Magyarországnak nincs szüksége embermentő intézkedésekre. Éberségre azonban igen. A napokban kaptam egy elektronikus levelet egy ilyen e-mail címről: “mindenzsidolognifog”. 

2012. február 5. vasárnap 18:00 – 19:30
helyszín: Bálint Ház

Hadd ütközzenek a vélemények, hadd derüljön ki, hogy egy dolog fekete vagy fehér, igent mondunk rá vagy nemet, egyáltalán el tudjuk-e dönteni mindezt.
Új program indul útjára 2012-ben Tilla moderálásával és két állandó … Tovább »

Míg a Budapesti Zsidó Hitközség közgyűlésén Heisler András, volt Mazsihisz-elnök és Radnóti Zoltán lágymányosi rabbi élesen bírálták a hitközségi vezetést a temetőben történt visszaélések miatt, a Mazsihisz küldöttgyűlésén a rabbikar tagjai tiltakoztak a vezetőség magatartása … Tovább »

Szántó T. Gábor: Az emlékezés arányai
Felmerül a kérdés, történelmileg arányos és méltányos-e, pedagógiailag pedig vajon célszerű e úgy emlékezni a megkülönböztetés, a kirekesztés és a tömeggyilkosságok történetére, hogy a kivételképpen megjelenő emberség példáit … Tovább »

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

December 24-én a zsidónegyed alternatív kocsmáinak és kávéházainak egy része nyitva tartott, hogy a nem-karácsonyozók, vagy a családi ajándékozás után szórakozni vágyók is eltölthessék valahol az estét. Másutt kínai vendéglőkben jönnek össze a zsidók, ahogy a klasszikussá vált klipből tudjuk, de ehhez nemcsak zsidókra, hanem jelentős létszámú kínai populációra is szükség van.

Köves Slomó rabbi helyében mi nem hívtuk volna meg Tarlós István főpolgármestert az EMIH hanukai gyertyagyújtására, mert Csurka István visszaléptetése az Új Színház „intendánsi” tisztéből megkésett és felemás gesztus volt. Cikkünkre Köves rabbi válaszlehetőséget kért, és reflexióként, rövid bevezetővel a szerdai gyertyagyújtáson elhangzott beszédét küldte el, ahol Tarlós István volt a díszvendég.

„Már megbánta!”
 

Nyílt levélben fordult a szlovák államfőhöz dr. Lebovits Imre, miután
Ivan Gasparovic fasisztának nevezte Esterházy Jánost, felvidéki magyar
politikust, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el.
Ivan Gasparovic szlovák államfő helytelenítette az Esterházy szobor
kassai felállítását, mert szerinte a politikus “a fasizmus híve volt”.

Az úgynevezett szubjektív értékelési szempontok alapján a Médiatanács
maximális pontszámmal értékelte a Klubrádió műsortervét, a rádió saját
objektív vállalásai viszont nem voltak elegendők arra, hogy elsőként
kerüljön ki a pályázati eljárásból – mondta szerdai sajtótájékoztatóján a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának szóvivője.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija körlevélben magyarázta meg, hogy a
dilemmák ellenére miért hívták meg Tarlós Istvánt hanukai
gyertyagyújtásra. Mi inkább az alábbi levelet küldtük volna el a
főpolgármesternek.

Tegnap éjjel több mint 5000 embernek küldtem ki meghívót a közelgő
hanukai programokra. Az események között a Nyugati tér-i gyertyagyújtást
is feltüntettük, az ünnepségen résztvevő vendégek névsorával együtt. 

A Mazsihisz vasárnapi küldöttgyűlésén a vezetőség szinte minden lépését
elégedetlenség fogadta. Az országos főrabbi cím adományozása botrányos
kudarcba fulladt. A vezetőségi pótválasztás során Heisler András került
be a hitközség vezető testületébe. Rövidesen videóval!

Az Új színház leendő igazgatója válaszolt Tarlós István főpolgármester
szerdai közleményére, amiben jelezte, nem szeretné, ha Csurka István az
Új Színházban dolgozna. A kinevezett igazgató, Dörner György válaszában
azt írta, Csurkát csak szellemi vezetőnek tekinti, alkalmazásba nem
vette volna. Ehhez képest Csurka több interjúban beszélt közös
munkájukról és koncepciójukról.

Tarlós István főpolgármester december 14-én felszólította Dörner György
barátomat, az Új Színház általa korábban kinevezett igazgatóját, hogy
elhatárolódva tőlem vonja vissza intendánsi kinevezésem a február
elsejétől igazgatása alá kerülő színházban. Ellenkező esetre nézve
kilátásba helyezte még az igazgatói kinevezés visszavonását is.
Körülbelül egyidejűleg tett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy
minderre azért kerül sor, mert én saját hetilapomban az európai
értékrendtől eltérő írásokat teszek közzé – idézi fel a történteket
terjedelmes közleményében Csurka István.

Tarlós István nem ellenzi, hogy Csurka István drámáit műsorára tűzze az
Új Színház, de felkéri Dörner György kijelölt igazgatót, hogy az
író-politikust színházában ne alkalmazza – erről tájékoztatott a
budapesti főpolgármester.

Tarlós István főpolgármester arra kéri Dörner Györgyöt, az Új Színház
általa kijelölt új igazgatóját, hogy ne alkalmazza Csurka Istvánt a
színházban, mert “lapjában az európai politikai kultúrával” megy szembe.
Tarlósnál a Magyar Fórumban megjelent Csurka-cikkel telt be a pohár,
Csurkát a főpolgármester kérésére Dörner György kell, hogy kirúgja. 

Mundruczó Kornél a színház természetéről, független struktúráról,
politikai gesztusokról, és az Új Színházi kinevezésről írt. “Az ilyen
döntések kaszinóvá változtatnak egy egész országot, ahol a főnyeremény a
rulettkorong forgásától függ és nem az elhatározásoktól” – fogalmaz a
rendező.

A repertoár fele mindenképpen lekerül jövő februárban az Új Színház
műsoráról, miután az új vezetés mellett a jogtulajdonosok nem
hosszabbították meg a lejáró szerződéseket. Márta István tudomása
szerint többen a színház elhagyására készülnek, január 31-ig azonban nem
adják fel a küzdelmet az új pályázat kiírásáért.