Anna Margit (1913-1991) festőművész életművét bemutató kiállítás látható szerdától A bábu megszólal címmel a Magyar Nemzeti Galériában.

A Bartók Tavasz keretében megvalósuló tárlat kétszázhúsz festményt és grafikát vonultat fel, minden korábbinál teljesebb képet … Tovább »

Megjelent a 2024. áprilisi Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:

Fizessen elő a Szombatra!

A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:
Láng … Tovább »

 Buk Istvánnal a Szegedi Zsidó Hitközség elnökével beszélgettünk.

Kérem, mondjon néhány szót családi hátteréről.

Másodgenerációs holokauszt túlélő vagyok. Ketten vagyunk testvérek az öcsémmel. Apánk munkaszolgálatos volt Ukrajnában, anyámat deportálták. Ő abban … Tovább »

Izraelben lép fel a Sabbathsong Klezmer Band – Ramat Gan, színház, 2024. március 25. 19.00 óra.

Masa Tamás zenekar vezetővel beszélgettünk.

Mikor és hogyan alakult az együttes?

Annak idején héber nyelvoktatásra jártam. Volt egy kis évzáró ünnepség, ahol pár dalt elénekeltünk … Tovább »

Beszélgetés dr. Harsányi Lászlóval

Mit jelent az, hogy Harsányi László társadalomkutató, és mit, hogy kultúrtörténész?

Ezek a sajtó illetve jómagam által kitalált fogalmak. Végzettségem szerint nem történész, hanem közgazdász vagyok. Nem lett volna szerencsés, hogy … Tovább »

Fux Pál (Nagyszalonta 1922 – Jeruzsálem 2011) a helybeli zsidó iskola után Nagyváradon a Dr. Kecskeméti Lipót Líceumban tanult. A rajz és a festés műhelytitkaiba Földes Imre, a Sonnenfeld nyomda grafikusa vezette be, majd a negyvenes évek elején Budapesten Bortnyik Sándor képezte tovább. … Tovább »

Gadó János Gázáról írt elemzésében két, eleddig kevéssé hangsúlyozott tényt rögzít. Az első : az Izraelt kritizáló európai politikusok, feltehetően tudat alatt, régi antiszemita tételeket ismételnek. A második : a palesztínai arabokat, főleg a szomszéd országba vándoroltakat, … Tovább »

A Bét Orim taglétszáma az elmúlt években bőven megháromszorozódott, az egyik legnagyobb vallásos zsidó közösség lett Magyarországon és az egyik legfiatalabb is. Az SZJA 1%-ukat nekünk felajánlók száma majdnem megkétszereződött ugyanebben az időben, sűrűn követik egymást a bát … Tovább »

Én már csak a fiát, az idős korában is népszerű és keresett gyermekorvost ismerhettem személyesen az ötvenes-hatvanas években, akit kis páciensei szeretetből Bandika bácsinak becéztek, és ő ezt szelíden viselte, de a nagyváradi zsidóság tudatában afféle csodarabbiként élt tovább … Tovább »

Gondolatok Rajk László auschwitzi frottázsairól

2024. január utolsó hétvégéjén nyílt meg a Mementó, az emlékezés gesztusa című kiállítás az Art Department-ben[1], a budapesti Paulay Ede utcában. A kiállítás központi műtárgyegyüttese Rajk László[2] frottázs technikával … Tovább »

A napokban kerül a magyar mozikba a Lefkovicsék gyászolnak. Keserédes pesti zsidó dramedynek szánta első nagyjátékfilmjét a dokumentumfilmjeiről (Havanna, csak oda, A báró visszatér) ismert Breier Ádám rendező. Vele és Ausztrics Andrea producerrel beszélgettünk.

A Lefkovicsék … Tovább »

Végső búcsút vettek Benedek Miklós Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művésztől, a nemzet színészétől kedden Budapesten, a Farkasréti temetőben. Az életének 78. évében, méltósággal viselt betegség után elhunyt színészt, rendezőt családja, barátai, pályatársai … Tovább »

A zsidó férfiak széles körű írástudása, többnyelvűsége, gyakran a héderben és a jesivában magas szinten megszerzett tanulási, érvelési és vitakészsége, életfegyelme, önkontrollja, fogyasztói aszkézise (így az alkoholizmus hiánya) – no meg az, hogy ki voltak zárva a közhivatal … Tovább »

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapja alkalmából a budapesti olasz intézetben láthatták a Compagnia Carnevale produkciójában az Il Bradipo e la Carpa (A Lajhár és a Potya) című színdarabot – írja a Telex.hu. A kétszereplős játékban Antonio Carnevale (aki egyben a színdarab rendezője … Tovább »

Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?

Fogadtatástörténeti görbe

A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »

A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról … Tovább »

 Gondolatok a Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok című kiállításhoz.

Két héttel a hivatalos megnyitó után, január első munkanapján látogattam el Óbudára, a Kiscelli Múzeumba, hogy megnézzem a 20. század egyik építész zsenijének, Lajta Bélának a személyét és … Tovább »

Interjú Karczag Márton kurátorral a holokauszt operaházi áldozatainak emlékére a Magyar Állami Operaház pincéjében rendezett kiállításról.

2023. december 14-én a Holokauszt Emlékközpont (HDKE) kollektívája csoportos látogatáson vett részt a Magyar Állami Operaház Összetört, … Tovább »

Budapesten született 1956-ban. Édesanyját Lichtenwörth-be deportálták, onnan jött vissza, apja  a munkaszolgálatot élte túl. Pulitzer-emlékdíjas újságíró, történész. A Beszélő, majd a Népszabadság szerkesztője, jelenleg a HVG munkatársa, a Mozgó Világ kolumnistája. Több … Tovább »

A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői

A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »