Magyarországi zsidó folklór

Írta: Babits Antal - Rovat: Archívum, Hagyomány

A hagyományos zsidó folklór emlékei egyre kisebb számban élnek Magyarországon. Többezer éves tradíciók, szokások és szertartásaik – az egyes ünnepek színes és bensőséges alkalmai első pillantásra is gazdag tudományos anyagot kínálnak a kutatóknak.

A kutatás és feldolgozó értékelés nem lévén folyamatos – sőt jó ideje szünetelt is – így a magyarországi zsidó folklór alaposabb ismerete és megismertetése többnyire csak körvonalazott cél és elvégzésre váró feladat maradt.

A szakemberek egyre élénkebb érdeklődésének egyik jeleként 1987-ben Budapesten konferenciát rendeztek a zsidó folklorisztikáról. E recenzió alapját az ott elhangzott előadások könyv alakban megjelentetett változata képezi, amely “A hagyomány kötelékében” címet viseli. A tudományos tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja rendezte. A jeles előadók hagyományait folytatva a sürgető feladatok megvitatására is vállalkoztak, hazai és külföldi előadók részvételével. A magyarországi zsidó néprajz nagyjai mind sokoldalú tudósok voltak, akik a zsidó hittudomány felől elindulva újabb és újabb szakterületeket meghódítva váltak az egyes tudományterületek alapítóivá. A teljesség igénye nélkül olyan nevek fémjelzik az eddigi kutatási eredményeket, mint például Goldziher Ignác, Munkácsi Bernát, Krausz Sámuel, majd olyan jeles személyiségek tevékenykedtek ezen a téren, mint Heller Bernát, Kolbach Bertalan, Lőw Imánuel, vagy a közelmúltban elhunyt Scheiber Sándor, akit már 1942-ben a folklór magánta- nárává habilitált a szegedi egyetem. “Folklór és tárgy- történet” címen eddig kétszer kiadott, három kötetes műve az egész hazai folklorisztika egyik legjelentősebb eredménye. Ezirányú munkásságának folytatásaként értékelhető ez a kiadvány is, hiszen számos esetben az egyes tanulmányok szerzői előszeretettel hivatkoznak az eddig feltárt eredményeire.

Folytatásként értékelhető azért is e kötet, mert a megkezdett úton haladva számos, eddig feltáratlan részterületen végeztek kutatómunkát.

Példaként említhetem Dobos Ilona “A csodarabbi alakja a néphagyományban”, Katona Imre “A politikus Kohn és Grün, valamint társaik”, Frigyes Judit “Egy Haggada-felolvasás zenei stílusjegyei”, vagy Verebélyi Kincső “Népies zsidó grafika Magyarországon” című tanulmányát.

A Kriza Ildikó által szerkesztett kötet értéke többek között a tematikus tagoltság is. Négy nagyobb fejezetben mutatja be a legújabb forráskutatásokon alapuló dolgozatokat (I. A Szájhagyomány emlékei, II. Ünnepek és hétköznapok folklórjából, III. Adatok a zsidóság társadalom- és művelődéstörténetéből, IV. A vallások között).

E kötet olyan nehezen körvonalazható és szerteágazó szubkultúrát választott vizsgálata tárgyául, amely hagyományos módszerekkel aligha megközelíthető. Ezért a most közreadott anyag mindenképpen jelentősnek mondható a magyarországi zsidó folklór területén.

Reméljük, hogy ez a kiadvány új lendületet ad e fontos tárgykör további tudományos vizsgálatához, hiszen lehet, hogy egy-két évtized múlva már hiábavaló volna minden fáradság…

Babits Antal

támogatás

Címkék:1991-06