Összesen 21,869 találat (20941 - 20960) : A. K..
November 7-én este zsúfolásig megtelt a MAZSIKE klubhelyisége. Nem mintha a szombat esti összejövetelek nem lettek volna eddig látogatottak, de az utóbbi időben a tévében s a rádióban sokat szereplő Ungvári Tamás, a neves irodalomtörténész-esztéta látogatása igazi csemegének ígérkezett.
Már … Tovább »
A jelentésünk tárgyát képező iratanyag-rendezés szerves folytatása a Magyar Zsidó Levéltárban 1992 nyarán megindult rendezési munkálatoknak (erről Id. „Jelentés a Magyar Zsidó Levéltár rendezési munkálatairól”, Szombat, 1992, 5. sz. 8. o.). Az említett időpontban megalakult … Tovább »
Interjú Donáth László evangélikus lelkésszel
A 60 ezer ember elnémult. A szónok is hallgatott. Béklyóba verte a meghatottság. Majd tekintete végigsiklott a tömegen. Kinek egy szál szegfű, rózsa, kinek gerbera volt a kezében. „Hitünket próbálják megtörni… jog és igazságosság…”, … Tovább »
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Domán István: Múltunkról, múltunkból
Schweitzer Gábor: Könyvespolc
Izraeli modern kerámia
Thury Levente: Kávéházi Lapok
sz. t. g.: Messiásvárók
Geréb Anna: Zsidó téma az orosz filmben
Oszip Mandelstam: Szó és kultúra
Oszip Mandelstam: Korunk és … Tovább »
Itt az Új Év, lezajlottak az őszi nagy ünnepek, Ros Hásáná és Jóm Kippur, majd Szukkot és Szimhát Torá. Reméljük, nem lankad a lelkesedésetek, és ebben az évben is érdeklődéssel olvassátok a történeteket, fejtitek a rejtvényeket.
Vízszintes: 1. Víkendnél használják alváshoz. … Tovább »
(Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Századvég Kiadó, Budapest, 1992. 389 oldal, 350 Ft.)
Igen régen és sokak által várt könyvet jelentetett meg a Századvég Kiadó. Témája széles körű érdeklődésre tarthat számot, mert a zsidóság jelentős szerepet játszott … Tovább »
Sorsok és korok
Alma Mahler-Werfel: Férjeim, szerelmeim. Fordította Kőszegi Imre és K. Vadász Lili. Gondolat Kiadó, Budapest, 1991. 435 oldal (298 Ft.)
Ne számítson túlontúl könnyű olvasmányra, aki egyszer kezébe veszi Alma Mahler-Werfel visszaemlékezéseit, naplószerű feljegyzéseit. … Tovább »
Dunajszky Gábor Kanadában élő fotós képei között jelentős szerep jut a zsidó témának. Látványosan groteszk, botránkoztatóan blaszfém, vagy torokszorítóan empatikus felvételeket produkál. Elléphetünk tán mosoly nélkül a kaftános, ősöreg haszid és Donald kacsa duettje előtt? … Tovább »
A múlt század végén több mint ötmillió zsidó élt az orosz birodalom nyugat-dél-nyugati részein, Ukrajnában, Belorussziában, Litvániában, alig- alig átjárható, zárt telepeken, a társadalmi hierarchia legalján, megfosztva a legelemibb emberi jogoktól, fejlődési- és munkalehetőségektől, … Tovább »
A pétervári utcákon a fűszálak annak az őserdőnek első sarjai, amelyek majdan elborítják a modem városok helyét. Bámulatos üdeségű ez a fényes, zsenge-zöld színfolt – egy új, átszellemített természet része. Valójában Pétervár a világ legélenjáróbb városa. Nem a világvárosias … Tovább »
Vannak korok, melyek azt hirdetik, hogy nincs közük az emberhez, hogy az embert úgy kell felhasználni, mint téglát vagy cementet, hogy belőle kell építeni, és nem érte. A társadalmi architektúrát a benne élő ember mértéke határozza meg. Néha ez a berendezkedés az ember ellenségévé … Tovább »
Mindig jó előre tudni lehetett, hogy mely napokon lesz diáklázadás a Kazányi székesegyháznál. Minden jobb családnak megvolt a maga egyetemista informátora. Így aztán óriási közönség jött össze, hogy – igaz tisztes távolból – megtekintse a lázadást: voltak ott kisgyermekek a dadussal, … Tovább »
Oszip Mandelstam (1891, Varsó -1938, Kolima-láger) a totalitárius szovjet rendszer legzseniálisabb költő-áldozata. Drámai és jelképes a két József (Oszip és Joszip) párharcának végigkövetése. De izgalmas Mandelstam és a szovjet rendszer kapcsolatát már az 1917-es novemberi forradalomtól … Tovább »
Zeldá – 1924-ben született Oroszországban. Jeruzsálemben nevelkedett, ortodox zsidó iskolába járt. Verseskötetei: Idő (1967) és Ne légy távol (1975). 1984-ben hunyt el.
A sápadt szobafestő a mészbe halvány rózsaszínt kevert,
amilyen az almavirág szirmai, az újszülött mosolya. … Tovább »
Hebrion partjait öt tenger mosta. Az éjvörös, a hajnalsárga, a délfehér, az alkonynarancs és az estszürke. Sok baja volt a zsidóknak a tengerekkel. Szépségesek voltak, de nem telt el úgy esztendő”, hogy békén hagyták volna a szigetet. Hol kiáradtak, és olyankor az emberek a zsinagóga … Tovább »
A JTO évfordulójára
Ma már legfeljebb a történészek tudják, hogy az alcímben szereplő három betű a Jewish Territorial Organisation rövidítése volt, de a múlt századfordulón egy nép újjászületésének reménye fűződött e rövidítéshez.
Hirsch Móric báró, a dúsgazdag … Tovább »
Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »
Helye és jelentősége Izrael hagyományában
Jeruzsálem neve és jelentése
Jeruzsálem az emberiség történelmének egyik legősibb városa. Már az ősatyák idejében felbukkan SáLéM néven mint tekintélyes, központi város, élén az ismert vezetővel, Málki- Cedekkel. A korszak egyéb, … Tovább »
Interjú Jesajáhu Leibovitz-cal
Hogyan definiálná a két, párhuzamosan használt fogalmat, a judaizmust és a cionizmust?
A huszadik század kezdete óta lehetetlen egzakt módon meghatározni a judaizmus fogalmát. Jelenleg mintegy 12-13 millió zsidó él szerte a világon (legalábbis a gójok … Tovább »
A római pápa találkozott a jeruzsálemi főrabbival és Istenről meg vallásról beszélgettek. „Én gyakran szoktam Istennel társalogni” – mondotta a pápa, mire a főrabbi: „Én is, de ez nekem kevesebb pénzembe kerül.” „Hát ez hogyan lehetséges?” – csodálkozik a pápa. „Egyszerű” … Tovább »