A holokauszt közel ezerévnyi lengyelországi zsidó örökséget és hagyományt pusztított el: ennek megőrzését vállalta magára a két év múlva megnyíló, Lengyel Zsidó Történeti Múzeum virtuális mása. Az oldalon az egyre fogyatkozó közösség náci megszállás előtti emlékeit gyűjtenék össze.

Egy neves zsidó nemzetközi szervezet vizsgálatot indított azt követően, hogy kiderült: a holokauszt áldozatainak egyik romániai temetőjéből csontok tűntek el, melyeket aztán az egyik egyetem orvosi szakán használtak a diákok szemléltetőeszközként. 

A Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány minden információt szívesen fogad Krausz-Castelli Bianca (1885-1945) és férje, Krausz-Castelli Ernő sorsával kapcsolatban.
 

A „Hukát” komor és rejtélyes fejezet. Elhangzik benne a vörös tehén hamvának parancsolata, szó esik a szomjas és fáradt nép lázongásáról, és a vízfakasztásról, melynek Mózesre nézve szomorú következménye lett, és végül Áron haláláról: „Elindultak Kádesből és elérkeztek Izrael fiai, az egész község, a Hór hegyéhez. És az Örökkévaló szólt Mózeshez, meg Áronhoz a Hór hegyén, Edom országának határán, mondván:

Bokros és az MDF újkeletű viszonya nyilván számos okot adhat az ironizálásra. De ő és pártja legalább köszönő viszonyban van a szabadsággal meg a kapitalizmussal. Ezt az Európai Néppárt nem mindegyik tagszervezetéről lehet elmondani.
 

Több mint hatvan évvel a II. világháború befejeződése után negyvenhat ország vállalta, hogy folytatja a kárpótlási folyamatot a náci rendszer idején javaiktól megfosztott zsidók tekintetében.
 

Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallhatók olyan hangok, amelyek szerint az izraeli-palesztin megegyezés csak akkor lehetséges, ha a Hamasszal is tárgyalásokat kezdünk. Ilyesmit ma már nemcsak Európában, de az Egyesült Államokban is hallani. Roger Cohen, a New York Times kolumnistája vagy Bent Sowcroft, aki annak idején az idősebb Bush elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt, kijelentették, hogy ha nincs párbeszéd a Hamasszal, nem lesz izraeli-arab béke sem.

A félperces képanyag bejárta a világot, jóformán nincs híradó, honlap vagy videómegosztó, ahol ne lenne látható Neda Soltani halála.  

Vajon mi köze a teljesen hétköznapi köztörvényes bűncselekménynek zsidó honfitársaink megöléséhez, emlékük meggyalázásához?
 

Mikor Izrael állama 1948-ban megalakult, az itt élő, becslések szerint 280 zsidó család elkezdte elhagyni a térséget. Azóta már mindannyian távoztak, így az egykori imaházaik helyén most más létesítmények működnek.

Szent Terézia Benedikta kármelita szerzetesnő – Edith Stein – mellszobrát helyezik el június 25-én, csütörtökön a hírnév templomában, a Regensburg melletti Walhallában.
 

Az amerikaiak több mint harmada valamilyen mértékben „a zsidókat” hibáztatja a gazdasági válságért. A sajtó jobban tenné, ha nem firtatná egyes bűnelkövetők származását.
 

Bécsbe készülünk Sávuot hosszú hétvégéjén, de nem fűlik hozzá a fogam. Mintha nem esne jól idegen közegben tölteni az ünnepet. Elindulunk, de az autópálya felé menet, rövid vívódás után, végül keletnek vesszük az irányt: Debrecenbe indulunk. 

Tíz izraeli polgár közül hat úgy gondolja: Benjamin Netanjahu miniszterelnök el kellene utasítsa azt az amerikai sürgetést, hogy állítsák le a Jordán nyugati partján az új zsidó települések bővítését.
 

Jean-Luc Godard 80. éve küszöbén is meglepetést szerez rajongóinak. Spielberg, Polanski és Lelouch nyomdokain haladva ő is megpróbálja filmre vinni a XX. század egyik legnagyobb tragédiáját, a holokausztot.

Megválasztották hétfőn a brit parlament alsóházának új elnökét, John Bercow konzervatív párti képviselő személyében.
 

Egy brit akadémikus alaposan megváltoztatja a Franz Kafkáról kialakult képet. James Hawes a British Libraryben kutatva jutott hozzá azokhoz a könyvtári dokumentumokhoz, amelyekből az Excavating Kafka (Kafka kiásása) című könyve táplálkozik.

Harminc éve halt meg Örkény István, a huszadik század egyik legnagyobb magyar… estébé. Tankönyvízű méltatás helyett üzenjen most ő, egy perc erejéig a palackból, hátha meghalljuk az éjszaka sűrű sötétjében, a zuhogó esőben.

Az eddig leghosszabb ideig érlelt láger-regény Gosztonyi János új könyve. Tulajdonképpen megmenekülésének csodával határos, olykor azon is túli története.
 

Miért lesz női jogvédőből egy erőszakot dicsőítő férfipárt egyetlen női képviselője? Az a kérdés is tisztázásra vár, hogyan jut el valaki egy tiszteletre méltó társadalmi vállalástól a dicstelen kalandorságig. Lévai Katalin írása az egykori női jogvédőről