Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

Schiff András a jelenleg világszerte hangversenyező magyar zongoraművészek egyik legkiválóbbja, a világ híres hangversenytermeiben újabb és újabb sikereket arat. Amerikától Olaszországig, Kanadától Japánig mindenhol korunk egyik legnagyobb – egyben legnagyobb magyar – művészeként ünneplik. A Népszava kérdéseire válaszolva közölte, hogy mivel a magyarországi politikai viszonyok a 2014-es választások után nem, hogy javultak volna, hanem romlottak, hogy az ország legrosszabb “hagyományait” követve Magyarországon tovább pusztít a romaellenesség és az antiszemitizmus, valamint hogy jóformán megsemmisült az európai értelembe vett demokrácia – mindezek elleni tiltakozásként továbbra sem jön Magyarországra. 

A Maison Martin Margiela párizsi divatház kreatív igazgatójaként tér vissza a divatvilágba a Dior cégtől három éve rasszista kijelentései miatt elbocsátott brit divattervező, John Galliano – jelentette be hétfőn a francia divatcég.

A friss Heti Válasz hasábjain a lassan állandó külső munkatárssá váló Schmidt Mária újabb óriásesszével gazdagítja az egyetemes kultúrtörténetet. A látszólag a Sorsok Házát és a magyar holokausztemlékezetet tárgyaló nekifutás egyfelől szívet tépő tónusban és kíméletlen részletességgel számol be ismét, menetrendszerűen, az üldöztetésről, amelyet a Főigazgatónak a honi és nemzetközi balliberálisok gyűlöletorgiái miatt bő másfél évtizede el kell szenvednie, amiért merő hazafiságból eligazgat például egy tekintélyes méretű állami intézményhálózatot.

A napokban jelent meg a József Attila-díjas író új regénye, a Máglya. A kötetet máris több nyelvre fordítják, Amerikában és Brazíliában is megjelenik. A könyv kilenc évig készült, és arról is szól: szabaddá csak az válhat, aki szembenéz a múltjával, felmenői tetteivel, akár bűneivel is.

A Népszabadság szeptember 26-i számában Köves Slomóval készített interjút Czene Gábor. Az újságírói kérdésekre adott válaszok több helyen is pontosítást igényelnek. Dicséretes, hogy Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija felismerte: „nem jó, ha a zsidó szervezetek kizárólag … Tovább »

avagy: lehetséges és lehetetlen választások

Mindennél többet ér a jó hírnév koronája

Az Orbán-rezsimen a jogállamiságot számon kérő ballib tábort egyáltalán nem érdekelte, milyen eszközökkel akadályozza meg az állam néhány amerikai és eurázsiai bolond szólás- és gyülekezési szabadságát. Fő az antifasiszta látszat.

Előadások helyett sörözéssel és városnézéssel kellett beérniük azoknak a külföldieknek, akik a National Policy Institute (NPI) által meghirdetett fajvédő konferenciára érkeztek Budapestre. Az eseményt a hatóságok szabotálták el, pénteken az amerikai főszervezőt és egy francia társát lekapcsolták, de a többiek itt tartózkodását is megkeserítették. A csalódott résztvevőkre a búcsúbulijukon, egy belvárosi pubban találtam rá vasárnap este.

– őszi tűnődés halottról és élőről –

Alább néhány olyan könyvet szemlézünk, amelyek elsősorban nőkről szólnak.

Svédország arra készül, hogy az Európai Unió “régi” tagjai közül elsőként elismerje a palesztin államot. A szándékot Stefan Löfven kormányfő pénteken, kabinetje és programja ismertetése alkalmával jelentette be.

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.

Jom kipurt a nem vallásos zsidók közül is sokan megtartják. Nincsenek ezzel másképp a zsidó sportolók sem. Nekik azonban sokszor komoly dilemmát okoz, ha egy fontos verseny éppen jom kipurra esik.

Nem foglalkozik Schmidt Mária kritikájával Lázár János. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a csütörtöki Heti Válaszban is bírálta a minisztert, amiért tanácsadónak nevezte ki Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatóját.

Schmidt Mária szerint a kinevezéssel Lázár … Tovább »

Leleplezi, miként gyakoroltak rá nyomást külföldi kormányok, és megkérdőjelezi a Mazsihisz kompetenciáját a Sorsok Háza-ügyében, emellett élesen bírálja Lázár Jánost, amiért megtette tanácsadójának Zoltai Gusztávot. Amiről a határon túl is beszélni fognak – Schmidt Mária … Tovább »

A főigazgató asszony a közélet ritkán látható mélységeibe süllyedt – reagált Schmidt Mária új cikkére Heisler András, a Mazsihisz elnöke, aki „színvonaltalan csapkodásnak” minősítette az írást. Heisler szerint mintha Schmidt Mária számára elkezdődött volna valamiféle … Tovább »

Rubik Ernő, Szabó István, Kertész Imre és az On the spot alkotói a legszámontartottabb magyarok a világban a Bridge Budapest rangsora szerint. A toplistát külföldi újságírók állítottak össze és a Forbes magazinban jelent meg. Az élvonalban egyetlen nő van.

Egyébként Zoltai Gusztávon, a Miniszterelnökség tanácsadójának a kinevezésének veszekednek.