvett tagok miatt, hanem azért is, mert több régen elhunyt tag nevét is tartalmazta. Figyelmet érdemel, hogy az Elnök ugyanazon levélben – a fent említett körülmények ismeretében cinikus módon –  megengedte magának azt a jogászias hivatkozást (a 502/2020. [XI. 16.] kormányrendeletre), miszerint egy online közgyűlésen csak akkor kell meghatározni a résztvevők személyazonossága igazolásának módját, ha az ügyvezetés nem ismeri a tagokat – amely szabályozásból a levél azt a következtetést vonja le, hogy „a tagok vonatkozásában az egymás ismerete vagy annak hiánya irreleváns”. Titkos, konspiratív szervezetekre jellemző az az elv, hogy a tagok csak közvetlen feletteseiket ismerhetik, tagtársaikat (azok igen szűk körén kívül) nem. Effajta szervezeti modell és ideál lebegett-e az Elnök előtt, amikor a fenti hivatkozással élt? Az általa citált kormányrendelet természetesen nem egy olyan extrém és törvénytelen helyzetre vonatkozik, amikor egy szervezet elnöke a legitim és aktív tagságot megkerülve, egy ahhoz hasonló méretű, általa titkolt és ellenőrizetlen módon felvett, a tényleges tagság körében gyakorlatilag senki által nem ismert új, fiktív „tagsággal” vonul fel egy közgyűlésre.

[2] 502/2020. (XI. 16.) korm. rendelet: „Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a  jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Egyéb esetben a jelenléti íven kell feltüntetni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait.”

 

Deutsch Róbert elnök válasza itt olvasható.

támogatás
Pop up banner1

Címkék:MAOIH, online közgyűlés, ortodoxia, óvás

[popup][/popup]