Összesen 1,080 találat (981 - 1000) : Biró Tamás.
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Centenáriumi emlékezés a Zsidó Múzeumban
„Amikor világos lett, elkezdtük fürkészni a messziséget, jobboldalt a messziségben két hegycsúcs látszott apró pontok gyanánt. Vegyes érzelmekkel közeledtünk atyáink földjéhez.” – A fényképen egy hatalmasnak tetsző, sötét … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Minél hevesebb az íróban az indulat, annál fontosabb, hogy pontos legyen (mert az, ugye, röhej, ha valakit, akinek mondandója lenne, nem mondandójának érvénye vagy érvénytelensége, hanem a pontatlansága okán csípnek galléron), tehát, hogy pontos legyek: a Szombat szerkesztősége … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
A magyar-zsidókat már csak egy nagyarányú orosz-zsidó betelepülés mentheti meg, fogalmaztam ironikus szlogenné néhány éve egy barátom abszurdnak tűnő felvetését a közeljövő közép-európai zsidó migrációjáról, de inkább csak nyálcsorgatva hüledeztem, mint reális jövőképnek … Tovább »
A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sarokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stemmer Ödön … Tovább »
Csak azért jöttem ide, mert kíváncsi voltam, hol éltek a jiddis folklór által megörökített, híresen ostoba chelmi zsidók. Ezek az anekdoták egy tőről fakadnak az angolok ír vicceivel, a németek keletfríz történeteivel és a magyaroknak a rátóti tótokról szóló meséivel. … Tovább »
A cionista felfogásnak alfaja és ómegája volt az a tétel, hogy a zsidóság problémái a „galutban” (a száműzetés héber neve) nem oldhatók meg, az önálló állam viszont megvédi és megoltalmazza a zsidókat minden veszéllyel szemben. Az 1948 és 1990 közötti időszak történései … Tovább »
„Fejezetek az oroszországi zsidóság történetéből” címmel dokumentumgyűjtemény jelenik meg a közeljövőben. Az összeállítás kutatói és fordítói munkáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán Krausz Tamás professzor vezetésével végezték el. A kötet fenti című fejezetéből … Tovább »
,,A HALÁLBÓL, a halálnak félelméből indul el a Mindenség minden megismerése.”1
Kérjük közzétenni…
A Szombat 1995. áprilisi számában a 7. oldalon „Csak fantáziámra hagyatkozom” címmel valótlan tényállítás jelent meg ügyfelemről, dr. Timár Györgyről, miszerint öt egy bizonyos társadalmi szervezet „épp amiatt tanácsolta el tagjai közül, mert … Tovább »
A húszas évek közepén a kommunista mozgalomban a következő anekdota járta:
Miért halasztották el a Komintern negyedik kongresszusát?
Várták azt a pesti zsidót, aki az afrikai négereket képviseli…
Mint minden anekdota, a fenti is az igazság bizonyos elemeit tartalmazza. … Tovább »
A NAIVABBAK MÁR azt hitték, hogy az MDF és szövetségesei nagyarányú választási veresége után nem lesz, nem lehet többé sláger az az alig rejtjelezett Ergerberger nóta, amelyet ’94 májusáig éveken át hallhatunk több szólamban és mind erősebben a médiában és a kulturális … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) 1995. évi tisztújító képviselő-testületi üléséről
Előzmények
A KÖZGYŰLÉS TÉTJE JELENTŐS VOLT, miután a vallásos zsidóság 90 százalékát képviselő budapesti szervezet élén elnökcsere volt esedékes, a kilencvenedik … Tovább »
A KÁDÁR-KORSZAK MÉLTÁN dicsekedhet azzal, hogy a Hruscsov-Brezsnyev időszak szovjetblokk országai közül egyedül hazánkban nem volt a hivatalos kormányzat antiszemita. Minden azonban elsősorban a formális politikai élet felszínét jelentette. A felszín alatt nálunk is ott lappangott … Tovább »
Alapfokon
UTOLJÁRA KAMASZ KOROMBAN írtam naplót. Apró noteszbe gondosan bevéstem: aznap nem történt semmi.
Vagy, olvastam és mit hallgattam a Zeneakadémián. A hatvanas években velem úgy látszik csak ezek történtek. És persze a fiúk. De hagyjuk a lírát.
1989-ben mondta, … Tovább »
Kertész Péterrel, a MAZSIHISZ szóvivőjével beszélget Szántó T. Gábor
A Magyar Hírlap főmunkatársa az elmúlt év elején szerződött a hitközséggel, hogy szóvivőként segíti a szervezet működését. Megbízatása első esztendejének tapasztalatairól kérdeztük.
Hogyan lettél … Tovább »
Zsidó Híradó 1895. február 14.
Az orthodox zsidók a kultuszminiszternél
Az orthodox zsidók országos képviselősége f. év február 12-ikén tisztelgett dr. Wlassics kultuszminiszternél… A küldöttség szónoka dr. Friedlander Sámuel a következő beszédet intézte a kultuszminiszterhez:
„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1
(Vázsonyi Vilmos)
A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.
A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben
,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »