A Fidesz frakcióigazgatója beterjesztette a népirtások tagadását tiltó alkotmánymódosítás tervezetét.
 

Prognózis címmel jelenik meg a Szombat nyári számának összeállítása.

A prognózis nem utópia vagy progresszió, ezért csak a jövő bizonytalanságával számol. Lapunk e számában egyedülálló módon szerepelnek egymás mellett bal- és jobboldali, liberális és konzervatív szerzők … Tovább »

A tagadás büntetésére a mai jogi szabályozás elegendő lenne, de a bírák a gyakorlatban ezt nem osztják, mert szerintük nem lehet üldözni a cselekményt, ha az nem egy konkrét személy ellen irányult.
 
 

A gyűlöletkeltő internetes játékok egyre jobban terjednek. A rasszizmus, vallási intolerancia, egy etnikum, vagy másféle kisebbség elleni tartalmak leginkább az ingyenes flash játékokban, vagy kis költségvetésű, olcsó programokban fellelhetőek, de nyomaikat azért megtalálhatjuk a mainstream, nagyobb publikum számára elkészült termékekben is.

Sztálin kilenc szökött szovjet állampolgárra akarta kicserélni Raoul Wallenberget, de a svéd hatóságok ezt értetlenül fogadták, ami megpecsételte a több ezer magyarországi zsidó életét megmentő svéd diplomata sorsát – állítja egy izraeli parlamenti képviselő jól értesült orosz forrásokra hivatkozva.
 

A cigányság gondjai olyan súlyosak, hogy azokat nemzedékek alatt lehet fölszámolni – ha egyáltalán. A problémák „megoldását” zászlóra tűzni irreális. Az elsődleges feladat az lenne, hogy megtaláljuk, milyen értelmezési keretben szabad beszélni a kérdésről, hogy egyik szélsőség se kavarjon fölösleges indulatokat, és ne erősítse a másikat.
 

Épül nálunk egy konzervatív gondolkodói iskola (jórészt a Konzervatórium, a Reakció, a Hírszerző c. lapok, a Pázmány Péter Tudományegyetem néhány oktatója és a viszonylag új Közjó és Kapitalizmus Intézet körül), melynek tagjai büszkén vállalják a külföldi, döntően angolszász szellemi műhelyekhez való vonzódásukat (akár a magyar valósággal, nota bene a magyar múlttal szemben is).
 

Az amerikai Cincinattiben avatják fel a világ első afroamerikai női rabbiját – adta hírül pénteken az ABC News hírcsatorna.
 

Már nem gyanúsított a két szónok, akik holokauszt tagadó kijelentéseket tettek még április közepén, a budai Várban megtartott egyik demonstráción.
 

Neológia a kezdet dinamizmusának és a jelen merevségének feszültségében (1)    A “Frankel” (Fotó: Shäffer László) Közösségünk jubileuma, a „Frankel” egykori avatásának „járcájtja” egybeesik Elul havának kezdetével. E hónap hagyományosan a számvetés … Tovább »

Nagy vihart keltett a szocialisták és a Mazsihisz által támogatott javaslat, mely szerint a holokauszt tagadása ellen büntetőjogi eszközökkel is fel kellene lépni. Az európai demokráciákban nem szokatlan az ilyen típusú törvénykezés, főleg azokban, amelyeket közvetlenül is érintett a náci múlt. Németországban, Ausztriában és Svájcban törvény tiltja meg a vészkorszak politikájának tagadását, Franciaországban pedig a népirtások relativizálását büntetik általában (az örmény genocídium tagadása miatt is született már ítélet). Több más országban (Csehország, Lengyelország, Spanyolország stb.) is vannak ilyen típusú, a szólásszabadságot az emberi méltóság jegyében korlátozó törvények. Ezek az államok semmilyen sztenderd szerint sem sorolhatók a diktatúrák sorába.

    XVI. Benedek pápa Izraelbe érkezettBenjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök május 14-én Jeruzsálemben találkozott a pápával. – Felkértem őt, hogy mint morális tekintéllyel bíró személy, hangosan és folyamatosan hallassa a hangját az Izrael elpusztítását nyíltan … Tovább »

Vajon mi tette lehetővé, hogy a modernség pusztító forradalmai (1789, 1917, 1933) végigsöpörjenek a kontinensen? Mi lehetett az oka annak, hogy az emberi élet szentségét hirdető zsidó-keresztény Európa tömeggyilkosságok ünneplésébe kezdett? Leo Strauss szerint a hiba ott keresendő, hogy a modernség elmosta a határokat jó és rossz között…

Iránról tárgyalt titokban Leon Panetta, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója izraeli vezetőkkel, akik biztosították őt, hogy a zsidó állam nem indít váratlan támadást Teherán ellen – jelentette csütörtökön az izraeli közszolgálati rádió.
 

Április végén a kormány kezdeményezte a holokauszttagadás betiltását, észrevételezvén, hogy – aktív faji gyűlöletkeltéssel párosulva – lassacskán a magyar hétköznapok rendszeres programjává válik.
 

Több dokumentum szerint a „travnyikok”, a nácik főleg ukrán és balti származású külföldi fogdmegjei közé tartozott. Kegyetlensége miatt „Rettegett Ivánnak” is hívták az Ivan Nyikolajevics Demjannyuk néven 1920-ban, Ukrajnában született John Demjanjukot, a feltételezett háborús bűnöst hosszas jogi huzavona után kedden az Egyesült Államokból különgépen Münchenbe toloncolták ki.
 

Az amerikai zsidók valóban szamarak, akik könyveket cipelnek. Miközben hangosan hirdetik identitásukat, (Modena szavaival élve) elvétve hallunk tőlünk egy-egy töredékes héber szót. Erre nincs mentség. Ez a közösség hihetetlen felelőtlenségét reprezentálja.
 

Megérkezett hétfő délelőtt Izraelbe, szentföldi zarándokútjának második állomására XVI. Benedek pápa, aki két vendéglátója, Simon Peresz államfő és Benjamin Netanjahu miniszterelnök társaságában visszataszítónak nevezte az antiszemitizmust. A katolikus egyházfő még ma ellátogat a Jad Vasembe, és továbbít egy üzenetet a két éve palesztin fogságban tengődő Gilád Salit tizedesnek.
 

A modern Európa történelmében van két meghatározó, szimbolikus jelentőségű esemény: az egyik I. Károly kivégzése, 1649-ben, a másik XVI. Lajosé, 1793-ban. Ezeknek az eseményeknek a szimbolikus értékét az adja, hogy precedens nélküliek – előttük (de utánuk sem) történt hasonló esemény. Legitim uralkodókat természetesen megöltek fellázadt alattvalóik – de nem ítéltek halálra.

Nem meglepő: tovább gyűrűznek Bíró Zoltán irodalomtörténész Spiró György elleni durva támadásának hullámai.