Összesen 32,111 találat (30381 - 30400) : - ai.
A jeruzsálemi ortodox-negyedben üzembe helyezték az első női segélykérő telefon- vonalat. A 24 órán át folyamatos szolgálat ebben a környezetben hallatlan újdonságnak számít, hiszen a telefonon egyebek közt olyan ügyekben is lehet segítséget kérni (nők verése, szexuális visszaélések), … Tovább »
Az amerikai zsidók nem mennek…
Az amerikai zsidók hetven százaléka még soha nem járt Izraelben…
A vizsgálatot az amerikai zsidóságból vett tízezer fős mintán végezték a haifai egyetem munkatársai. Az is kiderült, hogy az Izraelben soha nem járt zsidó fiatalok között a … Tovább »
A Negev északi részén fekvő, Gázától nem messze található Nahal Oz kibucnak előkelő vendége volt a közelmúltban: Szergej Terescsenko, a kazahsztáni miniszterelnök. A Közép-Ázsiában fekvő köztársaságot az fűzi ehhez a kibuchoz, hogy innen való azoknak a szakértőknek a többsége, … Tovább »
Egy csehországi rockegyüttes karrierje
AZ EGYIK legnépszerűbb cseh rockegyüttes, a Shalom dalaiban – amelyeknek stílusát a hozzáértők valahol az U2 és a Depeche Mode közé teszik – gyakran bukkannak föl zsidó szimbólumok, lógójuk pedig egy menóra. A banda vezetője, Petr Muk, … Tovább »
BELFAST: Észak-Írországban az egymás ellen harcoló katolikusok és protestánsok ugyan egyaránt semlegesnek tekintik a zsidókat, azok mégis jelentős anyagi veszteségeket szenvednek a bombamerényletektől üzleteikben, más értékeikben, és személyes biztonságuk sem szavatolt. A 25 … Tovább »
Az oroszországi zsidó közösségeket összefogó csúcsszerv, a Vaad ez év őszén nehéz helyzetbe került: a tizenkét tagú vezetőségben súlyos viták robbantak ki, aminek következtében öten lemondtak tisztségükről. A Vaad öt éve alakult azzal az ambícióval, hogy az oroszországi … Tovább »
A Jerusalem Post 1994. május 21-i számában riportot közölt a prágai Shalom rockzenekarról, melynek nemcsak neve héber, hanem sok daluk témája is zsidó vonatkozású. E cikk fordítása lapunk 17. oldalán olvasható. Gócza Anita megmutatta három ismert rockzenésznek, és véleményüket … Tovább »
A zsinagógamentés stációi
„NEM TUDOM, HÁNY TEMPLOMOT ADOTT EL AZ 1989 előtti vezetőség, de számuk a százas nagyságrend körül lehet” – mondta Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) ügyvezető igazgatója. Az „eladás” szón itt nagy … Tovább »
RASESONE ELŐTT 86 ÉVES NAGYNÉNÉMNEK templomi helyjegyet venni mentem a körzet irodájába. Az adminisztrációs hölgy tiszteletteljes köszöntésemre papírjaiból fel sem nézve zordan csak annyit mondott: Várjon a folyosón, dolgozom… Megértettem, hiszen csak egyedül várakoztam. Mégis … Tovább »
Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal jelent meg a városok képében.
Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »
A szerkesztő a lapzárta előtti hektikus szerkesztőségi értekezletről hazatámolyog, szatyrában vagy kétszáz kéziratoldal, zsebében a még este, telefonon elérendők listája, fejében a „slussz” kavargó gondolatai, vajon minden fontos téma bekerült-e a lapba, nem sértődik-e … Tovább »
1994. október 16-án avatták fel a Révay utcai Zsidó Közösségi Házat. Látogatói nézhettek már filmeket, neves és népszerű emberekkel beszélgethettek egészségvédelemről, a zsidó identitásról, a kisebbség helyzetéről, zenéről; megkezdték a vasárnapi gyerek és ifjúsági … Tovább »
1965 tavaszán megállapodás jött létre a Német Szövetségi Köztársaság kormányával, hogy azok részére hajlandók kártérítési fizetni, akiken bizonyítottan álorvosi kísérleteket végeztek a különböző koncentrációs táborokban. Mivel akkor még nem volt diplomáciai kapcsolat … Tovább »
ERNST SCHNABEL Anna Frank-életrajza megemlíti, hogy Anna családfája anyai ágon anyakönyvekben a 17. századig vezethető vissza. A 17. században Frankfurtban a rabbi történetesen éppen Chájim ben Liva volt, a nagy prágai Lőw rabbinak, a Maharalnak a fia. Ha Anna Frank felnőhetett volna, … Tovább »
A SZOMBAT októberi számában megjelent Diósi Lajos 0,5%? című írása, miszerint a magyar lakosság 70%-a római katolikusnak, 20%-a reformátusnak, 5%-a evangélikusnak, 0,5 %-a izraelitának vallja magát.
Anélkül, hogy a Gallup Intézet 1500 fős mintából készített statisztikájának … Tovább »
Mint régi előfizetőjük, olvastam az 1994. októberi számban Ács Gábor: Magyarország miért nem? című cikkét, melyben kérik, hogy akinek jóvátételi ügyekben dokumentumok vannak birtokában, bocsássa azt rendelkezésükre.
A cikk alatti jogi összefoglaló egy fél mondat erejéig … Tovább »
The December issue of Szombat begins with Uri Kozmosz’s essay – originally read in the course of a literary evening organized around the theme “Anna Frank in the World” – in which he explores Anna Frank’s relation to Jewish tradition, arguing that the Messianistic legends do have a relevance in our … Tovább »
Gimes Katalin: Átkozottul sok szenvedés
(Götz): Mindennapi abszurdok
Rónai Ádám István: Az Ének ideje…
Götz Eszter: A megállóközökben sincs semmi
Gervai András: Woody Allen „gyilkos” komédiája
Az elfelejtett magyar expresszionizmus: Bokros Birman Dezső
Erős Ferenc: Hollybugyi
Berczeller … Tovább »
(Isaac Bashevis Singer: A mezők királya. Európa Könyvkiadó, 1994, 245 oldal, 360 forint)
Singer minden könyve ugyanarról szól: a szerelemről. Nem a mindent elsöprő, nagy szerelemről, hanem sok-sok szerelemről, mégsem párhuzamos párkapcsolatokról, netalán azok kereszteződéséről … Tovább »
(Spiró György: T-boy (rémnovellák) AbOvo Kiadó, 1994., 172 oldal, 380forint.)
Huszonhét tömören szerkesztett „rémnovella” tölti meg Spiró György új kötetét. Hajmeresztőén lehetséges, sőt valószínű történetek – némi fikcióval, nem sokkal, megtoldva. Csatlakoznak ahhoz … Tovább »