Nehéz választás

Írta: Szécsi Éva - Rovat: Archívum, Izrael

Az előrehozott, 1992. június 23-i parlamenti választások döntőek lehetnek Izrael életében. Mindenki egyetért abban, hogy a jelenlegi politikai viszonyokon változtatni kell, hogy a kormányzópártnak szilárd többségre van szüksége, hogy a törpepártok nem zsarolhatják a nagy szavazótábort maguk mögött tudó pártokat.

A választások kiírása előtt sok minden tisztázódott.

1. Az amerikai kormány nem adja meg a 10 milliárd dolláros hitelgaranciát. Izrael hiába tanúsított bámulatra méltó önmérsékletet az Öböl-háborúban, s ezáltal közvetve elősegítette az amerikai győzelmet, hiába agitált Washingtonban a zsidó lobby, a Bush kormány hajthatatlan: a hitelgaranciát már a következő kormánynak szánja.

2. A közel-keleti tárgyalások negyedik fordulója is eredménytelenül zárult. Az Izraellel szembenálló felek csak a következő kormánnyal akarnak tárgyalni, ha akarnak.

3. Februárban eldőlt: a Munkapárt Simon Peresz helyett Jichak Rabin vezérletével veti bele magát a választási küzdelembe. A vélemények megoszlanak, hogy ez jó-e vagy rossz. Tény, hogy 1977-ben részben Rabinnak volt „köszönhető”, hogy a Likud győzött a választásokon, s a Munkapárt elveszítette negyedszázados vezető szerepét. Rabin ma a Munkapárt jobbszárnyán áll, kevésbé galamb, mint Peresz a Területeket, a településeket, a kompromisszumokat illetően. Viszont így mondják az elemzők keményebb ellenfél a Likudnak. Másrészt lehetséges, hogy a választások után ő lesz az, aki eredményesebb párbeszédet folytat majd a Likuddal, s ily módon talán összekovácsolhatja azt a nagykoalíciót, amelyre Izraelnek oly égető szüksége lenne.

A közvélemény-kutatások a szavazók jobbratolódását jelzik. Politikai elemzők szerint mégis a jobboldalnak nehezebb saját sorait rendezni. Samír pártjának el kell döntenie, mi legyen a programja a Területekkel, az Ariel Saron által annyira szorgalmazott településekkel kapcsolatban; világos választ kell adnia arra, milyen lesz a viszonya az ultraortodox pártokhoz.

Izraelnek nagy szüksége lenne egy választási reformra, mondta Herzog államfő a Le Monde című párizsi lapnak adott februári interjúban -, de egyelőre csak annyit értek el, hogy a parlamentbe kerülés alsó határát 1,5 százalékra emelték.

A három ultraortodox párt, az Águdát Jiszráel, a Degel, és a 96 éves Eliezer Sah rabbi által vezetett SASZ vagy együtt indul, vagy kockáztatja, hogy nem éri el a küszöböt.

Valószínűleg szorosabbra zárja pártja sorait Sulamit Aloni, a 63 éves ügyvédnő vezette RAC. 1981-től, miközben a két nagy párt folyamatosan veszített szavazatokat és mandátumokat, a RAC növelte képviselői helyeinek számát.

S végül a nagy kérdés: hogyan szavaz a kétszázezer új bevándorolt választó? Egyharmaduk még nem döntötte el, kire voksol. Csakúgy, mint a négyszázezer első ízben szavazó fiatal többsége.

Ez az előrehozott választás talán valóban sorsdöntő. Ami biztos: sokba fog kerülni. Számítások szerint 138 millió sékelbe, vagyis 60 millió dollárba. Egy békét és biztonságot hozó erős kormány azonban felmérhetetlen szükségét elégítené ki Izraelnek.

Szécsi Éva

 

támogatás
Pop up banner

Címkék:1992-04

[popup][/popup]