A legnagyobb cionista ifjúsági szervezet: a Hasomér Hacair vezetése az alábbiak közzétételére kérte lapunkat:

A 2025-ös választás remek lehetőség arra, hogy felemelő és egységbe kovácsoló erőként szolgáljon a zsidó közösségek különböző hangjai és csoportjai számára.

A … Tovább »

Új fejezetet nyitott a magyar–izraeli tudományos együttműködésben az a 2025. május 19-én, Ramat Ganban kötött megállapodás, amelyet hétfőn írt alá az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a Bar-Ilan Egyetem. A stratégiai partnerség célja, hogy közös kutatási programokkal, … Tovább »

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) delegációja is részt vesz a Zsidó Világkongresszus által szervezett jeruzsálemi közgyűlésen. A május 18–20. között zajló eseményen a delegáltak stratégiai döntéseket hoznak a zsidó közösségek jövőjéről, miközben … Tovább »

Életműdíjat kapott Szabó István rendező a filmkritikusok nemzetközi szövetségétől (FIPRESCI) a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon – írja az MTI. Az Oscar-díjas rendező A napfény íze című 25 évvel ezelőtt bemutatott filmje felújított változatának vetítése előtt vehette … Tovább »

Kardos G. György Avraham Bogatir hét napja című nagyszerű regénye 1968 decemberében jelent meg – egy évvel a Hatnapos Háború és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása után. A könyv óriási hatást váltott ki a Kádár-kori értelmiségi nyilvánosságban és … Tovább »

Az Elizélt Palota második emeleti büféjében láttam először 72 őszén, nem lehetett nem felismerni a két remekmű, a 68-ban megjelent Avraham Bogatir hét napja és az 1971-es Hová tűntek a katonák? borítójának alapján. Elképedtem, hogy a legnagyobb magyar író csak úgy megjelenik … Tovább »

Nyolcadik alkalommal került be a Nemzeti Filmintézet által restaurált magyar filmklasszikus a cannes-i filmfesztivál hivatalos Cannes Classics programjába: idén Szabó István A napfény íze című, 1999-ben készült alkotását vetítik le a rangos szekcióban, olvasható az NFI közleményében.

A … Tovább »

A Budapesttől 180 kilométerre fekvő szlovákiai kisvárosban, Galántán – ahogy számos más településen – a második világháború tragikus eseményeit megelőzően nagyon erős zsidó közösség élt, a város lakosságának mintegy 30 százalékát zsidók tették ki. A soá utáni időkben … Tovább »

Történész és holokausztkutató. A Szegedi Tudományegyetemen végzett 2002-ben történelem és politikaelmélet szakokon. Helytörténeti kutatóként 2002 óta több magyarországi múzeum, illetve kutatócsoport projektjeiben vett részt, kiadványok összeállításánál és kiállítások szervezésénél. … Tovább »

Tadeusz Borowski lengyel író, költő, publicista Auschwitzi napló című írásából készült az a monodráma, amelyet a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából mutattak be a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A közönséget dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó … Tovább »

Példamutató gyorsasággal állították helyre azt a szigetmonostori holokauszt-emlékművet, amelynek márvány emléktábláját – egyelőre – ismeretlen tettesek verték szét a március 15-i nemzeti ünnepen. Az új, de változatlan tartalommal helyreállított emléktábla újraavatását … Tovább »

„Állandó szorongásban éltünk, mint egy kis állat, aki az ösztönében érzi, hogy egy nagyobb vadállat les rá.”

Dr. Körmendi István 1923. június 27-én született, abba az I. kerületi, Mészáros utcai lakásba, ahol az édesapja alapította az orvosi praxisát három évvel … Tovább »

Ráv Sáchnak, az egyik legtekintélyesebb cháredi rabbinak tulajdonítják a mondást: „A Chabad a zsidósághoz legközelebb álló szekta[1]”.

Írásunk apropóját az a tény szolgáltatja, hogy 2025. március 23-án, példátlan módon, a Vészkorszakot idéző látványvilágban a Chabad … Tovább »

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) és a Fővárosi Önkormányzat március 20-án, csütörtökön 15 órától rendezi meg a Radnóti Miklós Antirasszista Díjak és az Egyesült Európáért Civil Díj átadó ünnepségét a budapesti Radnóti Miklós Művelődési … Tovább »

“Elvbarátok” 

A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »

A parlament honlapján megjelent az a törvényjavaslat, amely alapján betiltanák a Pride-ot.

A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról című javaslat szerint a törvény … Tovább »

Budapest a képzőművészeti kiállítások terén élvonalban jár. Tamara Łempicka (1894–1980) festőnő nemrég bezárt kiállítása a Lengyel Intézetben erre jó példa. A zsidó származású művész előző kiállítását 2024 őszén San Franciscó-ban láthatta a közönség, 2025 márciusában … Tovább »

Ádám István Pál történész, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont munkatársa Házmesterek a vészkorszakban című kötetét – e fontos és hiánypótló mentalitástörténeti művet – végre magyarul is olvashatjuk; Orosz Ildikó fordításában. A könyv megjelenéséről, és a korszak … Tovább »

A zsidótörvények beköszöntével a zsidó származású történészeket is kitessékelték a tudomány művelői közül. Grünwald Fülöp, a zsidó gimnázium tanára a korábban már idézett, 1940-ben megjelent Ararát évkönyvben tekintett vissza azokra a zsidó származású történészekre, … Tovább »

Az amszterdami zsidó családból származó Lin Jaldati (1912-1988), vagy családi nevén Rebekka (Lien) Brilleslijper élete és munkássága manapság valószínűleg még kulturális körökben sem igazán ismert, holott annak idején a jiddis folklór (tánc és ének) egyik legautentikusabb képviselőjeként, … Tovább »