Összesen 190 találat (21 - 40) : Szegő Péter.
Földi Péter és Böröcz András képzőművészek munkásságát mutatja be külön kiállításokon péntektől a Műcsarnok, az intézmény Rejtett történetek című tárlatához kapcsolódva.
Földi Péter Somoskőújfalun született, és tanulmányai után oda is tért vissza, bizonyítva, … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále
2018. 05. 26-11. 25
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Szegő András, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnökségének kiváló tagja.
Kirschner Péter elnök személyes hangú búcsúja így szól:
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöksége elveszítette egy örökké tevékeny, frissen … Tovább »
Nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátai, kollégái és pályatársai a tavaly elhunyt Somló Tamásról: a néhai zenész életművének legmarkánsabb darabjait felvonultató Somló Cirqsz a Sziget Fesztivál mínusz 1. napján, augusztus 9-én várja az érdeklődőket a Magic Mirror sátorban.
Mit kezdjenek a zsidók a Jobbik lighttal a hanukai levél után? Mit kezdjenek a zsidók a Jobbik lighttal, ha kormányra kerül? Mitől kevésbé rossz a Fidesz, mint a Jobbik? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegetett egy sztárpolitológus, egy rabbi és a Mazsihisz alelnöke egy szerda esti … Tovább »
Decemberben mutatta be a Gólem Színház Lionel Goldstein vidám-szomorú darabját, a Halpern és Johnsont. A Kőlevesben beszéltük meg találkozót az angol íróval. Nem volt nehéz kiszúrnom őt az étteremben. Ott ült a kedélyes Winston a Muppet Show-ból, csakis ő lehetett.
Mr. … Tovább »
December 27-én, hanuka alkalmából, a Bethlen téri zsinagógában rendezett ünnepségen, jótékonysági koncert keretében adta át a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület idei díjait. Polgár Judit világ- és olimpiai bajnok nemzetközi sakkmester a Brüll Alfréd a Magyar Zsidó Sportért díjat … Tovább »
„Shaw… lenézi azt a zsidót, aki úgy akar érvényesülni, hogy zsidóságát lehetőségig takargatja. Ezek önmagukat megtagadva legtöbbször jelentéktelen érdekek és értékek szolgálatába szegődnek. Holott ő és az angolok éppen akkor becsülték és becsülik meg a zsidót, amikor … Tovább »
Szakály Sándor, a Veritas Intézet vezetője a napokban interjút adott a Budapest Beaconnek, amelyben a numerus claususról úgy véli: nem jogfosztó, csak” jogkorlátozó” törvény volt, miközben azt sem szabad szerinte feledni, hogy sokakat – a diszkrimináltak kárára – előnyös helyzetbe hozott.
A digitális képek poszt-gutenbergi világában hatalmas változást él át a világ. Ez a vizuális művészeteket, benne az építészet is megrázza, amit a Biennálé, a legfontosabb nemzetközi mustra is jó ideje jelez. Sztárok helyett új vezérfonal kerestetik.
A chilei építész, Alejandro … Tovább »
A Szálasi-korszakban a zsidóknak nagyobb volt a túlélési esélyük, mint a Horthy által kinevezett Sztójay-kormány idején – állítja Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora
…aki Szálasi Ferencről szóló életrajzi kötete megjelenése … Tovább »
A néző címmel jelentetett meg válogatást Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író 1991 és 2001 között írt feljegyzéseiből a Magvető Kiadó.
Szegő János, a kiadó szerkesztője az MTI-nek elmondta: a kötet megjelenésével immáron “olyan napló- és esszéfolyosó áll rendelkezésünkre, … Tovább »
Fonódó Budapest: Vitézy Dávid a Pozsonyi útról, dugódíjról, BuBi-ról, zsidóságról; interjú Bálint Andrással, Dés Andrással, Kende Péterrel és Kern Andrással, Láng Zsolt és Végel László esszéje, Jászberényi Sándor novellája
A katolikusok ne próbálkozzanak a zsidók áttérítésével – hangsúlyozza egy jelentős súlyúnak tűnő, új vatikáni dokumentum.
Cegléd, Kecskemét, Kiskunhalas, Nagykőrös, Szolnok
Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.
Történetek a velünk élő múltról.
Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál
A salgótarjáni gettóban volt iskolaigazgatója, földrajztanára vette le a lány kezéről az órát. Közben ezt mondta: „Zsuzsám, rendelet van. Zsidónak nem lehet karórája. Nem is lesz már rá szükséged!”