Mark Zuckerberg a párizsi iszlámista mészárlások után szükségesnek tartotta, hogy felszólaljon „a világ bármely pontján élő muszlimok” védelmében.

„Csak elképzelni tudom a muszlimok rettegését attól, hogy most mások tettei miatt fogják üldözni őket”, … Tovább »

“(Ha) a rablók learatták a (termés) felét, aztán ő (a gazda) a másik felét, szegletet ad az általa learatott termés után.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. … Tovább »

2016-ban végre önálló kötetben is megjelennek magyarul a jiddis irodalom klasszikusának elbeszélései a Zachor Alapítvány gondozásában. Ebből közlünk egyet az alábbiakban.

Az Izraeli filmhét vendége volt Eran Riklis, az egyik legismertebb izraeli filmrendező, akinek „Táncoló arabok” c. filmjét láthatta a magyar közönség.

Mostani filmjének és több korábbinak is izraeli arabok a főszereplői. Valójában őket araboknak vagy palesztinoknak kell … Tovább »

Eran Riklis Zaytoun című filmjét az Izraeli Filmhéten láthatta a közönség.

Pénteken este tel-avivi otthonában váratlanul elhunyt Joszi Szárid politikus, író, újságíró.

Halálát szívroham okozta. 75 évet élt.

Rehovoton született 1940-ben. Katonai szolgálatát a páncélosoknál töltötte le, újságírói pályáját katonai tudósítóként kezdte.

Politikusként … Tovább »

Hazánkban immáron tizennyolcadik alkalommal ünnepelhetjük a Hanukát nyilvánosan.

November 27-én, péntek este szülővárosában, Haifában győzte le a rák az 52 éves izraeli írót, Izrael egyik legsikeresebb kortárs szerzőjét. Gutfreund néhány éve a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt izraeli írótársaival, mi is interjúztunk vele A mi holokausztunk magyar megjelenése kapcsán.

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

Rejtő Jenő kiadatlan kisregénye (1941 k.) most három változatban jelenik meg az idén 110 éve született író munkásságáról szóló, Az ellopott tragédia című emlékkötetben. Szerkesztő Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus.

Arthur Schnitzler „A Bernhardi-ügy” c. drámáját Ascher Tamás rendezésében mutatták be az Örkény Színházban. A rendezővel Váradi Júlia beszélgetett.

Az Egyesült Arab Emírségek fővárosában nyíló követséget hivatalosan a megújuló energiák kérdéskörével foglalkozó ENSZ-ügynökséghez (IRENA) rendelik.

A Háárec című izraeli újság pénteki számának értesülése szerint évekig tartó tárgyalások előzték meg az új … Tovább »

“Esőkre és a jó hírekre azt mondja: „Áldott legyen, aki jóságos, és aki jót tesz.” Rossz hírekre azt mondja: „Áldott legyen, igaz bíró.””

A csütörtök esti évi rendes közgyűlésen a Budapesti Zsidó Hitközség küldöttjeinek nem sikerült eredményes döntést hozniuk sem az új alapszabály, sem a Vasvári Pál utcai templomkörzet jogállásának ügyében. Hiába hoztak a közgyűlés tagjai mindkét esetben elsöprő többséggel … Tovább »

Már öt óra előtt felcsendült a hangszórókból az első Kárpátia-dal a Lövőház utcában, ahol egy órával később már a bevándorlás és a terrorizmus elleni tiltakozott a Jobbik. A tüntetés elég hirtelen ötletből született, miután Vona Gábor elnök úgy gondolta, muszáj valamiképpen reagálnia a pártnak a hétvégi terrortámadásra.

A jól összehangolt párizsi terrortámadásoknak egyetlen direkt célja volt: minél több védtelen polgári személy lemészárlása.

A mészárlók – jelenlegi ismereteink szerint az Iszlám Állam jól képzett és hidegvérű fanatikusai –szempontjából a siker megkérdőjelezhetetlen.

Hogy … Tovább »

Izrael Állam Külügyminisztériumának közleménye

A Belügyminisztérium F. D. Roosevelt (néhány éve Széchenyi) téri épületének márványaulájában 2015. október 29-én Ilan Mor, Izrael nagykövete és dr. Pintér Sándor belügyminiszter adta át a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetést és a Magyarország Bátorságért Érdemjel elismerést azoknak (illetve idén posztumusz leszármazottaiknak), akiket 1944-es embermentő tevékenységükért a Jad Vasem illetékesei 2014-ben kitüntettek. Összesen hat embernek.

Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]

Az első világháború centenáriumi emlékéveit üljük. E kapcsán tavaly óta, s napjainkban is országszerte számos településen újították-újítják meg a száz esztendeje zajlott háború emlékjeleit, hadisírjait. A négy éven át – 1914-től 1918-ig – tartó öldöklő küzdelem több mint 15 millió ember halálát okozta, s ki tudja felmérni pontos számokban, hogy mennyi, de mennyi hadifoglyot, sérült, idegileg megviselt embert. Nem véletlen, hogy 1914 és 1918 között figyeltek fel először az idegorvosok egy sajátos tünetcsoportra, az úgynevezett „háborús neurózisokra”.