Heisler András: Majdnem biztos, hogy a Mazsihisz nélkül kezdődik a kormányzati emlékév.

„Sikerült kimenekítenie szorongatott helyzetéből a férfiút, akit a Caesar a szabadosának és barátjának, a saját vérei viszont árulónak tartottak és fejen találták egy kővel. Josephus volt a neve és valamikor a zsidó sereg egyik hadvezéreként harcolt a római ostromlók ellen Galileában, aztán egyszer csak átállt a hódítókhoz.”

Heller Ágnes volt az Összefogás tatabányai szervezete által indított, „Hitelesen első kézből” című rendezvénysorozat első vendége. A Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, akadémikus „A múlt hamisításától a demokrácia meghamisításáig” címmel tartott előadást A Vértes Agorájában. Az emlékezetpolitika és a történelemhamisítás mibenlétéről, valamint a baloldali értelmiség szerepéről beszélgettünk vele néhány perccel beszéde megtartása előtt.

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Hogy beszélnek ma az antiszemiták? Kell félni a szélsőjobbtól? Minek Horthynak lovasszobor? Wass Albert, mint kötelező olvasmány?! Aki válaszol, Heller Ágnes.

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Berthold Beitz (1913 – 2013) neve Németországban fogalom volt, Magyarországon alig ismerik. 

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület zsidó oktatásért alapított Várhegyi György díját idén Verő Tamás, a Frankel Leó úti zsinagóga rabbija és felesége, Verő Bán Linda vehette át az egyesület vezetőitől. 

Lehet-e valaki antiszemita, aki kisebbségvédőnek, az emberi jogok hívének mondja magát?

A válasz: igen.

Heller Ágnes filozófusnak ítélte oda a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat a holokausztot túlélő íróról elnevezett olaszországi Primo Levi Kulturális Központ, mely az elismerést vasárnap, Genovában adja át.
Heller Ágnes “szabad és bátor magatartást tanúsít a hatalommal szemben; … Tovább »

Szeptember 5-22.

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

A Szombat Szalon 2011. október 27-én tartotta estjét New Yorkról a Klauzál13 Könyvesbolt és Galériában.Az est vendégei voltak Heller Ágnes filozófus és Révész Tamás fotóművész.

„Tisztában kell lennem vele, hogy én nem drámaíró vagy író vagyok, hanem egy fityfiritty fütty, egy klapec, egy szövegeket prózában éneklő zsidó, saját nevén Kornis. Aki úgy néz ki, mintha profi lenne. De nem. A profizmusból én 1973-ban kiiratkoztam. Azóta csak játszom, abból élek, főleg írok, és aztán megmutatom, ha kedvem van, másnak is, amit tettem. Elő is adom. Élet-balettozom.” – Kornis Mihállyal Révai Gábor készített életút-interjút, amely a Kalligram kiadónál jelent meg. Az alábbiakban részleteket közlünk a szövegből.

Theodor Adorno álmában egy bordélyházban járt, ahol azonban a hatalmas bürokrácia miatt a lányok egyetlen szobába szorultak össze. Szép példája ez annak, hogy egy társadalomtudós álmaiban szexuális vágyak és politikatudományi érdeklődés összekeverednek.
Heller Ágnes Adorno … Tovább »

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Czifrik Balázs: Emlékezetközösség
Az emlékezetközösség fogalmát sokfelől lehet értelmezni: Trianon felől, a Holokauszt felől, és persze a Rákosi-diktatúra felől. Van miből válogatni. Nálunk, a Kárpát-medencében külön érdekesség, … Tovább »

A bécsi Der Standard írása szerint Orbán “önkényuralmi rendszert” épít
ki Magyarországon, majd a szerző párhuzamot vont Vlagyimir Putyin orosz,
Hugo Chávez venezuelai elnök, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és
Orbán Viktor hatalomgyakorlási módja között, mondván, mindegyik esetben
olyan berendezkedésről van szó, amely “már nem demokrácia, de még nem is
teljesen diktatúra”. 

A “Hét a hétben” Sarah Gancher amerikai drámaíró és független magyar
művészek együttműködése eredményeként megvalósuló projekt, amely hét
olyan színházi eseményt foglal magába, amelyek a régi pesti zsidónegyed
múltját és jelenét vizsgálják.