Összesen 256 találat (141 - 160) : Heller Ágnes.
Szinte minden nap támadja a jobboldali és kormányközeli Magyar Nemzet, valamint több – szintén jobboldali – orgánum az előző kormányok által juttatott pályázati pénzek kapcsán Heller Ágnest, Radnóti Sándort, Vajda Mihályt és több filozófust. Az elszámoltatási kormánybiztos, Budai Gyula az egyik ügyben feljelentést is tett.
Aggódunk magyar kollégáink politikai és szakmai sorsáért – fogalmaz az a nyílt felhívás, amelyet Julian Nida-Rümelin, a Német Filozófiai Társaság elnöke és Jürgen Habermas, a társaság nemzetközi hírű tagja tett közzé a filozófuspályázatok miatti kormányzati feljelentés nyomán.
“Filmcsillag Ádám” interjút készített vasárnap Heller Ágnessel a filozófusokat ért támadásokról. A filozófussal folytatott beszélgetés egy részét közöljük, szerkesztett változatban.
Valószínűleg nem véletlenül most indított támadást a jobboldali sajtó és Budai Gyula kormánybiztos az MTA Filozófiai Kutatóintézet korábbi vezetősége, így például Gábor György korábbi igazgatóhelyettes és több munkatárs ellen. A közeljövőben ugyanis Boros Jánosnak és Demeter Tamásnak, az intézet jelenlegi igazgatójának és igazgatóhelyettesének több olyan pere lesz, amelyeknek épp a lejáratni kívánt filozófusok az érintettjei.
A Szombat húsz évfolyamából készült, 2010 decemberében megjelent válogatásszáma kapcsán néhány írásról, terjedelmi okokból, le kellett mondanunk. Az 1996-ban A magyar zsidó irodalom létformái című konferenciánkon elhangzott Heller Ágnes előadás is ezek közé tartozott. A sokszor idézett, vitákat generáló írás interneten mindeddig nem volt hozzáférhető.
Az antiszemita gondolkodásmód a 19. század utolsó harmadában jelent meg Magyarországon. Azóta eltelt egy bő évszázad, nem túlzás tehát azt állítani, hogy a zsidóellenes előítéleteknek komoly hagyománya alakult ki hazánkban. A legtöbb európai országban szintén a nemzeti kultúra részévé vált az antiszemitizmus, mindez azonban nem adhat fölmentést senki számára, ahogy természetesen igazolást sem.
Éjszaka és köd, Az élet szép, az Életvonat és még sokáig sorolhatnánk a holokauszt-filmek sorát. Újabb és újabb alkotások születnek, újabb és újabb kérdések merülnek fel. „A történelemnek van egy pillanata, amikor megáll” – mondta Claude Lanzmann, a Shoah rendezője. Megáll, és máshogy folytatódik. Az emberiség létezése során a holokauszt viszonyítási pont marad és annak is kell is maradnia.
A filozófus szerint a Jobbik 16 százalékos támogatottsága járványra utal, a kór pedig azért terjed, mert senki nem szól rá a kiabálókra. Összességében nem tartja szélsőséges országnak hazánkat, de az olyan mondatokkal, hogy a kormány megöli az embereket, ő sem tud mit kezdeni. Interjú Heller Ágnessel.
Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nem csak a jó időt hozta el szinte már hagyományosan a Millenáris Parkba: az április 22. és 25. között tartott rendezvény díszvendége Izrael és Ámosz Oz volt. Az izraeli vonatkozású programokon mégis az volt érezhető: sokkal több közös vonás van magyar és izraeli szerző, magyar és izraeli könyv között, mint gondolnánk.
A Petőfi Irodalmi Múzeum minden érdeklődőt sok szeretettel meghív Gábor György–Vajda Mihály A lét hangoltsága. Tanulmányok a tudás sokféleségéről című könyvének bemutatójára.
A politikai judaizmus és Izrael állam születéséről, illetve az arab-zsidó megbékélés esélyeiről vitáztak a Hős új ország – a modern Izrael 60 éve mottóval megtartott beszélgetés résztvevői vasárnap a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
2010. április 19. hétfő, 18:00 óra
Szombat Szalon / Palesztin menekültek – mítosz és valóság, Budapesti Könyvfesztivál – díszvendég Izrael és Amosz Oz
Vendégek:
Heller Ágnes filozófus, Vári György irodalomkritikus
Házigazdák:
a Szombat szerkesztői
Időpont: április … Tovább »
Még nem töltöttem be 13. évemet, amikor szüleimmel és nővéremmel együtt 1956. november 23-án, egy hónappal a forradalom kitörése után elhagytuk Magyarországot. 13. születésnapomat – bár micvómat – már New Yorkban ünnepeltük meg 1957 januárjában. Természetesen szüleim döntötték el, hogy Bécsből hová vezet majd az utunk.
A húszas évek ezek, az az évtized, amelynek az elején a magyar felsőoktatásban életbe lép a numerus clausus. 1924-ben, ugyanabban az esztendőben, amikor Bálint Györgyöt nem veszik fel a budapesti egyetem bölcsészkarára, megalakul Gömbös Gyula Fajvédő Pártja. Nem légüres térben kezd Komlós Aladár a zsidó lélek fölött meditálni.
1945-ben a zsidó értelmiségnek nem volt életformája. A családok többsége elpusztult, a csonka családoknál nem maradt családfő, családok fiatal reményei vesztek oda és a korábbi foglalkozások folytatására sem volt remény. Majdnem mindent előröl kellett kezdeni. Kivételek csak azok … Tovább »
2009 MÁJUSI SZÁM
Shlomo Avineri: Miről beszéljünk a Hamasszal?
Részletek a Hamasz Alapokmányából
Heller Ágnes: A zsidó értelmiség életformája a felszabadulás után
„Azért élek itt, mert itt vagyok honpolgár” Heller Ágnessel beszélget Várnai Pál
„Az antiszemitizmus … Tovább »
Vajon igaz-e az a (rosszmájú? megkeseredett?) állítás, miszerint minden kritikus, függetlenül a művészeti ágról, éppen az alkotói tehetség híján válik szigorú ítésszé, morfondíroztam, miközben az Alexandra könyvesbolt Károly körúti kávézója felé tartottam Bán Zoltán András Hölgyszonáta című könyvének bemutatójára. És mi van a kritikusból lett írókkal?
Forrás: Metró 2008. június 14. Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófust, a Magyar Tudományos Akadémia tagját díszdoktorává avatta a dél-izraeli Beér-Seva város Ben Gurion Egyeteme. A filozófus nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az ország első elnökéről, Ben Gurionról elnevezett … Tovább »
A Széchenyi-díjas filozófus, akadémikus, közíró Heller Ágnes képviseli Magyarországot az Első Nemzetközi Zsidó Írókonferencián Izraelben. Az író a zsidó értelmiséggel találkozik majd.
Zsidók vagyunk és nem félünk