Karsai László történész a véleményét közölte, amikor egy tévéműsorban neonácinak nevezte a Jobbikot – állapította meg keddi jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla (FIT). A véleménynyilvánítás megkérdőjelezhetetlen alkotmányos alapjog, a történész ezt a jogát gyakorolta, ezért a bíróság megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék márciusi elsőfokú ítéletét, és kimondta, hogy a történész nem sértette meg a párt jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát.

Avagy: egy kéretlen hozzászóló bátor szavai.

Amikor a német csapatok 1944 márciusában bevonultak Magyarországra, ezt elsősorban azért tették, hogy megakadályozzák a magyarok kiugrását a háborúból.

Lévai Júlia: A magam nevében írtam

A Tájkép emlékezetpolitikai csaták közben című írásból egyértelműen kiderül, hogy annak szerzője, Szántó T. Gábor azt tartaná jónak, ha a vészkorszak emlékezete a magyar emlékezetközösség szerves részévé válna. (Ez az óhaja a helyzet … Tovább »

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapon, Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete az alábbi közleményt adta ki.

Semlegessége révén Törökország zsidóságát nem érintette a vészkorszak. Sőt, 1933 és 1938 között a kormány még számos németországi zsidó értelmiségit, elsősorban tudósokat engedett be az országba. Jóérzésű török diplomaták Európa-szerte menekítettek haza török … Tovább »

Raoul Wallenberg családja közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordul, hogy levélben kérjen tőle segítséget annak felderítésére, mi történt az 1945-ben eltűnt svéd diplomatával, aki magyar zsidók tízezreinek életét mentette meg a második világháború idején.

A vészkorszak emlékévének méltóságát fenyegeti a szellemében és küllemében egyaránt méltatlan Szabadság téri emlékmű terve, és az elhamarkodott ötletet kísérő kommunikáció is.

Mint arról a Szombat is beszámolt, Randolph L. Braham, a magyar holokauszt legismertebb kutatója nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is … Tovább »

A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye:

Az auschwitz-birkenaui haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel az első ukrán front katonái. Az Egyesült Nemzetek Szervezete e napot a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Auschwitz, bár sok száz kilométerre … Tovább »

Német lapok a megszállási emlékműről

Magyarország az ENSZ-ben bocsánatot kért a holokausztban játszott szerepéért – közölte az izraeli angol nyelvű lap, a The Jerusalem Post honlapja.

„Az akkori magyar állam intézményei felelősek voltak a holokausztért” – idézte a lap Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet … Tovább »

Nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról Randolf L. Braham holokausztkutató vasárnap, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is visszaküldi.

“Nehéz szívvel hoztam ezt a döntést … Tovább »

Barack Hussein Obamát kétszer választották meg az Egyesült Államok elnökévé, és az amerikaiak a mai napig kutatják családjának bonyolult történetét.

Balog Zoltán a szoborállítást és a holokauszt-emlékévet magyarázza, szerinte az a baj, hogy vannak, akik csak most vették észre, mi áll az alaptörvényben.

Mit gondol Köves Slomó az EMIH vezető rabbija a hetvenéves emlékév programjairól, az ominózus „megszállás emlékműről”, a zsidó közösségek felelősségéről és a történelmi szembenézés hiányáról – interjú.

Jobbára a kommunikáció szintjén marad a Kuruc.infoval szemben fellépés. Orbán az amerikai Kongresszustól kért segítséget levélben, de az illetékes szerveket hivatalosan nem keresték meg. Amikor pedig Derdák Tibor egy konkrét, az USA-ban is büntetendő ügyben feljelentést tett, nem kértek eljárási jogsegélyt.

Részletek a 2013 novemberében készült felmérés adataiból

Bocsánatot kért a magyar állam nevében a holokausztért Magyarország ENSZ-képviseletének vezetője csütörtökön New Yorkban, a magyar holokauszt 70. évfordulójára emlékező konferencián.

Részlet Alvin H. Rosenfeld A holokauszt vége c. könyvéből