Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Azokban a napokban, amikor Európa a második világháború végén megszabadult a fasizmus és a nemzetiszocializmus igájától, a modern történelem legnagyobb tömeges nemi erőszakja zajlott. Berlin asszonyai valósággal rettegtek a betörő szovjetektől, akik elől nem volt menekvés. Sokan a csoportos erőszakot csak úgy tudták elkerülni, hogy egy magas rangú tiszt ágyába bújtak.

Mi történik, miután felvágod az ereidet, főbe lövöd, esetleg vízbe fojtod magad? A paradicsomba vagy a pokolra kerülsz, miután végzel magaddal?

Salomon ben Josua Maimon (1753-1800), lengyel-litván származású zsidó filozófus, a zsidó felvilágosodás (Haszkala) jelentős alakja, Kant követője és kritikusa. Német nyelvű önéletrajza, melyből az alábbi részlet származik, a Kalligram kiadónál jelent meg.

“Kérdezték, honnan jön, azt válaszolta, Párizsból. Hova tart? Londonba. Hogy került ide?  Erre azt mondta, hogy eltévedt.”

A március 17.-re, keddre előrehozott izraeli választásokon összesen 26 párt indul. Közülük 11 az, amely a különböző felmérések alapján túllépheti a 3¼ százalékos bejutási küszöböt, és képviselőt küldhet az állam fennállása óta a huszadik Kneszetbe.

A két, legszélesebb … Tovább »

Lázár János a Sorsok Háza ügyében ugyanazt a hibát követi el megint, amit már a Szabadság téri megszállási emlékmű esetében is elkövetett – mondja Schmidt Mária a Mandinernek. A Sorsok Háza létrehozásával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért … Tovább »

A napokban egy jobbikos képviselő nem volt hajlandó felállni a Schweitzer Józsefnek szentelt megemlékezésen. Hogy mi járhatott a fejében, azt az alábbiakból sejthetjük.

A Pesti Srácok nevű kormány közeli hírportál utánajárt egy nyilvánvalóan antiszemita koholmánynak, és feketén-fehéren … Tovább »

A Teleki tér: Boltosok, handlék, ellenállók és utódaik

A tizenhét áldozatot követelő párizsi terrormerényletek utáni vitákban új kifejezés született: „a gyilkosok vétója”. Egy amerikai szerző elutasítja, hogy az erőszakosabbak etikája érvényesüljön, egy brit elemző pedig megérti, ha munkatársaik életét féltve, a szerkesztők … Tovább »

“Hiábavaló tagadni a fundamentalista iszlám és az erőszak közötti összefüggést.”

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Radnóti és Fanni: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójából. Tájkép tankönyvviták közben, Zoltai, Schwezoff – kinek az emberei?, Vámbéry Rusztem és Faludy György barátsága. Gergely Ágnes és Vihar Béla héber betűs levelezése, részlet Hidas Judit készülő regényéből, Dés Mihály a zsidó viccről, III. Zsidó Filmfesztivál.

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Anne Frank a rejtekhelyén elbeszéléseket és meséket is írt, sőt Cady élete címen még egy regénybe is belekezdett.

Budapestre látogat Richard J. Evans, a Cambridge-i Egyetem történészprofesszora a Harmadik Birodalomról szóló monográfiája harmadik kötetének magyarországi megjelenése alkalmából. A szakember a napokban részt vesz könyve bemutatóján és előadást tart a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történettudományi intézetében.