Kende Péter társadalomtudóssal beszélget Várnai Pál

A Szombat szerzőivel is találkozhatnak a Zsidó Művészeti Napokon 2016. május 29-én vasárnap a Central Passage-ban és a Gödör Klubban (Király utca 8-10.), ahol a dedikálások mellett pódiumbeszélgetéseket is rendeznek.

avagy: Lefitymálva vidéken

Múltfeldolgozás Palotai Boris két női holokauszt-regényében

Az utóbbi években több fontos elemzés jelent meg a magyar zsidók kifosztásáról, talán a legismertebb Vági Zoltán és Kádár Gábor könyve, a „Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése” című munka. A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész, egyetemi docens legújabb, 2015-ben publikált könyve mutatja be.[*]

Kovács Mónika Kollektív emlékezet és holokausztmúlt című könyvének bemutatójára vár minden érdeklődőt a Corvina Kiadó 2016. június 8-án (szerda) 16 órakor, az ELTE PPK (1064 Budapest, Izabella u. 46.), a 301-es teremben.

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

Párbeszéd a párbeszédről: az Ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről és a Vatikán „Isten nem bánja meg adományait és hívását” című nyilatkozatát értékeli a filozófus, a teológus és egyházi vezetők; vallásszabadság jogi szemszögből, interjú a Magyar Iszlám Közösség alelnökével, valamint Deák István történésszel, Szép Ernő kiadatlan jegyzeteiből válogatott a Szombatnak Bárdos Pál.

A magyar zsidóság történetéről kevesen tudnak ma többet, mint ami a Sortalanság kapcsán az iskolák kötelező tananyagává vált. Az Időutazó projekt célja, hogy a budapesti Belső-Erzsébetváros épített örökségén keresztül köztudássá váljon a Holokauszt története mellett éppannyira az is, hogy hogyan éltek a magyar zsidók a világháború előtt, vagy épp a Rákosi-, vagy a Kádár korszakban. Ennek az eddig még kevéssé feltárt történetnek egy fontos szeletét mutatjuk be a régi pesti zsidónegyed társadalomtörténeti esszéi és interaktív játékok formájában.

A Fiumei úti nemzeti sírkertben helyezték végső nyugalomra a Nobel-díjas írót. 

Részlet a Noran Libro Kiadó által a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő regényből. A szerzővel, aki egyben a Midrasz, lengyel zsidó folyóirat főszerkesztője, a könyv bemutatóján, április 23-án, szombaton 17.00-kor a Millenárison, a Kner Imre teremben, Pálfalvi Lajos, a könyv műfordítója közreműködésével Szántó T. Gábor beszélget.

Izrael magyarországi nagykövete nem tűrte tovább a Magyar Hírlap publicistájának Tűrhetetlen címmel publikált cikksorozatát. A lap főszerkesztőjének, Petán Péternek írt, április 4-én kelt tiltakozó levelét, melyet a Szombat szerkesztősége is megkapott, s melyet az alábbiakban közlünk, Rogán Antalnak, Karas Mónikának és Széles Gábornak is elküldte.

Lehet-e egy arab zsidó?

Gábor György Múltba zárt jelen, avagy a történelem hermeneutikája címmel megjelent új könyvét Heller Ágnes és Spiró György mutatta be 2016. március 31-én 18 órakor a Kossuth Klubban. Heller Ágnes laudációját közöljük az alábbiakban.

Életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Kertész Imre. Vele készült interjúnkkal emlékezünk rá.

Történelmi emlékezet és autentikus történelmi helyszínek.

“És itt, a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában, újra látom apám arcát…” Ma van a költészet világnapja. Michael Blumenthal, a gyakorta Magyarországon tartózkodó amerikai zsidó költő két versét tesszük közzé ebből az alkalomból.

Röhrig Géza verseskötetének fő témája az identitás törékeny mivolta. Erre utal a cím is: az ember otthonosságát miképpen és hol találhatja meg, elsősorban saját magán belül?

Orbán Viktor a Brüsszel-ellenes szabadságharc és a háttérhatalmak által szervezett, fenyegető népvándorlás motívumaira építette föl március 15-i beszédét.