(Részletek egy hosszabb tanulmányból)

A Szegedi Új Nemzedékben már a német megszállást követő napokban megsokszorozódott a zsidókkal foglalkozó cikkek száma. A rendeletek nyomán pedig még élesebbé váltak a zsidóellenes kirohanások. Április 1-jén a lap örömmel nyugtázta, … Tovább »

Egy zsidó politikus a dualizmus korában

Nagy és bonyolult gazdasági-társadalmi folyamatok nemcsak az általuk érintett tömegek és az általában a nagy mennyiségek szintjén és léptékében vizsgálhatók. Nemegyszer annál jobban (vagy legalábbis nem rosszabbul, de mindenképpen más … Tovább »

Beszélgetés Márványi Péterrel

JANUÁR KÖZEPÉTŐL KEZDVE négy héten át óránként hallhattuk tudósításait a rádióban és a tévében. Magyar újságíró Jeruzsálemben? Szabad ilyen veszélynek kitenni egy tudósítót? A rádióban azt sem tudták, mikor jön haza. Találkozásunkkor … Tovább »

Dr. Feldmájer Péter portréja

Ha a nevét hallom, először mindig ugyanaz a kép villan elém. MIOK-közgyűlés a nyolcvanas évek végén. Csokornyakkendő, elegáns öltöny, díszes kipa, egyszóval ünnepélyes öltözet, aminek némiképpen ellentmond a kócos frizura s a lebegő vörös … Tovább »

Beszélgetés Mezei Andrással

A politika szembefordíthatott országokat egymással, rokonokat igazán, véglegesen nem szakíthatott el egymástól. A rendszerváltás óta pedig felértékelődött ez a népi diplomácia. Építeni lehetett a kölcsönös barátkozásra, turisták, barátok, költők … Tovább »

Az első szavak legyenek a tiszteletéi, a köszöntéséi. Kozma Pál tavaly töltötte be 85. életévét. Köszöntsük hát először is azt az embert, aki hihetetlen szívóssággal, akaraterővel, kitartással és szeretettel mindenekelőtt élt; átélte az elmúlt több mint nyolc évtizedet, … Tovább »

1884-ben születeti Huszton. Debreceni iskolás korában már írogatott versekét, első kötete Mezőtúron jelent meg 1902-ben. Tizenkilenc éves korában lett budapesti hírlapíró. Ettől kezdve tárcái, karcolatai ezrével jelentek meg. Első jelentékeny verskötetét, amely 1912-ben látott … Tovább »

Az első

Buchenwaldban találtam rá. Hamarjában kiszámítottam, hány éves is lehetett akkor. Tizenhárom-tizennégy? A nyolcas barakk „lakója” volt. Gyerekbarakknak neveztük. Pedig hol voltak ők már a gyerekektől? Mindnyájan, még azok is, akik a legkevesebb meghurcoltatáson mentek … Tovább »

„Kevesebbet kell magolni és már nem félünk”

AZ ÖBÖL-HÁBORÚ okozta kényszerpihenőben hazalátogató, Izraelben tanuló magyar diákokkal beszélgetek. Vidámak, napbarnítottak, meglátszik rajtuk az ország levegője. Ez a kényszervakáció izgalmakkal, feszültségekkel teli. A hadiesemények … Tovább »

HADD KEZDJEM AZZAL, hogy felidézek egy esetet, amely a közelmúltban valósággal kettészakította a magyar értelmiséget, és meglehet, hogy a magyarországi fejlődés kommunizmus utáni korszakának vízválasztója lesz.

Tavaly nyár végén megjelent egy cikk Csoóri Sándor tollából. Mint … Tovább »

A „Negyvenkedők Klubjának” közleményei
Olvasóink Írják
Vajda Róbert: Teccig tudni
Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Magyar-izraeli sportkapcsolatok
Bihari Tibor: A Maccabi-VAC Sportegyesületről
Magén István: Esti beszélgetés Kádár Béla unokájával
L. Zs.: Klezmer-siker
Virág … Tovább »

Zsidó ünnepeink sorában oly ritka a gondtalan, önfeledt öröm ideje. A történelem, a kétezer éves száműzetés játszott közre abban, hogy a szomorúság és a gyász került túlsúlyba az emléknapok sorában.

A nép életerejét és belső hitét bizonyítja, hogy Izrael Állam … Tovább »

Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez

Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »

NÉMI ELŐÍTÉLETTEL vágtam bele a hánukkái bál(ok)-ról szóló tudósítás előkészületeibe. Epés megjegyzéseket kívántam tenni két ünnepség – a hitközségi és a kulturális egyesület rendezvényének – azonos időpontra szervezéséről, de nem lett igazam.

Mindkét helyen: … Tovább »

 Tíz éve halt meg Anatol Lvovics Kaplan, a század szovjet festőmű­vészetének kiemelkedő alakja. A világnak úgyszólván minden részé­ben ismerik művészetét: kiállított Párizsban, Londonban, Torinóban, Milánóban, Jeruzsálemben, New Yorkban, Becsben, Lipcsében, ami a legnagyobbak … Tovább »

Nem kevésre vállalkozott Szántó T. Gábor első verseskötetében. Egy­szerre hagyományos, modern és posztmodern, formaművész és for­mabontó, mesterei a legmívesebb magyar mesterek Babits Mihálytól Petri Györgyig. Témái – mert több­nyire témaverseket ír – a létlíra két nagy területéről, … Tovább »

Egy tartalékos tiszt kálváriája
APÁMÉK CSALÁDJA katolikus volt. Hogy korábban kikeresztelke­dett-e, annak én írásos nyomát sose találtam. Csak sejteni lehetett apám különös vonzalmából a zsidóság iránt. A mostohánkat is ugyanebből a körből választotta, amikor zsidó származású … Tovább »

Hamburger Mihály és Várdy Péter beszélgetése Fejtő Ferenccel

– Téged, életed folyamán több­ször és huzamosabban foglal­koztatott a zsidókérdés: szemé­lyes ügyed is, tudományosan is vizsgáltad. Hogyan foglalnád össze mai véleményedet erről a kérdésről?
– Most tervezek … Tovább »

Beszélgetés Hegedűs Gézával

NEM ELŐSZÖR JÁROK nála a Ditrói Mór utcában, a Vígszínház mel­letti ház harmadik emeletén. Meggyőződéses újlipótvárosi: nem csá­bítja az elegáns Buda. Körös-körül könyvek, öblös, mélybarna bútorok, a léptek zaját felfogó bordó … Tovább »

A dialógus igazi eredmény, hát még ha képesek vagyunk is szót érteni. A keresztény–zsidó párbeszéd örvendetes tényén túl az őszinte önfeltárás erényét hozhatja ki belőlünk, ami hozzásegít a tisztánlátáshoz, és egymás iránti megbecsülésünkhöz. A szótértők kerekasztal-beszélgetése … Tovább »