„Otthon érzem magam mindenütt és sehol”
 A helsinki hitközösség 1092 tagja közül 1986-ban 833 élt Finnországban és 259 külföldön, a turkui hitközség 217 tagja közül pedig 159 Finnországban és 58 más orszá­gokban. Az elmúlt 5-6 esztendő lényeges változást nem hozott, … Tovább »

(Részlet)

Sigmund Freud szülei Lengyelországban születtek, de az ifjú Sigmund Morvaországban élte le gyermekko­rát, a mai Csehszlovákia területén. Ugyanúgy, mint Ed­mund Husserl és Gustav Mahler. Joseph Roth bécsi író szintén lengyel származású. A nagy cseh költő, Julius Zeyer … Tovább »

A Batthyány Társaság és a Waltham-Vidimpex-Convertrade a közelmúltban Budapesten Maecenas II. néven nemzet­közi konferenciát rendezett „Kelet-Európa gazdasági meg­segítése” címmel.
Az elnevezést az indokolta, hogy tavaly ugyancsak Maecenas címszó alatt rendeztek már egy hasonló … Tovább »

Szécsi Éva: Nehéz választás
Demokrácia a demokráciáért
Vértes István: Döntsenek a közgyűlések
A Szombat válaszol
Domán István: Csak a szerző neve volt pontos!
Vajda Sándor: A szigorú, végleges alkonyat
Éri Károly: Lehetséges-e hit Auschwitz után?
Tóth B. Judit: Emlék a génekben … Tovább »

Az előrehozott, 1992. június 23-i parlamenti választások döntőek lehetnek Izrael életében. Mindenki egyetért abban, hogy a jelenlegi politikai viszonyokon változtatni kell, hogy a kormányzópártnak szilárd többségre van szüksége, hogy a törpepártok nem zsarolhatják a nagy szavazótábort … Tovább »

Sokan vannak a magyar közéletben, akik a mai szélsőjobboldali megnyilvánulásokat holmi fejlődési rendellenességnek tartják, a demokrácia múló, komolyan alig-alig vehető gyermekbetegségének. Azt sem tartják kifogásolhatónak, ha egy tévéműsor „filiszteusai” jogot formálnak arra, … Tovább »

Sajnálattal olvastam, hogy a zsidó csúcsszervvel kapcsolatban szervezett kerekasztal-beszélgetésen a meghívott négy zsidó szervezet közül csak kettő képviselői jelentek meg. („Félkerekasztal”, Szombat, 1992. február).

Nem ismerem a nézeteltérések okait, egyben azonban biztos … Tovább »

Még mindig nem csitul a felháborodásnak az a hulláma, amelyet a Panoráma hírhedt, két részben közvetített riportja s utóbb közölt összeállítása váltott ki elsősorban a zsidó közösségben.

Porscht Frigyes, Budapest. „… Volt egyszer egy virágzó palesztin állam, majd jöttek … Tovább »

Eszter könyvének, Purim történetének egyik nagy tanulsága a Talmud szerint, hogy ha idézünk valamit, akkor a szerző nevét fel kell tüntetni. Eszter így cselekedett, amikor elmondta a perzsa királynak, Ahásvérosnak, az ellene irányuló összeesküvést és hozzátette, hogy mindezt Mordehájtól … Tovább »

Ha csillagomtól kijelölt:

kés alá kerülök,

és a jéghideg műbőrrel bevont műtőasztalon

hasas, izzó fény gömbök tüzelése alatt,

sebészek kikeményített, fehér álarcára meredve,

a gipszszerű, merev lárvákra,

leszíjazva, lekötözve,

a fejet acélkampókba … Tovább »

Egyike ez a legbonyolultabb teológiai kérdéseknek: miért van az, hogy a rosszak gyakran büntetlenül járnak-kelnek a világban, ugyanakkor a jók szenvednek? Amikor a Soaról van szó, a kérdés még specifikusabb. Hogyan engedhette meg Isten, hogy hatmillió ártat­lant megöljenek? Miért nem … Tovább »

Egyszer se léphetsz ugyanabba a folyóba

szerelem hajtja az időt

a nő jajgat s ringatja a gondolatot

a férfi anyagból formálja azt

De én láttam éjszaka a napot

sárga csík volt a széle

világító sárga csík volt

Hívogató

s felébredtem

mielőtt nekikütközött … Tovább »

Habár az alábbi kis történetecske halakról szól majd, a mesét – hogy egészen érthető legyen – most tehenekkel kezdeném. A teheneket Izrael vásárolta egy régi anekdota szerint, Hol­landiától. Először csalódtak a vásárban, hiszen az odahaza igen jól tejelő jószágok a Szentföldre … Tovább »

Tudtad־e, hogy…

… Marokkóban a Széder-estét „lail al-rassz”-nak hívják. Ez azt jelenti, a „fejek éjszakája”, annak az emlékére, hogy a marokkói zsidók között bevett szokás volt a birkafej fogyasztása a szentélybeli áldozatok emlékére.

… sok évszázadon át éltek … Tovább »

(Négy mese az Ezeregyéjszakából, Marc Chagall 26 litográfiájával, Helikon Kiadó, 1990. 116 oldal, 980 Ft.)

E mesék és történetek a legkülönbözőbb kultúrákból és égtájakról származnak Indiából és Perzsiából, Egyiptomból és Mezopotámiából, Szíriából és Arábiából … Tovább »

(Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, „Hungaria Judaica” sorozat I. kötet, 1992. 244 old., 400 Ft.)

Egy olyan könyvet kísérlek meg méltatni, amely, felületes szemmel nézve, csupa száraz adat, tervrajz meg térkép. Adatok arról, … Tovább »

(Kaufmann Haggáda, Kultúra International Budapest, 1991. 60 lap, 2500 Ft.)

Több mint harminc év után és számos kalózkiadást követően középkori kincsünket üdvözölhetjük újra hasonmás kiadásban.

Nemrégiben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának keleti gyűjteményében … Tovább »

(Elie Wiesel: Az eskü. Európa Könyvkiadó, Fordította: Dezsényi Katalin 1990. 324. old. 80 Ft.)

Alighogy elkezdtem a könyvet olvasni, máris ismerős tájak, szokások tárultak elém, és jól ismert emberi sorsok. Hiszen jómagam is innen, a Kárpátok vidékéről származom. Hanem az már … Tovább »

Joseph elvégezte az a héten esedékes ügyeit Haifában, és másnap reggel felszállt a tel-avivi autóbuszra. Jóformán végigaludta a háromórányi utat, amely Szamaria tengerparti síkságának narancs- és citrom-ligetein át vezetett. A part menti sáv zsidó tulajdonban volt, a párhuzamos … Tovább »

Egy 21 éves bécsi műegyetemista a történelmi determinizmus és az emberi szabadság viszonyáról vitatkozik orosz diáktársával, s a beszélgetés hevében az az érzése támad, hogy az egyénnek igenis lehetősége van a kettő együttes megélésére. Aznap éjszaka elégeti egyetemi indexét, … Tovább »