Összesen 32,564 találat (32021 - 32040) : -ag-.
Amerika legrégibb zsinagógája című közleményünkhöz (1990. 10. sz.) fűz kiegészítést -i -gy névjelű olvasónk:
„Nagyon is érthetően a zsinagóga építésekor élt még a közösségben az Ó-világ zsidóüldözéseinek az emléke. Ennek érdekes megnyilvánulása, hogy … Tovább »
A nagymama bögréje
Klári szüleit vidékről deportálták. Sok-sok évvel később felnőttként barátnőjénél vendégeskedett. Amikor kinyitotta a konyhaszekrény ajtaját, a polcon egy régi teáskészletet pillantott meg. Elbűvölve állt a kincs előtt, mert rádöbbent, hogy az … Tovább »
Az érzékeny rádióhallgató április végén, május elején különleges élményben részesült: tizenöt adáson át tartó sorozat, kiváló művészek tolmácsolásában bemutatta a Talmudot. Turczi István nagy odaadással állította össze és formálta dialógusokká, trialógusokká … Tovább »
A három zarándokünnep közül, amik alkalmából a Szentély fennállása idején illő volt Jeruzsálembe zarándokolni, a második a Hetek ünnepe – héberül Sávuót (vagy ahogyan Magyarországon szokás volt és maradt mondani: Svüesz) éppen hét héttel követi Peszáhot, az Elkerülés … Tovább »
Reb Volf szentföldi utazása
Reb Volf Kicesz, a szent Báál-Sém tanítványa, a Szentföldre akart egyszer utazni. Fölkereste mesterét, hogy búcsút vegyen tőle. Báál-Sém megáldotta az út előtt, és azt mondta neki: – Reb Volf, legyél óvatos abban, amit mondasz, és fontold meg, hogy … Tovább »
A haragvó próféta: Füst Milán
(1888-1967)
Egyik regényét, a Feleségem történetét Nobel-díjra terjesztették (volna) fel, ha a magyar kulturális kormányzat meg nem tiltja, hogy ilyen „dekadens” költő pályázzék rá. (Helyette felterjesztette Illyés Gyula: A puszták népe … Tovább »
Akik kicsit is részesei voltak az elmúlt évek magyarországi zsidó közéletének, legalábbis sejthetik, hogy az Országos Rabbiképző Intézet könyvtára nem kapja meg a közösségtől a méltó érdeklődést, az illetékesektől a pénzügyi támogatást, egyáltalán, azt a figyelmet, … Tovább »
… de lángra lobban. Asré hagafrur, se niszraf v’hálit löhávot – olvasható a héber nyelvű felirat a Jad Hana nevű kibucban felállított emléktáblán, így örökítették meg Szenes Hanna magyar költő, Izrael nemzeti hőse emlékét. A fenti sorok a Margit körúti fogház falára … Tovább »
Kertész Ákos író a zsidó-magyar identitásról beszélgetett április 8-án a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben. A házigazda tisztét Sipos András filmrendező látta el.
*
Resánszky Mária festőművésznő kiállítása április 14-én nyílt meg az MZSKE Garay utcai termében, … Tovább »
A városkája nevét viselő együttes áprilisban érkezett kalocsai, kecskeméti és két budapesti fellépésére. A 30 nőt és férfit otthonuk közelsége és a munkahelyi ismeretség hozta össze, de az éneklés öröme tartja egybe. Hetente két próbán csiszolja tehetségüket művészetté … Tovább »
„A csodák hat napja” című könyvet Abádi Ervin, magyar származású izraeli újságíró hetekkel az 1967-es izraeli hat napos háború után írta. A könyv még abban az esztendőben újabb kiadásokat élt meg. Magyarországon viszont csak most jelent meg – első ízben.
Egészen a … Tovább »
Érdekes munka jelent meg két kötetben az MTA Filozófiai Intézet kiadásában, vallástudományi tanulmányok láncszemeként. Címe is utal átfogó tartalmára: Hét évtized a hazai zsidóság életében.
Szerzői nagyrészt a Jogtudományi, illetve Filozófiai Intézetnek olyan fiatal … Tovább »
Az Ájin-csoport tárlatáról
Ez az új képzőművészeti csoportosulás a Chagall-körből nőtt ki, s célja a kisebbségi kultúra felmutatása és szembesítése a szélesebb magyar kultúrával. A közös gyökerek azonban félreismer- hetetlenek, amint az is megjósolható, hogy … Tovább »
1991. március 24-én, vasárnap volt a zsidó kultúra napja a Marcibányi téri művelődési központban. A Budapesti Tavaszi Fesztivál során az indiai nap, a moldvai nap és a latin-amerikai nap után került sor a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Múlt és Jövő című folyóirat … Tovább »
Láng György
1942-ben, egy tél éjszakán, valahol, ismeretlen, vad tájakon kattogott a hosszú szerelvény. A marhavagonban összebújtak az áldozatok, mert már-már megfagytak a gyilkos hidegben. A felvidéki deportáltak mélyen vallásos csoportja még sötétedés előtt igyekezett … Tovább »
„Készítsetek nekem szentélyt, hogy lakjam közepettük…”
Nevezik főtemplomnak, mondják a kontinens legnagyobb működő zsinagógájának, hazalátogató hittestvéreinknek zarándokhely, számunkra, ittenieknek: kapcsolat a múlthoz, biztonság a jövőhöz.
1991. április közepén … Tovább »
„A múlt és a jövő találkozási pontja, a jelen, nem része az időnek: ez az a pont, ahol az örökkévalóhoz kapcsolódhatunk.”
Maharal: Tiferet Izráel (1590)
A zsidóság Európában:
Egy év múlva lesz négyszáz éve (február 12-én), hogy az akkori közép-európai zsidóság … Tovább »
avagy
Ki ül Arany János szobra alatt?
Idősebb könyvbarátok még nagyon jól emlékeznek az ún. Nova-könyvekre, a könyvszakma veteránjai előtt pedig nem ismeretlen Müller Dávid. neve. Az 1873-ban született jó kondíciójú üzletember volt a Nova Könyvkiadó cég tulajdonosa, … Tovább »
Az életben maradottak Izraelbe mentek
Schőn Dezső az Izraelben élő kiváló író-történész sok új, eddig csak kevéssé vagy egyáltalán nem ismert adatot közöl az Új Kelet április 12-i számában a nácik egykori koncentrációs táboráról, és a helyén egy éve megnyílt emlékmúzeumról.
A szociáldemokraták század eleji héber röpirata!
„Genossen Arbeiter Brider!”
„Vin unsere Freiheit ist die Rede!”
Jelenlegi ismereteink szerint 1945 után – figyelembe véve a történeti irodalmat és a sajtót, itt a Szombat-ban közlünk először egy héber betűkkel írt jiddis … Tovább »