Zsidóellenesség Svájcban: közel a franciaországi állapotokhoz
A Svájci Izraelita Hitközségek Szövetsége (SIG) éves antiszemitizmus-jelentésében ugyan a fizikai támadások számának csökkenéséről számol be, az online térben viszont masszív növekedés tapasztalható.
Zürich (Forrás: Pixabay)
A SIG és a GRA alapítvány (Stiftung gegen Rassismus und Antisemitismus (Alapítvány a Rasszizmus és az Antiszemitizmus Ellen új jelentése kijózanító képet fest: két évvel 2023. október 7-e után is rendkívül magas a zsidóellenes incidensek száma Svájcban. Bár a regisztrált fizikai és verbális támadások száma 2025-ben az előző évi 221-ről 177-re csökkent, ez még mindig háromszorosa a 2022-es adatnak, amikor országszerte mindössze 57 ilyen esetet rögzítettek. „Svájc ma már más ország, mint 2023. október 7-e előtt volt” – áll a jelentésben.
Az online szférában az antiszemitizmus mértéke ismét drasztikusan emelkedett. A SIG összesen 2185 internetes incidenst regisztrált, ami közel 37 százalékos növekedést jelent. A jelentés megállapítja, hogy ez „állandó terhelést” jelent a konföderáció zsidó közössége számára. „A svájci zsidóság körében a hangulat továbbra is igen feszült” – olvasható a dokumentumban. Ez különösen 2025 őszén vált láthatóvá, amikor egy berni Izrael-ellenes tüntetés nyílt erőszakba csapott át.
A svájci egyetemeken is romlott a légkör: az intifádára való felszólítások, Izrael megsemmisítésének követelése és a terrorizmus dicsőítése a Hitközségek Szövetsége szerint „széles körben elfogadottá vált”. Ez a zsidó hallgatók számára súlyos korlátozásokat jelent a mindennapokban.
A Telegram a legnagyobb probléma
A fizikai erőszakos cselekmények száma tizenegyről ötre csökkent, ám az éves jelentés példái mutatják, milyen alacsonnyá vált az ingerküszöb: Luzernben egy felismerhetően zsidó férfit az utcán ütöttek meg, Zürichben egy fiatal zsidó nőt kövekkel dobáltak meg. Davosban egy férfi több alkalommal támadt zsidó turistákra: lökdöste, leköpte és szidalmazta őket.
Az online incidensek kétharmada a Telegram platformhoz köthető, ahol a tartalmakat és a csevegéseket alig moderálják. A jelentés szerint itt mindenütt jelen vannak a klasszikus zsidóellenes toposzok – a tömegmédia feletti állítólagos zsidó kontrolltól kezdve a különféle összeesküvés-elméletekig. A SIG ezért a platform szigorúbb szabályozását sürgeti. Az online antiszemita megnyilvánulások második legnagyobb forrását az újságok internetes kiadásaihoz fűzött kommentek jelentették.
A SIG és a GRA alapítvány által 2025-ben regisztrált esetek mintegy negyede közvetlen összefüggésben állt a közel-keleti konfliktussal. Júniusban, az Izrael, az USA és Irán közötti tizenkét napos háború idején ez az arány elérte az 50 százalékot.
A közösség több állami támogatást kíván a biztonság érdekében
Külön fejezet foglalkozik az akadémiai és kulturális intézményekben uralkodó hangulattal. Zsidó hallgatók és oktatók célzott megfélemlítésről, pellengérre állításról és az előadások megzavarásáról számoltak be. Egy izraeli vendégprofesszort masszív támadások értek, a Zürichi Egyetemen megzavartak egy antiszemitizmusról szóló előadást, művészeket pedig az Izraelhez való viszonyukról faggattak, és „rossz” válasz esetén kiközösítették őket.
„2023. október 7-e óta ezzel az állandó terheléssel élünk” – mondta Jonathan Kreutner, a SIG főtitkára.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az antiszemitizmus Svájcban nem egy átmeneti, válság okozta jelenség, hanem strukturális problémává vált. Jonathan Kreutner a lapnak elmondta, hogy a svájci zsidókat érő fenyegetettség mértéke megközelítette a szomszédos Németországban és Franciaországban tapasztalható állapotokat, nemcsak az incidensek számát, hanem azok minőségét tekintve is. „Ez látszik azon is, ahogyan a svájci zsidók ma ehhez viszonyulnak. 2023. október 7-e óta ezzel az állandó nyomással kell együtt élniük” – hangsúlyozta Kreutner.
A zsidógyűlölet elleni küzdelem jegyében a hitközség több anyagi támogatást követel a berni kormánytól. Bár a szövetségi állam többször is megemelte a biztonsági intézkedésekre szánt keretet – legutóbb évi hatmillió frankra –, a SIG szerint az igény ennél jóval nagyobb. Azt szeretnék, ha a zsidó intézmények biztonsági költségeit hosszú távon az állam és a kantonok vállalnák át. Ezenkívül a zsidó ernyőszervezet minden kantonban kötelező erejű, antiszemitizmus elleni oktatási programokat szorgalmaz.
