„A civil kurázsi ott kezdődik, hogy akkor is szólunk, ha tudjuk, hogy semmi értelme”

 Iványi Gábor, Radnóti Zoltán pódiumbeszélgetése

Két világlátás csapott össze egy, a Magyar Liberális Párt alapítványa, a Liberális Magyarországért Alapítvány által jegyzett csütörtök esti budapesti, a hatalom és a polgár viszonyáról szóló pódiumbeszélgetésen. Míg Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke Husz János állhatatosságával állt ki igazsága mellett, addig Radnóti Zoltán, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége rabbitestületének elnöke a József Attila-i nem muszáj hősnek lenni, ha nem lehet elvet testesítette meg. A moderátor, Dési János újságíró nem is nagyon titkolta, hogy inkább Iványival ért egyet.

A mintegy harmincfős, az átlagéletkort tekintve zömében hatvan fölötti közönség – soraiban mások mellett Fodor Gáborral, a Magyar Liberális (MLP) párt elnökével – előtt zajlott pódiumbeszélgetés erős nyitásaként egy jóízűt coming outolt a moderátor, Dési János. A Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője nemcsak azt fedte föl, hogy tagja a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek (MET), de idézte Iványi egy korábbi mondatát, aki szerint – utalva többek közt Désire – meg kellene alapítani a MET ateista tagozatát.

De ez még nem minden.

Iványi Gábor szerint, amikor a 2014-es főpolgármesterjelölt-jelölt, Falus Ferenc elment egy zsinagógába, ahol közölte a raj sakollal (hitközségi világi elnök – a szerk.) , hogy tagja a MET-nek, a raj sakol azt válaszolta neki, hogy ő is. A MET elnökét megrendítette, amikor – hála az új egyházügyi törvénynek, számos addigi egyház, így a MET is megszűnt egyház lenni – szolidaritásból „sok zsidó testvérünk adta a nevét, címét”, és formálisan csatlakozott a MET-hez.

„Nem” – felelt Iványi meglehetősen lényegre törően Dési azon kérdésére, hogy keresztény felekezetektől éreztek-e szolidaritást az új egyházügyi törvény életbelépésekor. „Mit vársz, hogy milyen szolidaritás legyen? Erdő Péter adjon ki egy enciklikát vagy tüntessen a Mazsihisz?” – kérdezte Radnóti Zoltán, aki – azt este folyamán érezhetően inkább Iványi felé húzó – Désitől rögtön meg is kapta a választ: „Ezek, amiket mondtál.”

Radnóti szerint – aki, mint mondta, minderről beszélt Erdő Péterrel – az Esztergom-budapesti érseknek is rendkívül nehéz a vezető politikusokra hatnia – védte tágan értelmezett kollégáját a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) rabbitestületének elnöke, akinek Dési azzal vágott vissza, hogy a lelkészekre vagy rabbikra sem feltétlenül hallgat a nyáj minden tagja, amikor közlik, hogy „ne paráználkodj”, de azért ezt újra és újra elmondják. A meglehetősen védekező pozícióba kényszerített rabbi szerint a Mazsihisz többször is kiállt a MET mellett. „De esélytelen a civileknek a mai hatalom ellen bármit elérni. Beletörődtünk abba, hogy nem megy” – tette hozzá.

Mellékszálként Radnóti legyalulta az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (EMIH), amely szerinte furcsa módon került be az egyházak közé. Élénk derültséget generált a közönség soraiban, amikor közölte: „Nem a héber nyelvre gondolok.” Hogy reagáljon a Mazsihisz arra, hogy az öt magyarországi zsidó felekezetből kettőt, a Bét Orimet és a Szim Salomot nem ismerte el az állam. „Ez sok vitára adott okot a Mazsihiszben” – fogalmazott némileg diplomatikusan Radnóti, egyúttal megdicsérve a MET-et, hozzátette: a MET, illetve annak karitatív egyesülete, az Oltalom, továbbá főiskolája, a Wesley János Lelkészképző Főiskola „nagyon komoly része a magyarországi civil világnak”.

Mindez Iványit nem nagyon hatotta meg. „A civil kurázsi ott kezdődik, hogy akkor is szólunk, ha tudjuk, hogy semmi értelme. A Bét Orim és a Szim Salom legális felekezet volt. Számomra elfogadhatatlan, hogy az ő legális, bejegyzett státuszukat elvették” – mondta. A MET elnöke szerint „a kormány a kifáradásra játszik, arra, hogy az ellenhangok elhalnak”. A lelkész egy alkotmánybírósági határozatra hívta föl a figyelmet, mely szerint az egyházi státusuktól megfosztott felekezeteknek vissza kell adni az egyházi státust, „de a magyar állam ezt nem hajtja végre”.

„Már-már rosszul érzem magam, hogy bent vagyok – mármint a rendszeren belül” – mentegetőzött Radnóti.

„Mi a baj veletek? Hogy az SZDSZ-frakció tagja voltál? Hogy te keresztelted Orbán első két gyerekét?” – kérdezte Dési. „Talán mindez együtt” – reagált a MET elnöke.

Utóbb a Magas Felek megpendítették a kormányzati menekültpolitikát, illetve felekezeteiknek arra adott válaszát. „Aki kirakja a menekülteket, vagy nem engedi be őket, az a Biblia szerint bűnt követ el” – aprította a kormányt Iványi, aki szerint bűnös dolog annak nem jót tennie, aki tudna. Mint fogalmazott: „meg kell szólalni”. A rabbitestületi elnök hangsúlyozta: a Mazsihisz megszólalt az ügyben. (Tény, hogy 2015 nyarán a Mazsihisz aktivistái erősen exponálták magukat a Keleti pályaudvaron a menekültek segítése ügyében – Sz. P.) „Fölösleges görcsölni, hogy Orbán miért csinál kerítést. Ha a fejünk tetejére állunk, akkor is megcsinálja a kerítést” – került zoráni hangulatba Radnóti, mire Dési szúrt neki oda: a moderátor arra hívta föl a figyelmet, miszerint az Egyesült Államokban több ezer rabbi írta alá, hogy a menekültekkel az új kormánynak is emberségesen kell bánnia. „Aláírhatja százezer rabbi is, Trump fölépíti a mexikói határon a falat. Teljesen tanácstalan vagyok, mit lehetne tenni” – reagált Radnóti. (Érdemes beszámolónkat végigolvasni: a rabbi ugyanis a végén idevonatkozó tanácsot kért Iványitól – a szerk.)

„Legnagyobb egyházaink legalábbis kétértelműen beszéltek a menekültválság idején, és ez súlyos hiba” – vette át a szót a MET elnöke, majd úgy folytatta: javasolta Erdő Péternek, hogy vigyenek Röszkére hordozható WC-ket, de ebből nem lett semmi.

Radnóti szerint az úgynevezett történelmi egyházak „megpróbálnak túlélni”. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) óvatosan vagy sehogy sem visszaszóló egyházak attól félnek, hogy „a hatalom elzárja a csapokat”. „Nem az Istentől kellene félni?” – kérdezett vissza Iványi. „Imádnivaló idealisták vagytok” – zárta le a vita ezen részét a rabbi.

A teljes cikk itt olvasható.