Összesen 14,166 találat (13361 - 13380) : G. G..
Helye
Jellege
Felügvelete
Tulajdonosa
Telefon
Nyitvatartás
Megjegyzés
VI. Eötvös u. 6.
hússzék
Budapesti Zsidó
Hitközség
Rabbiság
Budapesti Zsidó Hitközség
1423-277
kedd, szerda,
csütörtök
7-12-ig
(előjegyzésre is) marhahús, csirke, … Tovább »
A konkurrenciaharc tisztességes és kevésbé tisztességes eszközei a legkülönbözőbb formáiban jelen vannak a kóser étkeztetés területén is. A piac szűk, ám a kínálat is szegényes, a kóser konyhák küzdenek a vásárlókért. Főleg igaz ez az egykori pesti gettó területére, ahol … Tovább »
„Izraelben, Amerikában vagy Nyugat-Európában a kóser háztartás csupán elhatározás, legfeljebb többletkiadás kérdése, Magyarországon azonban sokaknak komoly megpróbáltatást jelenthet… Reméljük, hogy ha a kasrutra Isten segítségével egyre növekvő igény mutatkozik, az a hitközségeket, … Tovább »
A következőkben leírjuk a kóser bor, tejtermékek, pékáruk és Izraelből származó ételek iránti sajátos követelményeket. Számos, kereskedelmileg előkészített termék is beletartozik a készétel kategóriába, s ezek sajátos, egyedi kasrut követelményeket támasztanak. Különösen … Tovább »
A véletlen hozta úgy, hogy az ortodoxiáról szóló szeptemberi összeállításunk után egy hónappal állt össze régóta készülő mellékletünk, mely a magyarországi kasrut-helyzettel foglalkozik.
Az étkezésre vonatkozó szabályrendszer a hagyományhű életmód szerves részét képezi, … Tovább »
Lvovnak avagy ahogyan ma írják ukránul, Lvivnek, az egykori Lembergnek egyik utcájában, a Régi Zsidó utcában egy kétütemű motor berreg, zakatol. Gyalogosok sebesen rebbennek szét egy teherautó elől, amit mintha még közvetlenül a második világháború után gyártottak volna. Egy pár … Tovább »
,,Itt élünk mind
s az életünk medrébe ágyazta a kor,
melyben jövendő
és letűnt idők örvénye forr.”
A brassói származású magyar-zsidó költő, Brassai Viktor írja a közös hazáról, Erdélyről. Hogy megértsük, mit jelent a Brassóban, a végeken élő, egyre gyérülő … Tovább »
Ez év áprilisában érkezett Angliából a szlovák fővárosba BARUH MYERS rabbi, hogy újjáéledő kile élére álljon. Vele készített a Szombat számára interjút a nyáron a Progress East Hírügynökség munkatársa.
-Myers Úr! Mi késztette arra, hogy Angliából Pozsonyba jöjjön … Tovább »
Nagyon korán tudhattam már róla.
Még nem voltam három éves. Nem azt állítom, hogy ismertem már, mi vagyok, hanem csak azt, hogy már megvolt bennem a tudata. Valamiféle tudás volt, nem ismeret.
Akkor tört ki a háború. Nemrég térhettünk vissza a második nyári látogatásunkból, … Tovább »
A visszaigényelt nyolcvanötből az egyik:
A valahai zsidó ingatlanok egyikét, a régi MSZMP Andrássy út és a Munkácsy Mihály utca sarkán álló négyemeletes elegáns Külügyi Szállóját az egyházi ingatlanok visszaigényléséről szóló törvény alapján visszakapta a Hitközség. … Tovább »
VERSEK 1944-1992
A belső alak
(Mándy Stefánia: Az ellopott történelem Versek 1944-1992. Typotex Kiadó, Lélegzet Könyvek, 1992. 167 oldal, 120 forint.)
Megjelent Mándy Stefánia verseskötete. Már régóta vártunk erre, mert ismertük folyóiratokban itt-ott közzétett vagy kéziratban … Tovább »
Fehér László festőművésszel beszélget Várai Emil
Valamikor az 1970-es évek végén rövid tudósítást olvastam az Új Életben a Tácon alkotó, elárvult zsidó temetőket festő Fehér Lászlóról. Képzeletben megjelent egy magányos öreg, aki elvesztett családját, valaha volt világát … Tovább »
Egy újholdas éjszakán alászállott az égi birodalmakból egy „mággid”, egy tanítóangyal és belépett a Rabbi kamrájába, akit a korabeliek „Diadémnak” és „Koronának” meg „Lobogó Tűznek” és „Egyedülinek” neveztek. Az angyalt azért küldték oda, hogy a Rabbi előtt … Tovább »
Szabolcsi Lajos „Két emberöltő” címmel megjelent emlékiratainak itt kővetkező fejezete 1918 őszének egy eseményét eleveníti fel. Kitört az „őszirózsás forradalom”, összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és a liberális Magyarországon felnőtt, annak eszményeit magáévá … Tovább »
Az 1075-ben, Toledóban született Juda Halévi a hispániai fénykorszak kiemelkedő költője és filozófusa, a zsidóság érzelmi és értelmi világának alkotó kifejezője. Szentföldre zarándoklását hosszú töprengés előzte meg, s ezt a kételkedést-meditációt tartalmazza Kuzari című … Tovább »
Így tanította rabbi Tachalifa, Rabbanáj Hozáá fivére: Az ember minden tápláléka kiszabatik1 számára Ros haSanatól Jóm haKipurim-ig, kivéve a Szombat, az ünnepnapok és fiainak Talmud-Tórai kiadásait, aki csökkent2, annak csökkentik, s aki hozzátesz3, annak megtoldják. (Bécá 15,16) … Tovább »
„Jámim noráim”, azaz „Félelmetes napok” ez a címe annak a könyvnek, amiben Ágnon több mint ezer könyvből gyűjtötte össze mindazokat a szokásokat, midrásokat, aggádákat, amiket a tíz bűnbánati nap teljességéhez illő (volna) tudni, és mint előszavában írja eltekintett … Tovább »
Esteledik Tel Avivban. Kiáradnak az emberek az utcákra. Órákig lehet sétálni az Allenbyn, a Dizengoffon, a Ben-Jehudán és a tengerparton. A nagy bevándorlási hullám következtében mindenhol találkozni orosz feliratokkal, a konzervektől kezdve az üzletek kirakatáig. Jelenlétük azonban … Tovább »
Slomo Avineri professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanszékvezető tanára az Európa Intézet meghívására Budapesten járt és előadást tartott A kelet-európai változások izraeli szemszögből címmel.
A professzor a „Kelet-Európa versus Izrael” témakör rövid aktuálpolitikai … Tovább »
Ahogy a moszkvai főrabbi látja
A Progress East Hírügynökség munkatársa a Szombat kérésére exkluzív interjút készített Adolf Sájevics moszkvai főrabbival. A főrabbi tanulmányait még abban az időben végezte, amikor az orosz rabbiképzés a budapesti Rabbiképző Intézetben folyt. … Tovább »