“ne tekintsd privilégiumnak a szenvedést Európában ma nem szenvedni gyalázat

ahol a nap fölkel s lenyugszik elgyötört arcokba pillant

kisebbségek dugott kincse a tisztesség aki ember a vérző kisebbséggel érez”

(Rákos Sándor: “Az emlék jelene 1944” c. poémájából)

Karsai … Tovább »

Jólesz László: Nyári böjtök
„Ki lát egyszer gázmaszkos csecsemőt…”
(róbert): Egy érdekes ember érdekes könyve
Szalai Anna: „…akik fel mertek lázadni a sors ellen”
A varsói fiú fényképe
A müncheni zsidó múzeum
Rajk András: Sir Yehudi Menuhin
Kertai Klára: Resánszky … Tovább »

„A nap, a ragyogó nap csak most kezdi felmelegíteni a földet, a nyár még csak most köszöntött be, az emberek csak most kezdik érezni, hogy újjászülettek, és szívük elandalodik Isten szépséges világának láttán – de a zsidók számára máris elkezdődik a gyásznak, a szomorúságnak … Tovább »

Izraeli költők versein kívül feltehetően a magyarul írt 15 szonett az első lírai megörökítése az Öböl-háborúnak.

A szerző az egyik önkéntes csoport tagjaként tartózkodott Erecben azokban a napokban, amikor a rakéták elérték az országot, és nem lehetett tudni, hogy a megvadult … Tovább »

 Simon Wiesenthal: Az igazság malmai…

Világszerte valóságos legenda övezi Simon Wiesenthal-t. Bátorságáról, leleményéről sokat olvashattunk. Sőt nemcsak olvashattunk, hanem láthattunk is, hiszen filmek, tévéjátékok foglalkoznak tetteivel, személyiségével. Nevét ismeri a magyar … Tovább »

Szenes Hanna és két társa, az angol hadsereg ejtőernyős csoportja, 1944 nyarán azért lépte át a magyar határt, hogy a zsidók kimentését segítse. Joel Palgi, aki hármuk közül túlélte a borzalmakat, 1945. március 21-én levelet írt Szenes Hanna édesanyjának – Pestről Budára. Többek … Tovább »

Egy fénykép kísér és kísért majd félévszázada. A háború utáni télen olvastam először a varsói gettó 1943 tavaszi hősi harcáról és pusztulásáról. A könyv egyik illusztrációja azóta bejárta a világot, minden írói-költői szónál, dokumentumnál megrendítőbben adva vissza … Tovább »

A bajor főváros egyik lakóházának második emeletén találjuk. Igazgatója, dr. Richard Grimm, érdekes, mondhatnánk bizarr egyéniség, aki nemzsidó létére múzeummá avatta otthonát. Diákként ismerkedett meg dr. Lamm professzorral, a müncheni hitközség elnökével, aki magas kultúrájú, … Tovább »

Amióta – negyvennégy éve – Bronislaw Huberman nincs az élők sorában, a világ zenei közvéleménye Yehudi Menuhint tudja a legnagyobb élő hegedűművésznek. Az egybevetés kettejük között több okból helytálló. Mindketten Mozart-korban, Huberman tizenegy, Menuhin tizenkét évesen lépett … Tovább »

A művész kora benne van műveiben. Resánszky Mária 1932-ben született. Gépészmérnök lett. A maga által választott pálya, ahol vállalnia kellett a műszaki rajzok rideg szigorúságát, inkább elriasztották a rajzolástól.

Már nem is igazán fiatal, amikor – vagy két és fél évtizeddel … Tovább »

Látogatás Felekiné Gáspár Anni otthonában

Közel a kilencvenhez, fiatalos frissességgel emlékezik a megpróbáltatásokkal teli múltra, beszél a jelenről és a jövőről Felekiné Gáspár Anni Munkácsy-díjas festőművész.

Lakóhelyén, a zuglói régi, kissé megkopott külsejű, … Tovább »

A hagyományos zsidó folklór emlékei egyre kisebb számban élnek Magyarországon. Többezer éves tradíciók, szokások és szertartásaik – az egyes ünnepek színes és bensőséges alkalmai első pillantásra is gazdag tudományos anyagot kínálnak a kutatóknak.

A kutatás és feldolgozó … Tovább »

először magyar részvétellel

Ezeken a hasábokon sem hely nem adódik, sem nem feladat összefoglalni egy olyan eseménysort, mint az „Israel Festival 1991″. Ez a nemzetközi művészeti seregszemle a fiatal ország öreg és tekintélyes rendezvénye. Izrael állam megszületése után már … Tovább »

Joel Barnea tanácsossal ülök szemben az izraeli nagykövetség virággal díszített szobájában. Arra kérem, bemelegítésként szóljon néhány szót önmagáról.

Szülei felvidékiek, a háború után emigráltak, majd a hatvanas évek elején Izraelben telepedtek le. Barnea úr Genfben … Tovább »

Ahogy a magyar illetékes látja kapcsolatainkat

Az alábbi interjú első öt percében kiderül: Varga Lászlóné, minisztériumi főelőadó nemhivatalnok (így egybeírva!) típus. Lelkesedése épp úgy hozzátartozik a lényéhez, mint az orvoshoz a sztetoszkóp. Több évi tapasztalat van … Tovább »

(1939. március 10.)

Részletek

„…el kell mondanom azt is, hogy a békeszerződések VI. címében van egy nagyon érdekes rész, amely azt mondja (olvassa): ‘Magyarország kötelezi magát, hogy az ország minden egyes lakosának születési, nemzetiségi, nyelvi, faji vagy vallási különbség … Tovább »

 Szép ajándékot kapott a magyar olvasóközönség 1991 tavaszán. A Gondolat Kiadó a Bethlen Gábor Könyvkiadó közreműködésével újra megjelentette Simon Dubnov: A zsidóság története című művét. A szedés Simon Dubnov: A zsidóság története az ókortól napjainkig (Bp. 1935. Tábor … Tovább »

A brooklyni Mirrer jechiva, melynek 1200 tanulója van, május 9-én ünnepelte 50. évfordulóját annak, hogy Lengyelországból Sanghajba települt. Ez alkalommal fejezte ki tiszteletét a „japán Wallenberg”, Senpo Sugihara iránt, aki mintegy 3500 rabbi, diák és a jechivához tartozó családtagok … Tovább »

Voltak-e a felmenőik között ügynökök? Természetesen nem titkos ügynökökre gondolok, a CIA vagy a KGB ágenseire, hanem utazó kereskedőkre, akik kis kofferrel, s a benne lévő mintakollekcióval járták az országot, s ruhaneműt, üvegárut vagy könyvet árultak részletre, kedvezménnyel. … Tovább »

Egy háborús önkéntes a huszonnyolcezerből

Néhány esztendővel ezelőtt Egyiptomban jártam. Alexandriában a város legfőbb nevezetességeinek megtekintése után a feleségemmel taxit béreltünk, hogy meglátogassuk a nem is túl messzi el-alameini angol katonai temetőt.

Csodálatosan … Tovább »