Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

Interjú Mérő Verával

Mindig sejtettem, hogy valami másra is utal az a szociológiainak képzelt ideológiai kategória, amelyet úgy emlegettek egyes határon túli magyarsággal foglalkozó budapesti kutatók, hogy az erdélyi zsidóság egy “kisebbség kisebbsége” lenne.

Horovitz Tamás weboldalán az alábbi interjú jelent meg Horovitz Tamással.

Május 10-én új elnököt választ a Mazsihisz. Az elnöki székre esélyes három aspiráns közül Horovitz Tamást kérdeztük a programjáról, a kampányról. A zsidó vezetőt szembesítettük az ellenfelei … Tovább »

Gerő András 10 zsidó? című cikkében hevesen ostorozza a Mazsihisz idei 1 %-os kampányát. Nem tetszik neki, amihez persze joga van. Véleményét azonban oly’ mértékben vezérli a Mazsihisz és annak elnöke elleni indulat, hogy számos tartalmilag is hibás megállapítás és helytelen összefüggések … Tovább »

Nem a párt tagjainak üzent Vona Gábor, nincs ellentmondás a pártelnök és Sneider Tamás véleménye között, a Betyársereg és a Jobbik között nincs egyeztetett munkamegosztás. A vadhajtásokat lemetszik, de úgy tűnik, ez senkinek nem fog fájni. A Jobbik sajtófőnökét kérdeztük az „új irányról”.

Elhangzott a Dunai cipőknél 2015. április 16-án

Olyasvalaki ügynöki múltja tárult fel, akinek szakmai és emberi nagysága megkérdőjelezhetetlennek tűnt.

– Az ismert pszichiáter kollégáiról, sőt betegeiről is jelentett.
– Goldschmidt Dénes lelepleződését döbbent hallgatással fogadja a szakma.

Pszichoterápiás … Tovább »

A hetedik kerület egyik legkisebb – életveszélyes állapotban, üresen málladozó – bérházának a sorsa nem kevés fejtörést okozott a helyi önkormányzatnak. Mivel műemlék, lebontani nem lehet a Csányi utca 5-öt, pedig a képek magukért beszélnek: távolról … Tovább »

Dokumentumkönyv a csillagos házakról

A propagandaháború villámgyors malmai

Bár vannak abszurditásba hajló, a „hülye rendőr” toposzát erősítő részei is, Gervai András Titkos Magyarország című könyve összességében mégis komor képet ad a diktatúra állambiztonságáról. Ami nem is meglepő, hiszen a szol­gálatok a puhuló rendszer ellenére az utolsó pillanatig kitartottak a szocializmus mellett, olyannyira, hogy még 1989-ben is képesek voltak államellenes össze­esküvést kreálni egy röplap miatt. A Heteknek adott interjúban Gervai arról is beszél, mit nem ismerhetünk meg ma sem a múltunkból.

A Jelenkor márciusi számát a lap által rendezett, Az emlékezés feladata című konferencián elhangzott beszélgetés részletével ajánljuk. Németh Gábort, Szántó T. Gábort és Ungváry Rudolfot György Péter kérdezte. 

Nem kegyes a sors a Sorsok Házával. A józsefvárosi pályaudvarnál épülő központ szakmai vezetője és a megvalósításért felelős miniszter egymásra mutogat, miközben a zsidó szervezetek továbbra sincsenek meggyőzve a 6,6 milliárd forintos beruházás szükségességéről és … Tovább »

Továbbra sem találják a terror ellenszerét Európában. A múlt hétvégi koppenhágai támadások is azt bizonyítják, hogy a fenyegetést egyáltalán nem sikerült visszaszorítani. Még Dániának is megvannak a sebezhető pontjai, pedig a skandináv ország büszke egyedülálló radikalizálódásellenes programjára, amelynek során a hazatérő dzsihádistákat rehabilitációval akarják „lefegyverezni”. Sokan azonban úgy vélik, hogy a dán kezdeményezés rendkívül naiv hozzáállást tükröz. A Hetek cikke.

A Super Bowlt is elérte a Netanjahu-Obama párbaj, amely azt követően vett újabb fordulatot, hogy az izraeli miniszterelnök elfogadta a washingtoni kongresszus meghívását. A Fehér Ház csak a kész tényekről értesült, mire Obama stábja gyorsan közölte, hogy az elnök nem kíván találkozni Netanjahuval. A sérelem mély nyomokat hagyott, Obama „arcul köpésnek” élte meg a helyzetet, mondta a The Washington Postnak az elnöki stáb egyik tagja. A politikai vendetta sem maradt el: a demokraták egyik kampány-guruja már Izraelbe érkezett, hogy segítse a „Bárkit, csak ne Bibit” mozgalmat. A Hetek cikke.

“…a muzulmán diákok egy részének szemében a Kouachi fivérek az iszlám mártírjai”

Florence La Bruyère több mint két évtizede tudósítja Magyarországról a Libération nevű francia újságot. Január 7-én éppen szabadságon volt, Párizsban. A tömegdemonstráció és a merénylet … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Visszatért a terror világszerte a köztudatba – ezt hozta a 2014-es év az Iszlám Állam nevű dzsihádista csoport térhódításával. Bár az iszlamista szervezet ellen nemzetközi hadművelet indult, a következő év sem kecsegtet túl sok jóval. A dzsihádisták továbbra is nagy területet tartanak ellenőrzésük alatt Irakban és Szíriában, és rendkívül sikeresen toboroznak nyugati országokból is harcosokat. Jürgen Todenhöfer német újságíró szerint, aki tíz napot töltött közöttük, a terrorszervezet olyan nagyszabású vallási tisztogatásra készül, amilyet a világ még nem látott. Pedig a 2014-es év is a Közel-Keleten található keresztény közösségek felszámolásáról szólt. A Hetek cikke.

Az év végére gyakorlatilag minden nagyobb, magyar szélsőjobbos és neonáci közösséget törölt oldaláról a Facebook.
Több szélsőséges csoport már most közölte: nem kíván ismét megjelenni a legnagyobb közösségi hálón, ehelyett „új rendszert dolgoznak ki”. A döntés hátterében … Tovább »