Köszöntjük a 75 éves Kertész Imrét!

KOLTAI NELLI
Sorstalanság: a mi Auschwitz-mítoszunk

A TOTALITARIZMUS ÁRNYÉKÁBAN – A TOTALITARIZMUS MINT LÉTÉLMÉNY

A totalitárius rendszer, amely nem­csak megköveteli az egyértelműséget, hanem a szerkezeti-lét elemeiben ma­ga … Tovább »

1926-ban, hetvenedik születésnapja kapcsán Sigmund Freud – jellemző iró­niával – a következőt írta Marie Bona­parténak, barátjának és tanítványának:

„A bécsi zsidó társaságok és a Jeruzsálemi Egyetem (melynek igazgatósági tagja vagyok) – egyszóval maga a zsidó­ság … Tovább »

Lugosi Viktória
Piroska néni

Hova mész? – kérdezi az idegen, a fa­lu utcáján egyedül kódorgó kisfiút.

Számítógépezni – válaszol a kis kese hajú, és mutatja az ujján, hogy három és fél éves.

Miért, tudsz?

Hát hogy a fenébe ne! – vonja meg a vállát, … Tovább »

Mark Kupoveckij

Zsidók a volt Szovjetunió területén – a mai etnodemográfiai helyzet

A Különféle források eltérő ismérveket alkalmaznak a zsidó lakosság számának és demográfiai, migrációs stb. mutatóinak meghatározásakor, illetve annak kritériumaként, ki a zsidó. Az utolsó … Tovább »

„Kicsoda Ön, kedves olvasó?” – ez volt annak a kérdőívnek a címe, melyet 2000. áprilisi számunk olvasói vehettek kézbe lapunk mellékleteként. A megjelenést követő két hétben mintegy 160 kitöltött kérdőív érkezett vissza, közel tíz százaléka az űrlapoknak, majd további … Tovább »

Isten ezért megáldotta a bábákat…

(Deáky Zita: A bába a magyarországi népi társadalomban. Budapest: Centrál Európa Alapítvány, 1996)

Kérdés: miért olvashatja a magyar zsi­dóság a Szombatot? Válasz: Sifra és Pua jóvoltából. Ők voltak azok a bá­bák, akik az egyiptomi … Tovább »

Peer Krisztián
Nekifutások, túlfutások

Volt ez a telefonos megkeresés, és utána a közismert lépcsőház-effekt, a későn beugró frappírozott válasz, hogy: „Honnan veszik, hogy nem vagyok zsidó?!” A név? A fiziognómia? Érződik a mondataimon? Vagy azért ezt úgy lehet tudni? … Tovább »

Az illusztrációtól a nagytotálig. Szabó István filmjeinek zsidó motívumai
Élvezetes és lefegyverző élmény élet­műve egészét meg- vagy újranézve ta­nulmányozni Szabó István közel négy évtizedes alkotói korszakának belső lo­gikai rendszerét.
Alig észrevehető, apró … Tovább »

„Úgy érzem, közös a sorsunk, ezért van közöm hozzájuk”

 
Katz Katalin Budapesten született, ortodox családban.
1956-ban, tízéves korában vándorolt ki szüleivel Izraelbe. Jelenleg a jeruzsálemi Héber Egyetem szociális munkás szakán tanár. Ezenkívül pszichoterápiával … Tovább »

 
Stark Tamás történész évek óta fog­lalkozik a magyar zsidóság Soá ide­jén elszenvedett veszteségeivel és a túlélő zsidóság demográfiájával. Nemrég elkészült tanulmánya a ma­gyar zsidóság létszámának 1945-1995 közötti alakulását pró­bálja megbecsülni. írása … Tovább »

2000. április 6-án tartotta rendes évi Képviselő-testületi ülését a Budapesti Zsidó Hitközség. A közgyűlés ötven­négy fő jelenlétében, Fröhlich Róbert főrabbi nyitóimája után Lancz Tibor el­nökletével kezdte meg munkáját.
Elsőként Sessler György, a Számvizsgáló … Tovább »

… Tovább »

A nagykőrösi zsidóság kétszáz éve

Kisebb vidéki városaink közül – többek között – nagykörösön, ebben a 25.000 lakosú városban igen aktív zsidó közös­ségi élet folyik. Évek óta „regionális” köz­pontként ide gyűlik össze a környező vá­rosok, falvak, települések … Tovább »

Török Petra

Zsidó könyvkiadás 1945 előtt

 
A fenti bejegyzés olvasható a Bánóczi József és Gábor Ignácz szerkesztésé­ben megjelenő Népszerű Zsidó Könyv­tár sorozat Blau Lajos: A Talmudról cí­mű értekezésének belső címlapján. A könyv hátulján … Tovább »

„Képmutató farizeusok” II.

A farizeus szó a héber parus (t. sz. peru­sim) szóból származik, jelentése kb. „el­különült”. A rabbinikus iratokban sok mindenre alkalmazzák a kifejezést, úgy­hogy szinte reménytelennek tűnik összes jelentésének feltérképezése. Je­lenti … Tovább »

(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsi­dó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)

Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »

Az 1695-ben megjelent Amsz­terdami Haggádához egy ki­hajtható térkép is tartozik, amely az Egyiptomból való kivonulást, a sivatagi vándorlás útvo­nalát és Izrael országát ábrázolja. Még­sem ez a legrégebbi nyomtatott héber térkép, hanem amelyiket 1560 körül nyomtattak ki Mantuában.1 … Tovább »

3.2 MILLIÁRD BEVÉTEL

Történelmi okoknál fogva az iz­raeli gazdaságban nagyon je­lentős állami, szakszervezeti, önkormányzati és más nyilvá­nos tulajdonban lévő vállalkozás fejlő­dött ki. Az államalapítás előtti időkben, valamint Izrael létezésének első évei­ben a … Tovább »

Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadu­lás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.

Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »

Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról

Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:

Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »