Ezt a levelet nem azért írom, hogy békét kössek a magyarországi jobboldallal. Nem azért, hogy rokonszenvet ébresszek magam iránt, hogy „jó pontokat szerezzek” a küszöbönálló hatalomváltás előtt. Nem azért, hogy összefogásra buzdítsak, hogy kiegyezésre törekedjem, még csak azért is csak kevéssé, hogy meggyőzzem a jobboldalt erről vagy arról, és nem azért, hogy kerülő úton érveket hozzak föl ellene, vagy szelídebb retorikával megismételjem a szokásos hadüzeneteket és harci riadókat.

“Magyarország a magyaroké” – ez a mai magyar közéletben nem ténymegállapítás, hanem jelszó. A jelszó feladatot jelent és igényt: legyen Magyarország a magyaroké! Mert most nem az.
 

Nagy vihart keltett a szocialisták és a Mazsihisz által támogatott javaslat, mely szerint a holokauszt tagadása ellen büntetőjogi eszközökkel is fel kellene lépni. Az európai demokráciákban nem szokatlan az ilyen típusú törvénykezés, főleg azokban, amelyeket közvetlenül is érintett a náci múlt. Németországban, Ausztriában és Svájcban törvény tiltja meg a vészkorszak politikájának tagadását, Franciaországban pedig a népirtások relativizálását büntetik általában (az örmény genocídium tagadása miatt is született már ítélet). Több más országban (Csehország, Lengyelország, Spanyolország stb.) is vannak ilyen típusú, a szólásszabadságot az emberi méltóság jegyében korlátozó törvények. Ezek az államok semmilyen sztenderd szerint sem sorolhatók a diktatúrák sorába.

Nem meglepő: tovább gyűrűznek Bíró Zoltán irodalomtörténész Spiró György elleni durva támadásának hullámai.
 

Nem kellene már meglepődni, hiszen nem új keletű álláspont, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) néven működő civil szervezet ismét megfogalmaz – tudniillik azt, hogy a holokauszt tagadását szankcionáló törvényre márpedig nincs szükség. 

Elfogadhatatlan és tűrhetetlen az ordas eszmék előretörése – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke kedden, Budapesten a Világ Igaza kitüntetés átadási ünnepségén.
 

A szélsőjobboldal elleni heves tüntetések közepette, a pénzügyi csőd szélén kezdte meg kétnapos kongresszusát szombaton Berlinben a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD).
 

A Fővárosi és Legfőbb Ügyészség egyelőre nem vizsgálja az ügyet, és eddig feljelentés sem érkezett azzal a képpel kapcsolatban, ami a Magyar Fórum múlt heti címlapján jelent meg.
 

Bemutatta a Magyar Fórum múlt héten megjelent, hatalmas Dávid-csillagot és Surányi Györgyöt ábrázoló antiszemita címlapját tegnap Brüsszelben, az antiszemitizmusról rendezett nemzetközi konferencián Feldmájer Péter. 

Nem tudni, mikor tűzik ki a kuruc.info főszerkesztője ellen indított bűnper első tárgyalási napját. A március 27-i pernapot ugyanis – ahogy arról beszámoltunk – el kellett halasztani, mert a személyes adattal visszaélés vétségével vádolt M. Balázs kizárási kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bíróságon (FB) dolgozó összes bíró ellen.

Manhattani otthonában 95 éves korában elhunyt Helen Levitt világhírű fotográfus, New York utcáinak krónikása, aki költői utcaképeivel szerzett hírnevet magának.
 

Tizenketten vehették át pénteken a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) által alapított Aranytoll-díjakat a nemzeti ünnep alkalmából, a Magyar Sajtó Napján. Az elismeréseket Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke és Szepesi György, az Aranytoll Bizottság elnöke nyújtotta át.

Az Európai Zsidó Kongresszus (EJC) kedden felszólította az Európai Unió tagállamait: bojkottálják az ENSZ áprilisra Genfbe tervezett rasszizmus elleni konferenciáját, amely szerinte “Izrael-ellenes törvényszék” lesz.

“Össze kellene tépnünk (a költségvetést), beülni az autóba és a Kossuth utcai zsinagógát kifüstölni” – hangzott el egy rajkai képviselő szájából a legutóbbi – falutévében is leadott – testületi ülésen.
 

Fejtő Ferenc előtt tisztelegve szellemi központként és emlékhelyként működő emlékházat nyitnak szülővárosában, Nagykanizsán – tájékoztatta a Nagykanizsai Zsidó Hitközség alelnöke a család és a városi hitközség terveiről hétfőn az MTI-t.

Robert Capának, a XX. század egyik legjelentősebb fotóriporterének a képeiből nyílik retrospektív kiállítás pénteken Brüsszelben, a Belgiumi Zsidó Múzeumban.
 

Soha nem látott mértékben elszaporodtak az antiszemita incidensek Nagy-Britanniában a Gázai övezetben folyó izraeli hadműveletek nyomán – áll a 300 ezres brit zsidó közösség védelmére alakult biztonsági tanácsadó szervezet legújabb összegzésében.

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

Rossz osztályzatot kapott Magyarország – több más állam mellett – a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központtól a szervezet 2008-as jelentésében, amelyben a náci háborús bűnösök felkutatására és felelősségre vonására vonatkozó erőfeszítéseket értékelték.
 

A XXI. század legyen valóban a fényesség ünnepe, egy olyan XX. század után, amelyben volt sok, az emberi sorsokat tönkretevő sötét korszak, többek között a vészkorszak – mondta Rogán Antal, az V. kerület polgármestere az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Chabad Lubavics Alapítvány által szervezett hanuka ünnepség harmadik napján mondott ünnepi beszédében Budapesten kedden.