Izraeli főbíró: Aki Izraelt „apartheid államnak” nevezi, annak nincs joga ide belépni
Alex Stein bíró a Gázából és a Ciszjordániából kitiltott segélyszervezetekről szóló tárgyaláson kijelentette, hogy Izrael apartheidállamnak való minősítése nemzetközi szinten megkérdőjelezi az ország legitimitását, és „az Izrael Állam fokozatos felszámolását célzó terv része”.
Az izraeli Legfelsőbb Bíróság háromtagú tanácsa arra ösztönözte a nemzetközi segélyszervezeteket, hogy vonják vissza azokat a beadványaikat, amelyekben Izrael regisztrációjuk megtagadását vitatják. Az érintett szervezetek – köztük a Save the Children International, az AIDA, a svéd Diakonia és az olasz CESVI – szerint a regisztráció hiánya jelentősen megnehezíti külföldi munkatársaik beutazását, valamint a Gázában, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben végzett munkájuk ellenőrzését.
Az állam a szervezetek elutasításánál többek között biztonsági, továbbá bojkottal és Izrael delegitimálásával kapcsolatos szempontokra hivatkozott. A bíróság azt vizsgálta, hogy a regisztráció megtagadása valóban ellehetetleníti-e a humanitárius segítségnyújtást, vagy csupán megnehezíti a szervezetek megszokott működését.
A legélesebb vita a Diakonia ügyében bontakozott ki. Az állam kifogásolta a szervezet izraeli telepekkel kapcsolatos álláspontját, valamint azt, hogy jogi anyagaiban vizsgálta, egyes izraeli intézkedések és a palesztin területeken fennálló egyenlőtlenségek mennyiben hasonlíthatnak az apartheid nemzetközi jogi fogalmához. A Diakonia hangsúlyozta, hogy nem állítja, hogy Izrael apartheidállam, és nem támogatja Izrael bojkottját.
Ebben a kontextusban mondta Alex Stein bíró: „Aki Izrael Államát apartheidállamnak nevezi, annak ne legyen joga belépnie Izraelbe.” Stein szerint az „apartheid” kifejezés túlmutat az izraeli kormány politikájának vagy konkrét intézkedéseinek bírálatán, mivel szerinte magának az államnak az alapvető legitimitását kérdőjelezi meg. A Diakonia ügyvédje, Sani Khoury ezzel szemben úgy érvelt, hogy a szervezet álláspontja jogi és politikai kritika, és nem Izrael létezési jogának tagadása.
A bírói tanács végül úgy ítélte meg, hogy az ügyek nem indokolják a bírósági beavatkozást.
