Összesen 257 találat (121 - 140) : Heller Ágnes.
A “Hét a hétben” Sarah Gancher amerikai drámaíró és független magyar
művészek együttműködése eredményeként megvalósuló projekt, amely hét
olyan színházi eseményt foglal magába, amelyek a régi pesti zsidónegyed
múltját és jelenét vizsgálják.
Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.
Az állami fajvédő színház elleni tiltakozások csúcspontján Tarlós István
szórakoztató nyilatkozattal örvendeztetett meg minket. Azt állította,
hogy amit a közismerten fajvédő politikai publicista, Csurka István
egyebek közt az Ascher Café című cikkében is leír, az egyfelől
félreérthető, másfelől szemben áll az Új Színház koncepciójával.
Heller Ágnes a New York-i értelmiség mindennapi kultúrájába nyújtott betekintést, Révész Tamás arról mesélt, hogy a helybéliek először csak mosolyogtak rajta, amikor New York-fotóalbumot szeretett volna készíteni, Szántó T. Gábor pedig amerikai versfordításokat és saját verseket olvasott fel, melyek a városhoz kapcsolódtak.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat tisztelettel meghívja Önt, a Szombat folyóirat októberi, New York-számának bemutatójára a Klauzál13 Könyvesbolt és Galériába.
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Megjelent a Szombat októberi száma
New York, New York…
Szántó T. Gábor: Mindannyian New York-iak vagyunk
Sokkal több köti össze az emberi élet, a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok híveit, mint ami kulturálisan, … Tovább »
Többször megcsípem a karomat, hogy nem álmodok-e. De manapság New Yorkban nem álmot látok. Talán inkább csodát. Váratlan szerencsét, vagy áldást. A zsidóság egyetlen háborítatlan aranykorát. Amilyen sosem volt, még a hispániai ariánusok és az első hispániai muzulmán hódítók … Tovább »
A Szombat folyóirat októberi, New York-számának bemutatója
Kertész Ákosnak nincs igaza. Ugyan miért mondana igazat és valódit az, aki minden rosszat a „genetikával” magyaráz, ráadásul ennek a Holokauszt óta nagyon rossz mellékzöngéje van, ezt Kertésznek illett volna tudnia. De ennek a véleményéhez az államnak nincs köze. Bárkinek lehetnek bizarr véleményei egy szabad országban, s egy erős államnak el kell ezeket viselnie, pláne, ha az illető nem közszereplő, politikus, államszolga.
Színház, film, zene, tánc, kabaré, irodalom, humor – a kultúra és
művészet számos ága talál otthonra egyetlen helyen a 9. Spinoza Zsidó
Fesztivál idején: a szeptember 5-18. között a Spinoza Színházban ezen az
őszön is több különleges program és premier várja az érdeklődőt. A
zsidó kultúra négy héten át a legkülönbözőbb oldaláról mutatkozik be
tehát a fesztivál idején, amikor is különleges bemutatókra kerül sor.
A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.
A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem
valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből
kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.
“A németek hajlamosak saját bűntudatukat exportálni Kelet-Európába” –
mondja Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő az uniós
elnökség alatt a magyar kormányt ért bírálatokról. A
politológus-politikus ugyanakkor elismeri, a kabinet egyes döntéseivel
kapcsolatban jogos lehet a kritika, és beszél arról is, pótcselekvés-e a
Budapesten megalakuló Tom Lantos Intézet.
A rengeteg lapozgatnivaló újdonság, bemutató, felolvasás
és dedikálás mellett idén sem maradnak el a szórakoztató zenei és családi
események, valamint a szombatra időzített éjszakai hacacáré, a számtalan
rendhagyó programmal kecsegtető Könyvek Éjszakája.
A cionizmus
prófétájának nevezett Moses Hess 1862-ben adta közre Róma és Jeruzsálem – Az
utolsó nemzeti kérdés című írását. A kötet első teljes magyar kiadását
mutatta be az Izraeli Kulturális Intézetben a Múlt és Jövő Kiadó, a szöveget
gondozó Haraszti György és a művet méltató Heller Ágnes társaságában.
Akik ismerik és olvassák Heller Ágnes munkáit (ugye, Orbán úr?), azok
pontosan tudják, hogy intellektuális tisztessége megkérdőjelezhetetlen: a
gondolat, az ész erejével harcolt a mindenkori elnyomás ellen. Akkor
is, ha Sidneyben tanított, akkor is ha New Yorkban – de nem tett és tesz
másként Budapesten sem.
Méltatlan támadások sora éri Magyarország valószínűleg legismertebb filozófusát, Heller Ágnest. Heller soha nem rejtette véka alá Orbán Viktorral szembeni ellenérzését, ezért zúdított a kormányközeli média pergőtüzet az idős filozófusra.
A radikális iszlám intoleranciájáról és a szent város birtoklásáért
zajló küzdelemről beszélgettek a Könyvfesztivál zárónapján. Az ürügy:
megjelent Dore Gold, volt izraeli ENSZ-nagykövet Harc Jeruzsálemért című
könyvének magyar kiadása. A művet megjelentető Hetek.hu Kft. által
meghívott filozófusok egyetértettek abban, hogy ha Kelet-Jeruzsálem
palesztin fennhatóság alá kerülne, az olaj volna a tűzre.
A Moszkát család című, a varsói zsidóság közel negyven évét felölelő családregénye után 1955-ben jelent meg Singer harmadik kötete, A Sátán Gorajban. 1648 – a Bogdan Hmelnyickij vezette kozákfelkelés ideje – pusztító év volt a lengyelországi kis zsidó település, Goraj számára is.
Heves indulatokat váltott ki csütörtöki, Heller Ágnes hazudik 2006 őszéről című posztunk, amiben Heller március 1-i, brüsszeli beszédéből emeltem ki egy részt, melyet a Hungarian democracy in danger? című vitanapon mondott.