A franciák 15 százaléka bevallja, hogy nyíltan rasszista, és még több mondja azt, hogy fenntartásai vannak a bevándorlókkal, a melegekkel, a feketékkel, az arabokkal, és a zsidókkal szemben.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége dominálta zsidó ernyőszervezet, a Magyar Zsidó Kongresszus május 16-án tartotta soros közgyűlését. A Mazsihisz budapesti székházában lezajlott fórum meghallgatta Kovács András szociológus előadását és elfogadott egy nyilatkozatot.
 

Elvis Costello lemondta két, Tel Avivba meghirdetett koncertjét, és ezzel nagy vitát váltott ki. Megkapta, hogy képmutató és pont a békeszerető izraeliekkel szúr ki; na és Bush Amerikájában akkor miért lépett fel? Az Izrael bojkottjáért küzdő szervezetek egyre sikeresebbek, bár egyelőre kevés híres zenész vállalja nyíltan, hogy politikai okokból nem lép fel az országban.

A mai magyar közbeszédben – legyen szó hivatásos politikusokról, újságírókról vagy blogok szerzőiről – rendkívül gyakoriak a történelmi alakokkal, elmúlt rendszerekkel vont párhuzamok, amelyek sokszor arra szolgálnak, hogy felcímkézzék, minősítsék az ellenfelet. Mi az, amitől a rutinszerűen kommunistázók és a fasisztázók megfosztják magukat?

“Valóban lehetett számítani lakás vagy munkahely elvesztésére, netán útlevél bevonására. Ma sem tudom, hogy engem mennyire figyeltek. Hogy a lakásomat lehallgatják, arra akkor jöttem rá, amikor egy antennaszerelővel felmentem a tetőre, és észrevettem, hogy a kéményből egy olyan kábel is kilóg, amelynek nincs általam ismert funkciója.”

Zárt ajtók mögött megkezdődött a pere egy tel-avivi körzeti bíróságon hétfőn egy 23 éves izraeli nőnek, aki a vád szerint titkos katonai információkat szolgáltatott ki a sajtónak.
 

Károly tizenhét évesen Goethéről publikál a Nyugatban, de apja jogásznak szánja, így majd Makóra kerül betétszerkesztő díjnoknak és filozófiai tanulmányok írása mellett beleszeret a főbérlője unokahúgába (a nagyanyámba), aki majd megszüli anyámat, pár hónappal azelőtt, hogy (nagyapámat) egy olyan munkaszolgálatba hívják be, melyről már nem tér vissza.
 

Mély sajnálkozások közepette, de lefújták a Theater J washingtoni zsidó színházban egy új darab bemutatóját, miután Elie Wiesel – perrel fenyegetőzve – felháborodását fejezte ki miatta.

Az egész országra kiterjedő akció alatt a lakosságot a vészhelyzetekre készítik fel- közölte a hadsereg. A “Fordulópont 4” fedőnevű gyakorlat keretében többféle feladatot kell majd az izraelieknek végrehajtaniuk, szerdán pedig megszólalnak a szirénák is. Az iskolákban a tanárok a kijelölt óvóhelyekre viszik a diákokat, ahol 10 percet kell maradniuk.

“A zsargon a legfiatalabb európai nyelv, csak négyszáz éves, vagy ennél is fiatalabb. Még nem fejlődtek ki benne világos nyelvi formák, melyre igény lenne. Kifejezésmódja tömör és gyors, nyelvtana nincs. A nyelv kedvelői hiába próbálnak nyelvtankönyvet írni, a zsargon továbbra is beszélt nyelv marad, soha nem jut nyugalmi állapotba, de a nép nem is bízza a nyelvészekre.”

Az elmúlt több mint harminc év során a demokratikus berendezkedésű országok száma jelentősen növekedett: 1974-ben kb. 40, 1990-ben 76, 1995-ben pedig már 117 választási demokráciát tartottak számon, melyek a világ minden részén megtalálhatók voltak, egyet kivéve: az arab világot – állapítja meg Larry Diamond a Journal of Democracyban. 

Az izraeli külügyminisztérium hírszerzési főosztálya bizalmas elemzést készített a Palesztin Hatóság politikai szándékairól, illetve arról a mozgástérről, amivel Mahmud Abbasz elnök rendelkezik. Az anyagot, melyet Avigdor Liebermann külügyminiszter a múlt héten terjesztette a kabinet elé, a Ha’aretz ismertette.

Szeretettel várjuk Önt Benedek István Gábor: ARTÚR – Egy pesti orvos politikai kalandjai című regényének dedikálással egybekötött ünnepélyes bemutatójára.

Gadó János remek írásában rámutat arra, hogy Izrael kevés kritikát kap az amerikai AIPAC nevű
lobbiszervezettől, viszont a J Street nevű lobbicsoport gyakran kritikus
hangot üt meg a zsidó állammal.  De mindkét csoport befolyása eltörpül
az evangéliumi protestáns egyházak lobbizása mellett, ők Izrael feltétel
nélküli támogatói Amerikában.
 

Mélyen vallásos, haszid szüleim számára a varsói színház „tréflinek”, nem létező dolognak számított. Színház csak a Purim ünnepén létezhetett, amikor Haszkel bácsi nagy fekete szakállat ragasztott kis szőke szakállára, magára véve a kifordított kaftánt, és a vidám kereskedő zsidót szerepét. Ámuló gyerekszemeimet nem tudtam levenni róla.
 

Április 18-án, vasárnap zajlott – immár nyolcadszor – a budapesti Élet Menete. Ugyanezen a napon a fővárosi Terror Háza Múzeum előtt is tartottak megemlékezést. E két rendezvényen bal- és jobboldali szónokok beszéltek a holokauszt emlékezetéről, megidézvén azokat az időket, amikor a nyilasok zsidókat gyilkoltak meg vagy deportáltak Magyarországról. 

2010. május 14-én, pénteken az MR1 Kossuth Rádió Esti beszélgetés tudományról című műsorban Várkonyi Benedek Novák Attila történésszel és Szántó T. Gábor íróval beszélgetett Kafka hagyatékáról és a Szombat folyóirat az író munkásságának szentelt tematikus mellékletéről.

Varsóban csütörtökön leleplezték az 1943-as gettófelkelés azon 50 résztvevőjének emlékművét, akinek a felkelés véres leverése után a szennyvízcsatornán keresztül sikerült elmenekülnie a gettóból.
 

Az emigráció első évei nehezek voltak. Család nélkül, csekély nyelvtudással, teljesen idegen környezetben és kultúrában természetes, hogy elfogott bennünket a honvágy. Azaz: mi tulajdonképpen nem valami felé, hanem valami elől mentünk, menekültünk. Nagyon fájdalmasak voltak azok az órák, amikor átléptük az osztrák magyar határt, hiszen egész addigi életünket hagytuk magunk mögött.
 

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem és a Magyar Zsidó Múzeum tudományos konferenciát szervez 2010. május 17-én hétfőn a Magyar Zsidó Múzeumban „Pillantás a zsidó művészetbe” címmel, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.