Filmesek vitája: Kell-e a Berlini filmfesztiválon Gázát direkt szóbahozni?

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Felzúdulás fogadta Wim Wenders politikai semlegességet szorgalmazó szavait.

Wim Wenders, a zsűri elnöke

Néhány vendég visszalépett a rendezvénytől, miután a neves német filmrendező kijelentette: a Berlini Filmfesztiválnak „távol kell maradnia a politikától”; mert hogy a fesztiváligazgató szerint a művészek enélkül is szabadon kifejezhetik véleményüket.

A Berlini Filmfesztivál vezetője megpróbált pontot tenni a vita végére, amely azt firtatta, hogy a filmeseknek kell-e politikai ügyekben állást foglalniuk – a kérdés ugyanis rányomta bélyegét az esemény első napjaira.

A szombat késő este kiadott közleményében Tricia Tuttle fesztiváligazgató reagált arra a hullámverésre, amelyet Wim Wenders zsűrielnök csütörtöki sajtótájékoztatóján tett megjegyzései váltottak ki, amikor a német kormány Izrael melletti kiállásáról kérdezték. AZ egyik újságíró egyenesen így fogalmazott: “Tekintettel a német kormány gázai népirtás iránti támogatására és a Berlinale fő finanszírozójaként betöltött szerepére, Ön, mint a zsűri tagja…

„Távol kell maradnunk a politikától” – mondta Wenders, hangsúlyozva, hogy a filmeseknek „az emberek dolgával kell foglalkozniuk, nem a politikusokéval.”

Wenders szavai sokak ingerült visszatetszését váltották ki: többek között a díjnyertes indiai írónő, Arundhati Roy is úgy döntött, visszalép a fesztiváltól, ahol eredetileg az általa írt 1989-es film, felújított változatát mutatta volna be.

Néhányan Wenders védelmére keltek, mondván, hogy megjegyzéseit kiragadták a kontextusból. A sajtótájékoztatón ugyanis arról is beszélt, hogy „a filmek megváltoztathatják a világot”, és képesek „formálni az emberek elképzelését arról, hogyan kellene élniük”.

Tricia Tuttle, a Berlinale nemzetközi filmfesztivál igazgatója sajtótájékoztatón Berlinben, 2026. január 20-án.

Nyilatkozatában Tuttle megköszönte a filmeseknek, a zsűrinek és a fesztivál többi közreműködőjének, hogy a „forró időkben higgadtságot tanúsítanak”. Hangsúlyozta, hogy a művészek „szabadon gyakorolhatják a szólásszabadsághoz való jogukat, ahogyan csak akarják”, és nem „várható el tőlük, hogy minden eléjük tárt politikai kérdésben megszólaljanak, hacsak nem akarnak”.

A fesztivál híres a társadalmilag érzékeny programjairól, és Tuttle rámutatott, hogy az idei kínálatban szerepelnek „filmek a népirtásról, a háborús szexuális erőszakról, a korrupcióról, a patriarchális erőszakról, a gyarmatosításról vagy az állami hatalommal való visszaélésről”, némelyikük olyan alkotóktól, akik maguk is elszenvedtek üldöztetést.

„Nem hisszük, hogy van olyan alkotó ezen a fesztiválon, aki közömbös lenne az iránt, ami a világban történik; aki ne venné komolyan az emberek jogait, életét és mérhetetlen szenvedését Gázában és Ciszjordániában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Szudánban, Iránban, Ukrajnában, Minneapolisban és oly sok más félelmetes helyen” – tette hozzá Tuttle.

TOI