Összesen 193 találat (1 - 20) : Albert Iván.
Jankay (Deutsch) Tibor (1899-1994), festőművész, grafikus és egyetemi tanár.
Békéscsabán, egy hatgyermekes zsidó családban született. Eredeti neve apja után Deutsch volt, de 1945-ben hivatalosan is felvette a Jankay nevet, ezzel tisztelegve szeretett édesanyja, Lőwy Janka holokauszt … Tovább »
Nyirő József és Wass Albert székelyudvarhelyi köztéri emlékjeleinek eltávolítását kérte egy egyesület a Romániában decemberben elfogadott szélsőségesség elleni, ún. Vexler-törvény nyomán.
A Transtelexen Zsizsmann Erika foglalta össze a fejleményeket és a hátteret.
Az … Tovább »
A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai … Tovább »
Az ELTE TK Jogtudományi Intézete és az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara tisztelettel meghívja Önt az Emlékezés Schweitzer Gábor professzorra (1964–2026) című emlékkonferenciára.
A visszaemlékező előadások elhunyt kollégánk tanári és tudományos munkásságának … Tovább »
”Aranyláz idején ne az aranyásókba fektess be, hanem a lapátok és csákányok eladóiba.”
(André Kostolany)
Nemcsak a műtárgyak iránt érdeklődők, de a közgazdaságtudomány elméletével és gyakorlatával foglalkozó pénzügyi, tőzsdei szakemberek is Párizsra figyelnek majd … Tovább »
Kedves Testvéreim, Barátaim! Az 5786. zsinagógai újév küszöbén, amikor megszólal a sófár hangja, egyszerre érezzük szívünkben a múltunk súlyát – és a jövőnk ígéretét.
Az elmúlt év örömei és fájdalmai velünk maradnak. De az Örökkévaló minden évben … Tovább »
Scheiber Sándor és temetései – az állambiztonsági anyagok tükrében*
Scheiber Sándor főrabbi, a Rabbiképző Intézet igazgató-professzora 1985. március 3-án elhunyt. A Kádár-korszak végén eltávozott nagy tudós rabbi – már csak hívatásánál fogva is – egész életében … Tovább »
Elhunyt Dr. Lednitzky András, a Szegedi Tudományegyetem kiemelkedő alakja, a Szegedi Zsidó Hitközség volt elnöke, tiszteletbeli izraeli konzul.
“A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kara mély fájdalommal tudatja, hogy elhunyt Dr. Lednitzky András, a Kar nyugalmazott … Tovább »
Történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozik, oktató a Szegedi Tudományegyetemen. Az elmúlt években megírta Grósz Károly életrajzát, illetve jegyzett egy könyvet Kádár János és Grósz Károly kapcsolatáról. Doktori értekezését a demokrácia értelmezésről, az 1945 utáni … Tovább »
Izrael megérdemli a támogatást és az etikai védelmet; a kritika jogos. A békéhez erőre, bölcsességre és diplomáciára van szükség, hogy véget vessenek a Hamásznak. Bernard-Henri Lévy beszéde a Jeruzsálemi Nemzetközi Írófesztivál megnyitóján.
Kedves barátaim! Először … Tovább »
Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja című nagyszerű regénye 1968 decemberében jelent meg – egy évvel a Hatnapos Háború és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása után. A könyv óriási hatást váltott ki a Kádár-kori értelmiségi nyilvánosságban és … Tovább »
Egy valamelyest is gondolkodó ember nem kerülheti meg a kihívást, amit Kövér László két minapi megnyilvánulása jelent.
Az országgyűlés elnöke, az ország harmadik közjogi méltósága gyűlölködő, ellenségkereső, egyértelmű antiszemita utalásokkal átszőtt beszédet tartott … Tovább »
Hogyan tovább – folytatódik a szimbiózis, vagy október 7 elhozta az aranykor végét?
A svédországi zsidóság története hosszú és összetett, és több évszázadot ölel fel. Az első Svédországban élő zsidóktól a mai modern és jól szervezett zsidó hitközségekig, a zsidó … Tovább »
Mint a sajtóból ismert: a lakitelki Hungarikum Ligetben, a Kölcsey ház előtti Nemzeti Pantheonban kívánják felállítani Csurka István író, pártelnök szobrát 2024. december 7-én. Ennek kapcsán a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) – mint írják -: egyöntetűen … Tovább »
A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »
Nyáresti filmvetítések és Matkot-bajnokság a Duna-parton. A sorozat az Izraeli Nagykövetség, a Zsidó és Izraeli Filmfesztivál, a Merkaz és a Bálint Ház közreműködésével valósul meg a budapesti Kabin Bárban, ami Duna-parti helyszínként ideális arra, hogy a tel-avivi kulturális … Tovább »
avagy: Hogyan rejtsük el az aranyat vészterhes időkben?
– Jó napot kívánok – kiáltotta Dávid a kapu mögül –, Mendel Dávidnak hívnak, nem ismerjük egymást, annak a zsidónak vagyok a fia, aki a házat építette, tudja, aki aztán kiment Amerikába…
Az öreg lecsoszogott … Tovább »
Megjelent a 2024. nyári Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
Fizessen elő a Szombatra!
2024. június / XXXVI. évfolyam 6. szám
Huszovszky Mária Ilona: Toledó és a szefárd kultúra
Albert … Tovább »
Térségünkben a zsidók a 18−19. század fordulóján a nemesi jogállású, kuriális településeken tűntek fel lakosként nagyobb számban (Csépa, Szelevény). Cseh- és Morvaország felől érkeztek. A Nagykunsághoz tartozó Kunszentmártonban felvásárló vándorkereskedőként említették … Tovább »
Milena Jesenská (1896-1944), a Milena-levelek címzettje a világháborút követő általános szegénység idején került kapcsolatba Franz Kafkával: elbeszéléseit fordította csehre.
A szakmai érdeklődést hamarosan személyes kapcsolat, később szerelem váltotta fel. A levelezésből … Tovább »