Nagy érdeklődéssel olvastam Seres László újságíró, publicista és Tisza Kata író, interkulturális pszichológiai szakértő közösen jegyzett válaszcikkét. Cikkem alapvetően nem a gázai háborúval, hanem ennek magyarországi percepciójával foglalkozott, melyet a válaszcikk nem cáfol, … Tovább »

„Az új magyar zsidó tömeghangulat (…) forrásait nem az itthoni állapotokból eredezteti, érzületét egy az egyben importálja (onlájn) Izraelből, miközben az arab–zsidó konfliktus természetét mélyebben nem ismeri” – ezzel vádolja Novák Attila a magyarországi zsidóság „egyes … Tovább »

A rendkívül brutális gázai-izraeli háború és ennek hatásai messze túlmennek Izrael és a Közel-Kelet határain, és a világ zsidósága szempontjából perifériális magyar zsidóság egyes csoportjain is éreztetik hatásukat.

Ezek a csoportok az elmúlt években – talán a világban … Tovább »

1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.

Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »

Scheiber Sándor temetési beszéde az agyonlőtt Freud Lajos és fia,  Gábor ravatalánál (1955)

Az ötvenes évek nem vagy alig létező magyar zsidó nyilvánossága figyelmétől távol 1955. január 26-án furcsa temetés játszódott le Budapest központi zsidó temetőjében. Scheiber … Tovább »

Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?

Fogadtatástörténeti görbe

A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »

Ömlengő cikkben áradozik a kormányközeli Magyar Nemzet publicistája Csurka István váteszi nagyságáról. Csurka mindent előre megmondott, Csurkának mindenben igaza volt, stb.

A nacionalista, ellenségképben gondolkodó cikkíró (lásd korábbi cikkeit: „Puccsra készülnek a hazaárulók”, … Tovább »

2024-ben lesz az 1944 évi magyar holokauszt 80. évfordulója.

80 magyar zsidó-képeslap – legyen ez egy könyv címe. Nem én találtam ki. Régebben foglalkoztatott már, csak most újra eszembe jutott, mivel közelednek a nagy őszi zsidó ünnepek napjai, elsőként is a szeptember 25-én … Tovább »

Novák Attila történész Ideológia és önazonosság. Az 1953-as budapesti cionista per című kötetének online bemutatóját, e hét csütörtökön 17.00-kor tartják. A kötet a Rákosi-korszak egyik utolsó politikai perét, az 1953-as budapesti cionista pert elemzi és mutatja be.

Novák … Tovább »

Négy munkatárs viszi tovább a honlapot.

Élénk sajtóvisszhangot váltott ki, hogy november 23-án Seres László, a Neokohn hírportál alapító főszerkesztője Facebook közleményben tudatta: távozik a portáltól.

Közleményében nem rejtette véka alá, hogy döntésének oka a … Tovább »

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor, aki – kiterjedt irodalmi munkásságán belül – az erdélyi jiddis népköltészet magyar tolmácsolójaként is ismert volt számunkra. Kevesebben tudják, hogy a jiddis népdalok műfordítása egy nagyobb projekt része volt: Kányádi minden … Tovább »

Sikerül-e tetszhalott állapotából új életre kelteni a zsidó civil együttműködés fórumát?

Hat évvel ezelőtt született egy érdekes kezdeményezés a zsidó civil összefogás fellendítésére: Borgula András (a Gólem színház vezetője)  és mások javaslatára egy internetes … Tovább »

Folyamatosan frissülő ajánlónkból megtudhatják, hogy idén hol és mikor lesznek a különböző hanukai rendezvények. Ami mindenütt közös: a gyertyagyújtás, a fánk és a buli!

A Hanuka idén december 13-tól december 20-ig (a zsidó naptár szerint kiszlév 25-től … Tovább »

Avagy: a kritika és a démonizálás különbségéről

A kormánypárti Magyar Idők publicistája a Szombat 13 évvel ezelőtti cikkére hivatkozva próbálja igazolni a kormánypárt nagy Soros-ellenes kampányát.

A szerző bőségesen idéz 2004-ben (!) megjelent írásunkból (melynek … Tovább »

Időszerű-e ma is a kulturális cionizmus 90 éve elhunyt atyja?

90 éve egy apró tel-avivi utcában, mindössze néhány házra a neves Herzlia Gimnáziumtól, a város hatóságai leszerelték azt a közlekedés-gátló láncot, mely más esetekben sábbátkor tartja távol a járműveket … Tovább »

“A nagymama azt mondja, itt van eltemetve az a lány is, aki a szomszéd házban lakott,
mindjárt a nagymamáék mellett. Ott lőtték le a Liszt Ferenc téren, amikor egyszer kenyeret
hozott valahonnan. Napokig ott feküdt temetetlenül, a kenyeret sem vette el mellőle senki.
Letakarták egy barna … Tovább »

Az iszlám Európában – helyzetkép, kockázatelemzés, Interjú Gárdos Péterrel, Clara Royer-val és Uri Asaffal, Jónás könyve új fordításban!, Seres Attila: Zsidó százalékok reneszánsza, Gantner Ádám: A szobapincér. Előfizetési akció értékes nyereményekkel!

Interjú Seres Attilával

Sajnos a dolgok jelenlegi állása szerint úgy fest, hogy Holokauszt emlékévvel bánnak el a Holokauszt emlékével.