Összesen 18,685 találat (17501 - 17520) : BS.
The “Home Affairs” section of the november issue of Szombat begins with art essay by Gábor T. Szántó, written in reply to a questionnaire circulated by the Yahalom Jewish High School that invited reflections on the chances and possibilities of a religious renewal in Hungary. Welcoming all new directions-be … Tovább »
sz. t.g.: Nyitott kérdések
Védjen meg téged a Funar!
Gimes Katalin: A túlélés szégyene
A Szivárvány barokk hangjai
Ambivalens érzés-zacc
Az ember a hegedűn nem játszik, hanem imádkozik
Götz Eszter: Életre festeni
A zsidó irodalomtörténet-írás néhány állomása
Ziva Ben-Porat: … Tovább »
Gheorge Funar, Kolozsvár ultranacionalista polgármestere múlt hónapban odanyilatkozott, hogy azért kell Max van der Stoelt-nek az EBESZ Romániában vendégeskedő kisebbségügyi főbiztosának részt vennie a bécsi döntés 55. évfordulóján rendezett megemlékezéseken, mert akkor „közvetlenül … Tovább »
(Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás, Európa Kiadó, 1994, 476 oldal, ára 498 Ft)
Van, aki Auschwitz után elhallgat, mint aki némasági fogadalmat tett. Van, aki kiírja magából, emlékezik, és emlékeztetni akar, regénybe, memoárba önti az elmondhatatlant – azt tartják, ez a legjobb … Tovább »
Ki érti meg hogy szeptember 5-én délután a MERLIN SZÍNHÁZBAN miért van fogadás, miéit azon jelenik meg a zsidó közős kulturális élet s a művészvilág számos tagja a „Jeruzsálemi napok” – három kiváló táncosa ellenére – vitatható értékű balettműsorán, míg ugyanabban … Tovább »
Vajúdtak a hegyek – s egér született. Túlhabzó beharangozás után igen ambivalens érzés-zaccot hagyott maga mögött a szeptember elején az Interkoncert szervezésében Budapesten lebonyolított Jeruzsálem-hét.
Elkésett telefonos invitálás a sajtótájékoztatóra, elfelejtett … Tovább »
Budapesti beszélgetés a klezmer muzsikus-filmrendező Yale Strommal
Yale Strom filmjének, AZ UTOLSÓ KLEZMER-nek világpremierjét másfél évvel ezelőtt, a berlini filmfesztiválon tartották, nagy sikerrel. Pár hónappal később ezzel a filmmel nyitották meg Budapesten a TÖRÉSVONALAK című … Tovább »
Éva Fischerrel beszélget Götz Eszter
Athénban találkoztunk a művésznővel. A Képzőművészetek Nemzetközi Központja az Athéni Olasz Intézet segítségével rendezett kiállítást képeiből. Lírai vonalkavalkád és tengerszín atmoszféravásznak töltötték meg a galéria három … Tovább »
(…) A héber irodalomtörténet és historiográfia jó alkalmat kínál arra, hogy megfigyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnormális – története, újjászületése … Tovább »
Essünk túl a kínos megállapításon: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan elnyomták, törvényekkel szabályozott … Tovább »
Francia nyelvű zsidó irodalomról beszélni nemhogy szokatlan, hanem egyenesen az uralkodó elképzelésnek, egyszerűbben fogalmazva: a „központosító” ideológiának a tabuit szegi meg. Az az elképzelés, hogy létezhet a többségi csoport nyelvén íródott „zsidó irodalom”, rendkívül … Tovább »
A 18. századi héber felvilágosodás – a Haszkala – megteremtette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom megszülethessen. (A héber irodalmi újjászületés … Tovább »
A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.
Nem könnyű már azt sem meghatározni, ki a zsidó? Izraelben … Tovább »
Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám
Névmagyarosítás
Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámosabban. Ezt mutatja a következő hivatalos kimutatás. 1891-ben 722 névmagyarosítás … Tovább »
Emmanuel Lévinas 1905-ben született Litvániában. A Sorbonne-on és a Nanterre-i Egyetemen tanít filozófiát. Lévinas volt az első, aki a husserli fenomenológiát bevezette a francia gondolkodásba (Az intuíció elmélete Husserl fenomenológiájában, 1930). Ezen túlmenően foglalkozik nyelv … Tovább »
A cionista felfogásnak alfaja és ómegája volt az a tétel, hogy a zsidóság problémái a „galutban” (a száműzetés héber neve) nem oldhatók meg, az önálló állam viszont megvédi és megoltalmazza a zsidókat minden veszéllyel szemben. Az 1948 és 1990 közötti időszak történései … Tovább »
TITKOS ZSIDÓK RENESZÁNSZA PORTUGÁLIÁBAN
Az ibériai országban egyre többen keresik zsidó gyökereiket – ez a keresés kezd egyfajta divattá válni. A zsidó közösséget 1497-ben űzték ki az országból, ekkor becslések szerint több tízezren kényszerültek arra, hogy színleg keresztény … Tovább »
Gershom Scholem írásait lapozgatva
Gershom Scholem írásainak magyarul nemrég megjelent kétkötetes gyűjteményét olvastam az elmúlt napokban. Klasszikus tanulmányokat tartalmazó kötetek ezek, a zsidóság kultúrájának felfedezésére induló minden utazó talál bennük valami érdekeset, … Tovább »
Szeptember végétől október közepéig zajlanak őszi ünnepeink. Az Engesztelőnapon nagyjából megtelnek a frekventáltabb zsinagógák, a többi alkalommal s általában a kisebb templomokban azonban koránt sincs telt ház.
Fél évtizede lenne mód az „offenzívabb” közösségépítésre, … Tovább »
Kertész Péter fenti írását eljuttattuk a hitközség illetékeseihez, akik az alábbi két dokumentumot és rövid választ küldték szerkesztőségünknek.
Feljegyzés
Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató úrnak
1995. március 24-én nyíregyházán került felavatásra dr. Eötvös … Tovább »