Shalom a sztár – Prágában
Egy csehországi rockegyüttes karrierje
AZ EGYIK legnépszerűbb cseh rockegyüttes, a Shalom dalaiban – amelyeknek stílusát a hozzáértők valahol az U2 és a Depeche Mode közé teszik – gyakran bukkannak föl zsidó szimbólumok, lógójuk pedig egy menóra. A banda vezetője, Petr Muk, tősgyökeres cseh família leszármazottja, azt fontolgatja, hogy zsidó hitre tér. A rockegyüttesek mindenféle rejtelmes szimbólumot használnak – magyarázza Muk – de ez többnyire csak reklámfogás. A Shalom szimbólumai viszont az én zsidóságról vallott nézeteimet tükrözik.
Dalaik címe és témája gyakran zsidó vonatkozású: Ráhel (Csillag van a homlokodon és a színe sárga), Jiszróel (Béke veled, oly sokszor bántottak bennünket). 1992-es albumuk listavezető volt Csehországban és Szlovákiában, a múlt évben pedig övék lett a cseh Grammy-díj, ők kapták a legjobb rockegyüttes díját, Muk pedig a legjobb férfi énekesnek járó elismerést.
Petr Muk zsidóság iránti vonzalma tizenhét éves korában, ezelőtt tizenegy évvel kezdődött szülővárosában, Ceske Budejovicében. Ma már rendszeresen imádkozik héberül, kipát visel, ha nem koncertezik, és készül a teljes áttérésre.
Muk egy másik együttesben, az Óceánban is szólóénekes: az együttes, miután több évig nem engedték föllépni, 1988-ban robbant be a cseh popzene világába egy dallal, amelyet egy holocaust alatt elpusztított zsidó lányhoz írtak. Legnépszerűbb dalaik közt van az Ősi ország és Haifa. Az Óceán logója egy stilizált Dávid-csillag.
Zsidó tematikájuk miatt a két zenekar a szkinhedek fenyegetéseinek és támadásainak célpontjává vált. A cseh „nemzeti ifjak” közül korábban többen támogatták az együtteseket, mert szót emeltek az ország függetlenségéért. Most már ellenségek. „Megígérték, hogy megölnek vagy nyomorékká vernek” – meséli Muk nyugodtan, nem zavartatva magát. Az Óceán egyik nagy tömeget vonzó koncertjén rászólt két szkinhedre, akik őt szidalmazták. Felhívta őket a színpadra, hogy mondják el, miért gyűlölködnek. Mikor azok ezt elutasították, Muk csak ennyit mondott: „Mi azért jöttünk ide, hogy jól érezzük magunkat. Ti nyilván másért vagytok itt. Szégyelljétek magatokat!” A tömeg egyetértőén zúgott, a bajkeverőket kivezették.
Muk, illetve a két együttes hívei gyakran viselnek feltűnő fém Dávid-csillagot és az antiszemita falfeliratokat a SHALOM szóval festik át. Hogy a posztkommunista Csehországot erős antifasiszta szellem hatja át, abban kétségtelenül Muknak is része van.
Ugyanakkor tizenéves rajongói közül sokan, akik a divatnak megfelelően az arcukra festik az együttes jelképét, a hatágú csillagot, valójában nem tudják, hogy az mit jelent. „Hermeneutikai jelkép” – mondja az egyik. „Ez más, rejtélyes” – így a másik. A cseh tinédzserek körében ma Petr Muk divatosabb, mint a szkinhedek. Mindezen közben a prágai zsidó közösség vegyes érzelmekkel viseltetik a jelenséggel kapcsolatban. Yvetta Bechynová, 21 éves, cseh-zsidó költő és műfordító: „Először sokan azt hitték a zsidó közösségben, hogy ez is csak egy gyorsan múló divathullám. Most már belátják, hogy a Shalom az első lépés lehet a zsidó kultúra felé.” Egy zsidó utazási iroda tulajdonosa, aki egy helyi tanulókör vezetője is, Petr Mukot a mi hősünknek nevezi.
A ZSIDÓ SZIMBÓLUMOK népszerűsítésével Muk hozzáférhetővé tette a judaizmust olyan fiatalok számára is, akik teljesen tudatlanok voltak e téren. Rajongóinak leveleiből a popsztár számos történetet ismer. „Az emberek féltek zsidónak lenni. A szüleik nem voltak vallásosak, de ők most már inkább tartják a szokásokat. Sok levelet kapunk zsidóktól és nem zsidóktól is, akik azt írják, hogy a Shalommal való találkozás után érintette meg őket a hit.” – És Bechynová hozzáteszi: „Mióta a Shalom együttes fellép, több ember jön a zsidó közösségbe, és érdeklődik: hogyan lehetnének ők is zsidók.”
Jerusalem Post, 1994. május 21.
Címkék:1994-12