Embermentés, önmentés

Írta: 168 óra - Rovat: Hírek - lapszemle

Az embermentésről és az önmentésről szól a fővárosi Páva utcai
Holokauszt Emlékközpont decemberi tematikus tárlatvezetése – közölte
Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője az MTI-vel.
 

A Válaszok terében a zsidóság üldöztetésre adott reakciói találhatók

 

2009. december 17. / 168 óra

 

A magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezett holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban más témára összpontosítva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán a látogatókat. A decemberi program az Avagy őrzője vagyok-e testvéremnek… címet viseli.

A cím utal a Bibliában előforduló első gyilkosságra, melynek során Káin féltékenységből megölte testvérét, Ábelt. Ez egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy az áldozatok és a gyilkosok egyaránt emberek voltak, valamint arra, hogy ennek a szörnyűségnek soha nem lett volna szabad megtörténnie.

A tárlatvezetés egyik nagy tanulsága, hogy “ugyanolyan embereket üldöztek, mint bármelyikünk”, a második világháború előtt és alatt azonban a náci és fasiszta propaganda démonizálta a zsidóságot. Ennek egyik megnyilvánulása a kiállítás második termében található plakátokon látható. Ott a tárlatvezetés során arra is utalnak, hogy miként lehetett ellenállni annak a “kísértésnek”, amit a zsidóság elkobzott vagyona jelentett – folytatta.

Egy másik terem két interaktív térképén nyomon lehet követni, hogy Magyarországon, Budapesten mely helyszínek voltak az embermentés központjai, és ezekről rövid összefoglaló szövegeket is olvashatnak. Megtalálható a térképen többek között Raoul Wallenberg Üllői úti irodája vagy a pápai nuncius hivatala.

Az úgynevezett Válaszok terében a zsidóság üldöztetésre adott reakciói találhatók: Péter Zoltán az auschwitzi Sonderkommando tagjaként vett részt az 1944. október 4-ei lázadásban, ami miatt kivégezték. Megismerhetik az érdeklődők Szenes Hanna sorsát is, aki 1944 nyarán jött az akkori Jugoszláviából, hogy embereket mentsen, ám a határnál elfogták, majd kivégezték. Láthatnak felvételeket Kasztner Rezsőről is, aki több mint ezer zsidó embert mentett meg híres vonatával – jegyezte meg.

Az emlékközponthoz tartozó zsinagóga épületében az érdeklődők fotókiállítást tekinthetnek meg az embermentőkről, akik között találhatók diplomaták, egyháziak, hatósági és magánszemélyek – fűzte hozzá.

A kiállításhoz kapcsolódó szakanyag a cionista ellenállók visszaemlékezéseiből idéz részleteket, így abban szerepel többi között Mose Alpan, Rafi Bensalom és David Gur memoárjainak részlete. Ők és segítőtársaik foglalkoztak irathamisítással, bújtatással, szöktetéssel, a gyermekek összegyűjtésével és gondozásával – mondta. Mottójuk az volt, hogy “megmenteni, akiket csak lehet”.

Pécsi Tibor hozzátette, a kiállításhoz tananyag is kapcsolódik, amelyből kiderül, az embermentők mit kockáztattak azzal, hogy segítettek a zsidó embereknek.

 

támogatás