Berlini házelnök a Mazsihisznél: „A német főváros több kerületében már nem tanácsos kipát viselni”

– A Németországban és szerte a világban rohamosan erősödő antiszemitizmus és fokozódó Izrael-ellenesség, az ilyen szélsőséges jelenségek elleni küzdelem, valamint a magyar zsidóság jelenlegi helyzete – ezek voltak a főbb témák azon a megbeszélésen, amelyet a Mazsihisz székházába látogató Berlini Képviselőház elnökével és két alelnökével folytattak kedden a Szövetség képviselői. 

A dr. Cornelia Seibeld (CDU), a Berlini Képviselőház elnöke által vezetett német delegáció hétfőn érkezett Budapestre, Berlin testvérvárosába. Még aznap tárgyaltak Karácsony Gergely főpolgármesterrel, a keddi napon pedig a Mazsihisz Síp utcai székházában tettek látogatást. Seibald elnökasszonyt elkísérte a képviselőház két alelnöke – dr. Bahar Haghanipour (Zöldek) és Dennis Buchner (SPD) –, a küldöttségnek továbbá tagja volt dr. Daniel Dittmar, a Képviselőház protokoll- és külkapcsolati vezetője is.

A vendégeket dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke és Mester Tamás Mazsihisz-alelnök, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke fogadta.

Elöljáróban dr. Grósz Andor röviden összefoglalta a magyarországi zsidóság történetét a XIX. század második felétől a vészkorszakon át napjainkig, és bemutatta a Mazsihisz által fenntartott oktatási, egészségügyi, tudományos intézményhálózatot.

Dr. Cornelia Seibeldnek feltűnt, hogy a Síp utcai székház körül nem látta a fokozott rendőri védelem jeleit, fegyvereseket és útakadályokat. Mint mondta, „Németországban ez elképzelhetetlen lenne, mivel 2023. október hetedike óta egyre nagyobb erőre kap az antiszemitizmus az élet minden területén és minden társadalmi rétegben”. Önök Magyarországon nem tapasztalják a szélsőségek előretörését? – kérdezte a berlini képviselőház elnöke.

Válaszában dr. Grósz Andor kifejtette: a Hamász említett terrortámadása óta nem a zsidók hozzáállása változott meg a világhoz, hanem a világé a zsidósághoz. Hozzátette: a magyar zsidóság aggódik a szerte a világon veszélyeknek kitett hittestvéreinkért, ugyanakkor Magyarországon egyelőre nincsenek olyan problémák, mint amilyenekről az elnökasszony beszélt.

Szavait Mester Tamás azzal egészítette ki:

– A kétségkívül nagyobb magyarországi biztonság részint az előző kormány migránspolitikájának szigorából és az antiszemitizmus ellen meghirdetett zéró toleranciából fakad. Nagy örömünkre szolgál, hogy az új magyar kormány mindkét területen kiállt a folytatás mellett.

Az állandó fegyveres jelenlét hiánya pedig nem jelent kiszolgáltatottságot. A Mazsihisz objektumai kiemelten védettek, a rendőrséggel nagyon jó a viszony. Mindezen felül a szervezetnek saját biztonsági szolgálata is működik.

(Nem került szóba, de érdekes tény, hogy a Dohány utcai zsinagógát is áttörhetetlen betoncölöpök veszik körbe az esetleges autós támadások kivédésére. Ezeket azonban esztétikai okok miatt úgy alakították ki, mintha egyszerű térhatároló elemek volnának.)

Mester Tamás végül megjegyezte: 2015-ben részt vett a berlini Maccabi-játékokon, és a német főváros akkor még más arcát mutatta. A zsidó sportolók, köztük ő maga is, nyugodtan sétálhattak Berlinben kipában, igaz, erős biztonsági védelem mellett.

Válaszában dr. Cornelia Seibeld azt mondta:

– Az elmúlt tíz évben Berlin masszívan megváltozott. A zsidó vezetőknek és rabbiknak személyi védelemre van szükségük, a főváros több kerületében pedig már nem tanácsos kipát viselni. Ez utóbbira a helyi rendőri vezetés maga hívta fel a zsidók figyelmét.

A Berlini Képviselőház elnöke szóba hozta, hogy a közelmúltban Prágába vezetett hasonló delegációt, és ott azt tapasztalta, hogy Budapesttel ellentétben ott kevéssé erős a zsidó élet. Kérdésére, hogy ennek mi lehet a magyarázata, dr. Grósz Andor elmondta, hogy az okok többfélék.

Egyrészt az akkori Csehszlovákiát hamarabb szállta meg a náci birodalom, mint Magyarországot, másrészt a holokauszt során 90 százalékban megölt magyar vidéki zsidóság maradéka a háború után jelentős számban költözött Budapestre.

A Mazsihisz vezetése mindent megtesz azért, hogy a zsidóságát mindenki úgy élhesse meg, ahogyan identitása szerint szeretné.

Vannak, akik vallásilag, mások kulturális értelemben tekintenek a zsidóságukra, és mindkét réteget segítik identitása megélésében.

A Mazsihisz elnöke ezután az iránt érdeklődött, hogy a Berlini Képviselőháznak milyen lehetőségei és eszközei vannak a zsidóellenes és Izrael-ellenes folyamatok megállítására. Válaszában dr. Cornelia Seibeld kifejtette: a szélsőjobbon és a szélsőbalon kívül minden párt elismeri Izraelnek a létéhez való jogát, és mindegyik egyetért abban, hogy erősíteni, támogatni, segíteni kell a német zsidó életet. Rendszeresen szerveznek közös rendezvényeket Izrael berlini nagykövetségével elsősorban diákok számára, támogatják az Izrael és Németország közötti cserediák-programot, a közelmúltban pedig Berlinben adtak helyet annak a kiállításnak, amely a 2023. október 7-én megtámadott Nova zenei fesztivál áldozatainak emlékére született. A házelnök ez utóbbit különösen fontosnak tartja, hiszen a német fiatalok számára is érthetőbbé válik a tragédia rettenetes súlya, hiszen hozzájuk hasonló korú, zenekedvelő fiatalok voltak az áldozatok. Ezzel együtt az emlékező kiállítás Berlinben is erős biztonsági védelmet kapott és zárt térben rendezték meg.

Ami az új erőre kapott antiszemitizmust és Izrael-ellenességet illeti, dr. Cornelia Seibeld elmondta: október 7-e arra kényszeríti a világot, hogy más, a korábbinál jóval nagyobb léptékben nézzen szembe az anticionizmussal és Izrael-ellenességgel, hiszen

ezek a jelenségek lényegében a szabadság, a nyugati életforma, a demokratikus értékrend elleni támadások egyben.

Ehhez kapcsolódva Dennis Buchner (SPD), a Berlini Képviselőház alelnöke hozzáfűzte: súlyos probléma, hogy a szélsőjobboldali AfD szerint a német társadalomnak végre fel kellene hagynia a holokauszt miatti önostorozással, ráadásul ez a követelés sokak számára szimpatikus Németországban. Dennis Buchner szerint nemcsak a szélsőjobb, hanem

a baloldali értelmiség is felelős az antiszemitizmus növekedéséért, mert az ő Izrael-kritikájuk antiszemitizmusba torkollik.

Hozzátette: habár az Izrael és a palesztinok harca egyre gyakrabban leképeződik a berlini utcákon is, ő maga a baloldali értelmiség bújtatott antiszemitizmusát veszélyesebbnek tartja.

A német delegáció tagjai a Mazsihisz képviselőivel folytatott megbeszélés után elhelyezték az emlékezés köveit az Emánuel-emlékfánál, majd megtekintették a Dohány utcai zsinagógát. A küldöttség szerdán utazik vissza Berlinbe, addig még egy találkozót bonyolítanak le Budapest főépítészével. (Mazsihisz.hu)