“…mind Sennyey-nagyapám, mind apám adott pénzt anyámnak az abortuszra, aki szerencsére bohó volt és fiatal, s egy ruhaboltban szép ruhákra elverte a pénzt. Azóta hálás vagyok a ruhaboltoknak, de magamban azért egy ideig eltartott, hogy elrendezzem: engem sem a Sennyeyek, sem a Weinerek végül is nem akartak, mégis itt vagyok.”

Péterfy Gergely és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése.

Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

A 2014-es Holokauszt Emlékév akár jó esély is lehetett volna arra, hogy változtasson valamennyit. Nehéz eldönteni, kinek a hibája, hogy ez nem, vagy csak nyomokban sikerült. Sikerülhetett-e egyáltalán?

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

A napokban volt a bemutatója az Új Színházban az Üldözöttek című zenés irodalmi estnek. Valószínűleg Szálasi naplójának musical-változata sem lehet ennél betegebb vállalkozás.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Holder József, a három nyelven verselő költő emlékének

Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.

A Spinoza Színházban (1074 Bp., Dob u. 15.) december 7-én.

Az ELTE Holokauszt- és második világháborús emlékművének felavatásához kapcsolódó konferencia

Döntött a Mazsihisz vasárnapi közgyűlése: továbbra is a küldöttek választják az ügyvezető igazgatót. 

Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus … Tovább »

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Fájdalmas a múlttal való szembenézés, de enélkül nem lesz katarzis, nincs megújulás. Magyarok rontottak magyarokra” – mondta Nagy Andor, Magyarország tel-avivi nagykövete a magyar holokauszt hetvenedik évfordulója kapcsán Izraelben rendezett konferencián szerdán: ez volt a magyar … Tovább »

Heisler nem számít változásra, és erőt mutat. „A döntést meghoztuk, megyünk tovább” – közölte.

Kovács András és Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről, Király Júlia az izraeli gazdasági csodáról, zsidó nők a konyhában és a fürdőszobában, száz éve született Charlotte Delbo, interjú Tompa Andreával, Gergely Ágnessel és Berg Judittal, női művek tárháza: Czingel … Tovább »

Részlet Alvin H. Rosenfeld A holokauszt vége c. könyvéből